Gyakori, hogy valaki a munkaviszonya, tanulmányai, nyugdíja mellett egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve több vállalkozásból is szerez jövedelmet. Ismertetjük, hogy ilyen esetekben hogyan és mennyi tb-terhet kell fizetni.
Kft. tagja a társasági szerződés szerint az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Az ügyvezetést ellátó tag heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (vagy főállású egyéni vállalkozó), a társaságban személyesen is közreműködik szintén megbízási jogviszonyban. Mind a két megbízási jogviszonyban történő kifizetés egyenként és összesen sem éri el a minimálbér 30 százalékát. Kérdésem, hogy az alábbi esetben társas vállalkozóról beszélünk-e, amit a T1041-en 1452-es kóddal kell bejelenteni?
Milyen bejelentési kötelezettség mellett végezhet oktatásszervezés, és biztosításközvetítési tevékenységet a nyugdíjas társas vállalkozó? Tevékenységek szerepelnek a cégokiratban. 1041 és 08-as bevallások miatt kérdezem. Köszönöm a segítséget.
Tanulószerződéssel hány tanuló foglalkoztatható, függ-e a létszám a foglalkoztatottak létszámától, ha igen, hogyan kell kiszámolni az átlagos létszámot, beleszámít-e ebbe a társas vállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja, ügyvezetője, heti 36 órát meghaladóan munkaviszonyban, ugyanebben a társaságban munkát végez. A munkaviszony díjazása után a járulékokat megfizetik. Az ügyvezetés díjazás nélkül történik. A fenti jogviszonyok a 08-as bevallásban az alábbiak szerint vannak feltüntetve: munkaviszony heti 40 órával a megfelelő FEOR-kóddal és munkabérrel, illetve külön az ügyvezetés 35-ös kód, az alkalmazás minősége (társas vállalkozó munkaviszony mellett) és 1452 FEOR társas vállalkozó, heti 36 órát elérő munkaviszony mellett nulla forint. Kérdésem, hogy a fentiekben taglalt jogviszonyok díjazása és bevallása, az utánuk megfizetett járulékok megfelelőek-e?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a kft. ügyvezetője is egyben. A társasági szerződésben az van rögzítve, hogy az ügyvezetői feladatait megbízási jogviszonyban látja el. Most szeretné munkaviszonyban ellátni az ügyvezető feladatokat. Ebben az esetben a társasági szerződést módosítani kell. Amennyiben munkaviszonyban látja el a tag az ügyvezetői feladatokat az emelt szintű járulékot kell megfizetni vagy a számfejtett bruttó bért kell alapul venni és nem kell az alapot megemelni a járulékfizetés szempontjából? Amennyiben munkaviszonyban látja el, attól ő még társas vállalkozónak számít?
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben. Most alakult kft. kettő taggal, törzstőkemegosztás 75-25 százalék. Mindketten ügyvezetők, vezető tisztségviselők, a társasági szerződés szerint az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el, és mindketten rendelkeznek 36 órán túli munkaviszonnyal is. A kérdés, hogy ők társas vállalkozók 36 órán túli munkaviszony mellett? Kell-e külön készíteni megbízási szerződést az ügyvezetői tevékenységek ellátására, illetve van-e arra lehetőség, hogy díjazás nélkül végezzék a teendőiket, a személyes közreműködésüket? Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t a megbízási jogviszony alapján? Köszönöm a segítséget.
Egy társaság ügyvezető tulajdonosa megbízási szerződést köt egy magyarországi egyetemmel. A szerződés egyéves időtartamra szól, a havonkénti juttatás összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát, tehát biztosítottá válik. A kérdésem: ügyvezető tulajdonosként meg kell fizetni a járulékokat a cégében, mint főállású társas vállalkozónak? (Jövedelmet nem vesz ki a cégtől.)
Tisztelt Szakértő. Nemrég alakult kft. ellenőrzést kapott, ahol egy hiányosságot tártak fel, azt, hogy nem lett leadva 1041-es. 08-as bevallásban az M-es pótlapon 34-es kóddal szerepel a tag-ügyvezető. A T1041-esen milyen kóddal kellett volna beadni? Nincs olyan kód, hogy társas vállalkozó társas vállalkozás mellett. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Segítségét (megerősítését) kérném a kiva jogszabály értelmezésében. Főállású tag (ács, tehát szakképzett) 161 ezer forint (garantált bérminimum) tagi jövedelmet vesz fel. Valóban ennek a 112,5 százalékát kell alapul venni. A törvény a Tbj. 4. § s pont 2. alpont szerinti minimálbérre hivatkozik. Továbbá egy társas vállalkozó (több kft.-ben is személyesen közreműködik) az egyik társaság esetében munkaviszonyban látja el a feladatokat 20 500 forint összegért (heti 5 órában). Nála a kivaalap a 20 500 forint lesz? Előre is köszönöm a segítséget!
Katás is, társas vállalkozás tagja, s utóbbiként végelszámoló is. Végelszámolóként kell-e járulékot fizetnie? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett), aki az egyik cégben végelszámoló is lett, itt nem vesz ki kivétet, járulékot sem fizet, hiszen a másik társas vállalkozásban fizet teljes járulékot (161 000 forint után). Ilyen esetben kell bármi járulékot számfejteni, fizetni a végelszámoló után? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném az állásfoglalását kérni: Mezőgazdasági őstermelő, aki 8 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkezik, és negyedévente bevallja és megfizeti maga után az előző évi árbevételének 20 százaléka után a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot, gazdasági társaság tagja lett. A gazdasági társaságban megbízási szerződéssel díjazás nélkül személyesen közreműködik. Kérdésem a következő: továbbra is maradhat biztosított mint főállású őstermelő és nem fizet járulékot társas vállalkozóként (és ha igen, milyen jogszabályi hivatkozással), vagy csak akkor nem fizet járulékot társas vállalkozóként, ha nem működik közre személyesen a kft.-ben díjazás nélkül megbízási szerződéssel és akkor csak a nyereség utáni osztalékra lesz jogosult ? A kft. tevékenysége szezonális jellegű április-július, illetve október hónap. Virágpalántát termel fóliasátorban és piacon árusítja és koszorút készít. Várom válaszát, hogy milyen formában maradhat a kft. tagja főállású őstermelőként biztosított. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott a vállalkozásunk ("A" cég), amelyből egy másik cég megvásárlását tervezzük ("B" cég), olyan módon, hogy "B" cégben 100 százalékos tulajdonrészt szerezne "A" cég. A megvásárolt "B" cégben az "A" cég tulajdonosai végeznék a munkát. Mivel a járulékokat megfizetjük már az "A" cégben, így szeretnénk társas vállalkozóként közreműködni. Ez utóbbi csak úgy lehetséges, ha "B" vállalkozásnak nem csak "A" cég lenne a tulajdonosa, hanem mi magunk is, mint magánszemélyek? Fura lenne, ha a tulajdonos cég tulajdonosai is közreműködhetnének társas vállalkozóként, de egy kérdést megér számunkra. Szeretnénk ha a "B" cégben képződött nyereség (az osztalék) legnagyobb része "A" cégbe kerülne, hogy az ehoplafont könnyebben elérjük, mikor osztalékot vennénk ki "A"-ból. Tehát összegezve: ahhoz, hogy a megvásárolt cégben "ingyen" tudjunk közreműködni, és ne kelljen munkaviszonyban vagy megbízással dolgozni, ahhoz nekünk, mint magánszemélyeknek is tulajdonrészt kellene szereznünk, és társas vállalkozóként csak ilyen módon tudnánk közreműködni? Az ügyvezető lehet-e mindkét cégnél ugyanaz a személy? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy speciális helyzet állt elő egy ügyfelemnél: az eddig munkaviszonyban alkalmazottként foglalkoztatott fiú átvette édesanyjától a cég irányítását és tulajdonjogát 2017.01.12-én. Másnap, tehát 2017.01.13-án az új ügyvezető kórházba került és előreláthatólag sokáig betegállományban lesz. Cégbírósági végzés még nincs a változásról. A kérdésem az lenne – mivel a januári bért számfejteni kellene –, hogy ha eddig egy napot nem dolgozott még főállású társas vállalkozóként, akkor nem jár neki táppénz? Gondolom mint alkalmazottnak betegszabadságot már nem számfejthetek, és nem igényelhetek táppénzt mert hivatalosan már nem alkalmazott. Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték