Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagjai tagi kölcsönüket, mint követelésüket apportálták a cégbe. Kérdésem, hogy ezzel kapcsolatban van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettség a NAV felé? (Mintha az egyik előadáson hallottam volna, hogy eredménytartalékból végrehajtott jegyzett tőke emelés kapcsán van adatszolgáltatás. Ennek a részletei is érdekelnének, ha igaz a hír.) Köszönöm szépen. Vágner Emília
Gondokkal terhes örökség, amikor valakinek a "nyakába szakad" egy kft., amelynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan tudná ezt rendezni – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Most örököltem meg egy olyan kft.-t, melynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan lehet ezt most rendezni? Köszönettel.
Már csak napok kérdése, és életbe lép a 2013. évi V. törvény, az új Ptk., amely ezentúl a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is rögzíti, ezzel hatálytalanítva a Gt.-ét. Ez ismét ráirányítja a figyelmet a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke-minimumának változására. A NAV bizonyos megoldásokat nem néz jó szemmel.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk 3 éve jelentős veszteségeket szenvedett el, sürgősen tőkére volna szüksége a tevékenység folytatásához. A tagok – kültagok és beltag – pótbefizetéssel kívánják ezt megoldani. Kérdésünk: 1. Helyesen jártak-e el, ha taggyűlési határozat alapján, amelyben a pótbefizetés összes követelményét rögzítették, a pótbefizetést végrehajtották? (Megjegyezni kívánjuk, hogy az alapító okirat a pótbefizetést nem teszik kötelezővé.) 2. Amennyiben később végelszámolásra kerülne sor, a vagyonfelosztásnál a saját tőke és a pótbefizetés tagonkénti összegét kell-e figyelembe venni, illetve a pótbefizetés nem minősül-e hitelnyújtásnak? Mivel ez a megoldás még a 2013. évi mérlegidőszakot érinti, ezért sürgős válaszukat kérjük, fáradozásukat köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje 2012-2013. évben a törvényi minimum alatt maradt. A 2013. évi beszámoló benyújtását követő 90 napon belül kell rendezni a saját tőke összegét. Az a kérdésem, hogy ha a vállalkozás egy közbenső beszámolót készít, és nyújt be a cégbírósághoz, amelyben a saját tőke rendeződik (nagyobb bevételre tesz szert), és meghaladja a törvényben előírt minimumot, azzal eleget tesz a törvényben foglaltaknak, vagy csak egyéb úton lehet rendezni a helyzetet (például törzstőkeemelés, pótbefizetés)?
Történt-e abban változás, hogy a már működő kft. törzstőkéjét 3 millió forintra kell emelni, ha március 15-ét követően változtatni kell az alapító okiraton? Van-e erre már valamilyen átmeneti szabályozás, ami kézzel fogható? Vagy csak akkor 2016. március 16. a határidő, ha semmilyen változás nem történik a már működő kft.-ben?
Egy kft. 2011. évben tőkeleszállítást hajtott végre. A leszállított jegyzett tőkét felvették a tagok. A jegyzett tőkéhez kapcsoló eredménytartalékát is csökkentette a társaság, melyet a tagok nem vettek fel, kötelezettségként szerepelteti könyveiben. Most az új rendelet előírása szerint, tőkeemelést tervez a kft., és ezt a leszállított tőkét szeretné jegyzett tőkévé alakítani, adózás nélkül. Lehetséges ez? Köszönettel: Gönczi Miklósné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. 500 ezer forintos jegyzett tőkével alapított kft. szeretné felemelni a tőkéjét 3 millió forintra. Mekkora illetéket kell fizetnie ebben az esetben? Milyen egyéb költséggel kell számolnia? Változik-e a kötelezően fizetendő illeték mértéke, ha ezen tőkeemelést 2014. március 15-e után hajtja végre, amikor is már jogszabály kötelezi a fenti lépés megtételére? Köszönettel: Vágner Emília
A gazdasági társaságok csökkenő saját tőkéjét bizonyos szint elérése esetén meg kell emelni, ellenkező esetben a vállalkozást akár törölheti is a cégbíróság. Mit is tehetnek ilyen esetben a cégvezetők? – erre a kérdésre keres választ legújabb bejegyzésében a Reconcept.
Azok a társaságok, amelyek nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a jelenleg hatályos Gt. rendelkezései szerint kell működniük - írja blogbejegyzésében Szűcs Bálint, az RSM DTM adószakértő partnere.
Végre lehet-e hajtani a kötelező törzstőke-emelést (500 ezer forintról 3 millió forintra) a ki nem fizetett osztalék, illetve a magánszemély által a vállalkozásnak nyújtott tagi hitel terhére, valamint banki hitel felhasználásával? Betéti társaság kft.-vé való átalakulásánál a meglévő tárgyi eszközöket lehet-e erre a célra (törzstőke-emelés) használni, és ha igen, akkor az eszközök nettó, vagy bruttó értékét kell-e alapul venni? Olvasónk kérdésére Siklós Márta, a LeitnerLeitner adótanácsadója válaszolt.
Tőkeemelést kívánok eredménytartalék terhére eszközökni. Milyen adóvonzata lehet?
Egy kft 1996.11. hóban az eredménytartalék terhére megemelte a jegyzett tőkéjét. A tagok az üzletrészüket most értékesítik. Hogyan kell a tőkeemelés értékét figyelembe venni, levonható e az a bevételből, vagy most meg kell fizetni utána az szja-t? Ha igen akkor eho- köteles is? Úgy emlékszem volt egy olyan szabály hogy ha az ilyen tőkeemléssel létrejött üzletrészt a tulajdonos 5 évig birtokolja, akkor utána már nem lesz adóköteles az értékesítéskor sem. De most nem találom ezt a szabályt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték