214 találat a(z) tőkeemelés cimkére

A stratégiai társaságokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségről Cikk

A 2020. május 26-án hatályba lépett kormányrendelet szerint a külföldi befektetők stratégiai társaságokat érintő befektetéseivel kapcsolatban bejelentési kötelezettség áll fenn egészen 2020. december 31-éig.

Románia: sürgősségi rendelettel törölte el a kormány a büntetőadókat Cikk

Sürgősségi rendelettel módosította idei első ülésén az új, jobbközép román kormány az adótörvénykönyv módosításait, amelyek hatályon kívül helyezik a szociáldemokrata előd által egy éve elfogadott úgynevezett "kapzsisági rendelet" előírásait.

Evás kft. megszűnése II. Kérdés

Tisztelt Szipszer Tamás! "Az evás kft. megszűnése: így adózik a felosztott vagyon" című kérdésre adott válaszából készült cikkel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy szabályosan nem is lehetne ilyen helyzet, mivel az eredménytartalékból való tőkeemelést tiltja az evatörvény 22. § (2) bekezdése, azaz ha ilyet hajtott végre az adott cég, elméletileg elvesztette (volna) az evás adózási jogosultságát. Tisztelettel: Pap Attila

Tőkeemelés, eredménytartalék 08. 27-ei válasz Kérdés

08.16-án feltett kérdésemre 08. 27-én érkezett dr. Szeiler Nikolett válaszát megköszönve kérem, hogy az alábbi kérdésemre válaszolni sziveskedjenek. Az elhunyt tulajdonos eredménytartalékból (le nem adózott jövedelemből) növelt tőkét. Ennek az adóját ki fizeti meg és mikor? köszönöm

Tőkeemelés eredménytartalékból Kérdés

Kft. az eredménytartalékából emelte fel 500 ezer forintról 3 millóra a jegyzett tőkéjét. A két tulajdonos közül az egyik meghalt. Mi a teendő az elhunyt tulajdonos jegyzett tőkéjével? Van-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, kinek és mikor? Köszönöm szépen.

Cégeladás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes nonprofit kft. 2017-ben nulla forintért került a jelenlegi tulajdonoshoz (továbbiakban: "A"), akkor még 500 ezer forint törzstőkével. A tőkeemelést apporttal biztosította "A": 3 millió forint értékben vitt be apportot, értékbecsléssel alátámasztva. Jelenleg tehát a törzstőke 3,5 millió forint. "A" most el akarja adni a tulajdonrészét (100%) egy magánszemélynek. Kérdéseim az alábbiak: 1. Ha 3 millió forintért adja el (amennyi értékben belevitte ő a tőkét, és amennyibe összességében került neki a cég), milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik "A"-nak? A szerzett bevételt hogyan kell szerepeltetni majd az adóbevallásban? 2. Ha 3,5 millió forintért adja el (azaz a törzstőke értékén, viszont 500 ezer forinttal többért, mint amennyibe neki a megszerzése került), milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik "A"-nak? A szerzett bevételt hogyan kell szerepeltetni majd az adóbevallásban? Válaszát nagyon köszönöm! Kovács Péter

Tagi hitel apportálása Kérdés

Kérdésem a tagi hitel apportálással történő tőkeemelés szabályaira irányulna. Egy kft. a meglévő tagi hitelének apportálásával szeretne tőkét emelni. Ehhez szükséges a társasági szerződés módosítása? Illetve az apportált tagi hitel a tőketartalékba kerül vagy a jegyzett tőkébe? Ha későbbiekben a kft. szeretne végelszámolással megszűnni, az így apportált összeget adómentesen felveheti? Keletkezik bármiféle fizetési kötelezettség? Vagy mint a készpénzben befizetett jegyzett tőkét felveheti adómentesen megszűnéskor? Köszönöm válaszukat.

Tőkeemelés egyéb módjai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Adózóna 2019.03.21-ei cikkében leírtakkal kapcsolatban kérdezném: a tőkeemelés egyéb módjai között olyan lehetőség is szerepel, hogy a korábbi évek pozitív eredménytartalékából emel a társaság jegyzett tőkét? Ha igen, akkor ennek milyen következményei vannak a jövőre nézve? https://adozona.hu/tarsasagi_jog/Hasznos_tudnivalok_a_kft_tokeemelesenek_sza_AZBFNG Köszönettel! Szilágyi Ferenc

Hasznos tudnivalók a kft. tőkeemelésének szabályairól Cikk

Egy gazdasági társaság működése során különböző okoknál fogva szükségessé válhat a tőkeemelés. Az utóbbi években a legtöbb tőkeemelés indoka a polgári törvénykönyvben szereplő azon kötelező szabály, mely szerint a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének legalább 3 millió forintnak kell lennie.

Tőkét emel az ALTEO Cikk

Zártkörű tőkeemelés lebonyolítása mellett döntött az ALTEO Nyrt., mivel több olyan kedvező megtérülésű projektlehetőséget is lát jelenleg a hazai piacon, amelyek finanszírozásához rövidesen szükségessé válhat nagyobb mennyiségű saját tőke rendelkezésre állása. A projektlehetőségek javarészt megújuló energetikai beruházások, befektetések, amelyek között vegyesen találhatóak akvizíciók és zöld-, illetve barnamezős fejlesztések. A kibocsátani kívánt részvények összértéke minimum 500 millió forint és maximum 1,5 milliárd forint között lesz.

Apport selejtezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017-ben a kft. magánszemély tagjai jegyzett tőke emelése gyanánt tárgyieszközöket apportáltak. Ezek az eszközök tönkrementek, javíthatatlanok, le szeretnék selejtezni. A selejtezés miatt csökken-e a jegyzett tőke, kell-e társasági szerződést módosítani, vagy csak kivezetem a selejtezés miatt ezen eszközöket a tárgyieszközök közül. Tartoznak-e a tagok, akik egyben ügyvezetők is, felelősséggel az apport selejtezése miatt befizetési kötelezettséggel, mivel annak értéke már nem annyi, mint az apportáláskor volt. Üdvözlettel: Papp Gábor

Átalakulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tőke nem megfelelés miatt egy kft. átalakulna bt.-vé. Ebben az esetben is igaz, hogy ne legyen mínusz tőkeelem az átalakulás végén? Hiszen előírás szerint tőkehiányos állapotban ez is alternatíva és a felelősség korlátosból korlátlan felé mozdul el. Kft. időszaka alatt tőkeemelés történt eredménytartalékból, mely adóztatására akkor nem került sor szabályoknak megfelelően. Ha most az átalakulás során tőkeleszállítás is történne, akkor a korábban eredménytartalékot most adózni kellene, akkor is, ha csak veszteség rendezésére átvezetésre kerülne és nem kivitellel szűnne meg? Képez szja és szocho adóalapot? Köszönöm!

Követelés apport Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alfa cég 90 százalékos tulajdonos Béta cégben. Alfának rövid lejáratú követelése van Bétával szemben. Béta saját tőkéje negatív, amit rendezni kell, bár még a jogszabályi kötelezettség miatt nem sürgős. Alfa a követelésének egy részét apportálja Béta jegyzett tőkéjébe (megemelik a tőkét). Erről a taggyűlés 2018-ban határozatot hozott, továbbá könyvvizsgálói jelentés is készült hozzá. A cégbírósági bejegyzés azonban 2019-ben lesz csak meg, így jegyzett tőkeként csak a bejegyzés napjával szerepeltethető a könyvekben. A taggyűlési határozat napjával, tehát a döntéssel egyidejűleg szerepeltethető a saját tőke bármely elemében az emelés a bejegyzés napjáig, annak érdekében, hogy a 2018. évi zárással a saját tőke már rendeződjön? Válaszát előre is köszönöm!

Saját tőke rendezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 2016. évben negatív volt, amely 2017-re már pozitív lett, de még így sem érte el a jegyzett tőke felét. A társaságban 2017. év végével tagi kölcsön is volt, amely a rövid lejáratú kötelezettségek között lett kimutatva. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Abban az esetben, ha a tagi kölcsönnel megemeli a társaság a saját tőkéjét, akkor ehhez milyen dokumentumok kellenek, szükséges-e a cégbírósághoz bejelenteni az emelést, illetve elég-e tőketartalékban kimutatni az emelést, vagy mindenképpen szükséges a jegyzett tőke emelése is? 2. Milyen lehetőségei vannak a társaságnak úgy megemelni a saját tőkéjét, hogy az ne járjon cégbírósági bejegyzéssel? (Ez majd csak a 2018-as beszámolóban lesz kimutatva.) 3. Abban az esetben, ha tagi kölcsön nélkül, pénzbeli hozzájárulás formájában rendezi sajáttőke-helyzetét a tag, akkor tőketartalékba könyvelendő az összeg vagy lekötött tartalékba? Ebben az esetben szükséges-e a cégbírósági bejegyzés? 4. Akkor, ha a 2018-as év akkora pozitív eredménnyel zárul, amelynek következtében a saját tőke/jegyzett tőke aránya a törvényi feltételeknek megfelelően helyre áll, akkor a saját tőke fent említett rendezési lehetőségei elhagyhatóak-e? Elegendő lesz-e így a tőkerendezés és ezáltal nem fog a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a 2018. évi beszámoló közzétételéig? Köszönettel!

Tagi kölcsön apportja ázsiós tőkeemeléssel Kérdés

A szabadulás a tagi kölcsöntől című cikk (https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Szabadulas_a_tagi_kolcsontol_FLUBY5) 3. pontjában a következők kerültek rögzítésre: A tagi kölcsön apportálása révén végrehajtott tőkeemelés során ajándékozási illetéket sem kell fizetni. Ha ugyanis egy tag a követelésének az apportálásával emeli meg egy társaság törzstőkéjét, akkor a tulajdonrészét növeli meg, így nem beszélhetünk ingyenességről, tehát az ügylet nem tárgya az ajándékozási illetéknek.Kérdésem, hogy igaz ez az ingyenesség abban az esetben is, ha a tagi kölcsön apportálására ázsiós tőkeemelés keretében kerül sor, azaz az apport egy része a törzstőkét gyarapítja, míg más része a tőketartalékba megy. A tőketartalékba kerülő tagi kölcsön apport sem illetékköteles?Köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Szabó Andrea

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Értékpapírszámla, jelentési kötelezettség

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Cafeteriajuttatás – számla elszámolhatóság

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Temetési segély, számla nélküli elszámolás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink