Tisztelt Szakértő! A saját tőke a jegyzett tőke kétszerese alá csökkent, tőkenövelésre lenne szükség. Megoldható-e a tőkeemelés a tagi kölcsön átsorolásával? Ha igen, a saját tőke melyik elemét célszerű emelni, illetve milyen adóvonzatokkal jár az áthelyezés?
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát, de az a problémám, hogy a nyereségből hiába tudnám felemelni 500 ezerrről 3 millió forintra a jegyzett tőkét, ha a társasági szerződésben már rögzítette az ügyvéd, hogy készpénzbefizetés a bankba, de ennyi készpénzem nincs, és nyereséget meg – a cégbíróság tájékoztatása szerint – nem módosíttathatom készpénzről a nyereség terhére való befizetésre, hiába csinálok mérleget.. Ez a problémám, és erre keresek kiutat, mert sajnálnám átalakítani a kft.-t bt.-vé, de ha más kiút nincs, kénytelen vagyok. Erre, ha tudna és szíveskedne tanácsot adni. Nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi, HUF könyvvezetésű, a létesítő okiratában és a cégbíróságon HUF-ban nyilvántartott jegyzett tőkéjű kft. taggyűlése tőkeemelésről döntött. A taggyűlési jegyzőkönyvben meghatározták a jegyzett tőke növelésének összegét HUF-ban, illetve az ezen felüli, tőketartalékként figyelembe veendő összeget EUR-ban. A kft. és a befektető (szintén belföldi, HUF könyvvezetésű kft.) az EUR-ban meghatározott tőketartalék HUF-ra átváltásához alkalmazandó árfolyamról nem állapodott meg. A kérdéseink: – szabályos-e a társaságok azon eljárása, mely szerint a tőketartalék HUF-ban kifejezett pontos összegéről nem állapodtak meg? – árfolyamról történő megállapodás hiányában a kft. a tőketartalékot, a belföldi befektető kft. pedig a részesedést más bekerülési értéken tartja nyilván. A különbözetet hogyan kötelesek a nyilvántartásaikban kimutatni, illetve egymással szemben rendezni? – a belföldi befektető kft. milyen devizanemben tartja nyilván az EUR-ban meghatározott tőketartalékot? – ha devizában tartja nyilván, vonatkozik-e erre az eszközre a számviteli tv. 60. § szerinti év végi átértékelési kötelezettség? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje negatív. A vállalkozásban lévő tagi kölcsönből szeretné a tőkét felemelni. Érdeklődnék, hogy ehhez milyen papírokra van szükség, illetve, hogy számviteli szempontból ez az összeg tőketartalékba vagy lekötött tartalékba kell, hogy kerüljön? Valamint szeretném tudni ennek a kiva adóalapra gyakorolt hatását. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: B. Márta
Önkormányzat a saját tulajdonú kft.-je saját tőkéjének rendezésére pótbefizetést teljesít. A pótbefizetés egyrészt tárgyieszköz-átadással, másrészt elismert követeléssel történik. Kérem, ismertessék részletesen a fenti gazdasági esemény könyvelését az önkormányzatnál!
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.
Tisztelt Szakértő! A kft. könyveiben 500 ezer forint jegyzett tőke és 2 millió 500 ezer forint jegyzett, de be nem fizetett tőke szerepel. Kérdésem, hogy ha a tulajdonosok nem fizetik be ezt az összeget, végelszámolással megszüntethetik-e a céget? Válaszát köszönöm!
Két társaság (kft.) ugyanazon magánszemély tulajdonosokkal elhatározta, hogy egyik társaság kizárólag ingatlanbérbeadással foglalkozik ezentúl. Ha az egyik társaság a tulajdonában lévő ingatlannal felemeli a másik társaság törzstőkéjét, illetve az ingatlan értékének egy része a tőketartalékba kerül – milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik az egyes társaságoknál, illetve a tagoknál? Mindkét társaság a kiva alanya – ezzel a tranzakcióval ki kell-e lépniük a kiva hatálya alól?
Tisztelt Szakértő! Evás kft. 2016-ban az evás időszakban keletkezett eredménytartalékából emelte jegyzett tőkéjét. A cég megszűnéskor a tulajdonosoknak visszafizetendő jegyzett tőke így két részből áll: az alapításkor befizetett jegyzett tőkéből és az evás tőkeemelés során keletkezett tőkerészből. Kérdésem, hogy kell-e vállalkozásból kivont jövedelem címén szja-t fizetni a tőkeemelésnek megfelelő rész után? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi kérdéshez: Az anyavállalat tőkét szeretne emelni a leányvállalatánál, de a teljes összeget tőketartalékban kívánja elszámolni, jegyzett tőkét nem szeretne emelni. Számvitelileg lehetséges ez? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Jelentős eredménnyel rendelkező kft. jegyzett tőkét szeretne emelni az eredménytartalékból. Úgy tudom, hogy ebben mivel még az eredménytartalék nincsen leadózva, osztalékként kell leadózni, illetve teljesen külön számlaszámon kell tartani ezt az összeget. Így van? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Jelentős eredménnyel rendelkező kft. jegyzett tőkét szeretne emelni az eredménytartalékból. Azzal az információval rendelkezem ezzel kapcsolatban, hogy ebben az esetben, mivel még az eredménytartalék nincsen leadózva, osztalékként kell leadózni, illetve teljesen külön számlaszámon kell tartani ezt az összeget. Kérem, hogy ebben segítséget nyújtani szíveskedjenek. Köszönettel: Reinhardt Éva
Egy 2012 óta nem működő bt.-nél 2003.11. hóban (társasági szerződés módosítása alapján) bejegyzésre került, hogy a korábbi 50 ezer forintról, 500 ezer forint lett a jegyzett tőkéje. A társasági szerződés szerint az emelés összege bankszámlára van befizetve. Ez a tőkeemelés 2003-ban nem lett lekönyvelve, és azóta sem. Most, hogy szeretnénk az előző könyvelő után ezt a hibát javítani, kértem az ügyvezetőt, hogy hozza el a 2003-évi banki bizonylatot és a számlakivonatot, ahol ez a befizetés megtörtént. Ekkor derült ki, hogy nem is történt meg a különbözet bankba történő befizetése. A könyveiben szerepel 700 ezer forint tagi kölcsön. Szeretné a bt.-t egyébként ősszel megszüntetni, de úgy, hogy addigra ezek a hibák szabályosan javításra kerüljenek. A kérdésem az, hogy milyen lépéseket kell tennie az ügyvezetőnek ahhoz, illetve milyen dokumentumokat kell átadni könyvelésre, hogy azok könyvviteli elszámolása után a könyvei a valóságot tükrözzék? Ezek a lépések milyen adó-, illetve illetékvonzatokkal járnak? A hiba javításának helyes könyvelési tételei az egyes átadott bizonylatok esetén. Nagyon köszönöm gyors válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2016-ban felemelte a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra eredménytartalékból, amit nem szeretett volna, ezért vissza lett könyvelve a jegyzett tőke 500 ezer forintra 2016. december 31-ével. 2017-ben nem változott a jegyzett tőke összege, 2018. márciusában lett felemelve 3 millió forintra tagi kölcsönből és pénztárbefizetéssel. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os közzétett beszámolót a 2017-es beszámolójában javítsam háromoszlopos mérleggel? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem konkrétan a saját üzletrész bevonásával kapcsolatos adózási és számviteli kötelezettségekre vonatkozik. Adott egy 3 millió forint törzstőkéjű magyarországi kft., amely visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. 3:175. paragrafusa szerint ezt egy éven belül meg kell szüntetni. A tagság 100 százalékban úgy dönt, hogy az üzletrészt bevonja a törzstőkeleszállítás szabályainak figyelembe vételével. A tagság szerkezete: 4 természetes személy plusz 1 saját üzletrész azonos arányban. Ebben az esetben első lépésként törzstőkeemelést kell végrehajtani a tagságnak, vagy alkalmazható a Ptk. 3:202. paragrafusának (4) bekezdése, amely szerint a saját üzletrész bevonásából adódó törzstőkeleszállítással egy időben elhatározható a törzstőke olyan mértékű emelése, hogy az elérje a törvényben meghatározott minimum értéket (3 millió forintot)? Adózásban van-e különbség a két módszer között? Válaszát előre is köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték