Tisztelt Szakértő! Egy bt. személyesen közreműködő kültagja végezheti-e a tevékenységét a bt.-ben heti 4 óra munkaviszonyban, míg a saját egyéni vállalkozásában főállású katás egyéni vállalkozó, vagy mindenképpen társas vállalkozónak minősül, és vonatkozik rá a minimumjárulék-fizetési szabály? A bt. beltagja is képviseli a bt.-t önállóan, de személyesen nem működik közre. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bt. kültagja a társasági szerződés szerint munkaviszonyban vezető tisztségviselője a bt.-nek. A beltagnak nincs sehol biztosítási jogviszonya, nem végez munkát a bt.-ben. Társas vállalkozónak minősül-e, vonatkozik-e rá a tb-fizetési kötelezettség? Szíves válaszát köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy nem működő kétszemélyes kft. egyedüli ügyvezető tagja Katarban vállalt munkát. Megfizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A társaságnál a tagsága és a vezető tisztségviselői jogviszonya is megmaradt. A kérdésünk arra vonatkozna, hogy ebben az esetben lehetséges-e, hogy csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg maga után és nincs a cégnek tb fizetési kötelezettsége? Illetve hogyan módosul ennek az ügyvezetőnek a tb kötelezettsége, ha a másik tag is ügyvezető lesz és a cég elkezd működni? Szíves válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság 4 taggal, azonos tulajdoni arányban alakul, 25-25 százalékban, közülük az egyik tag az ügyvezetést is ellátja megbízási jogviszonyban, tiszteletdíj ellenében és mellette máshol van 40 órás munkaviszonya, akkor ő társas vállalkozónak minősül-e? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni pár homályos kérdésben. Röviden az előzmények: egy szövetkezet (képviseletre jogosult) ügyvezetője jogosulttá vált öregségi nyugdíjra 2016. 10. 17-ével, ezért 16-án megszüntettük a munkaviszonyát közös megegyezéssel. A munkáját ezután is szeretné folytatni 18-ától. Az alábbi kérdésekre szeretném megkapni a választ: 1. Szövetkezet vezető tisztségviselője elláthatja-e a munkáját (kiegészítő) társas vállalkozóként? Tudomásom szerint a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el. (A munkaviszonytól most tekintsünk el.). Viszont társadalombiztosítási szempontból a vezető tisztségviselői jogviszony munkaviszonyt vagy társas vállalkozói, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez... Tehát, mivel nem munkaviszonyt szeretnénk, ezért mindenképpen, mint társas vállalkozó működhet közre, ha jól gondolom, és nem lesz biztosított, ezáltal be sem kell jelenteni, mivel számára öregségi nyugdíjat folyósítanak. 2. Kell-e megbízási szerződést kötnie az ügyvezetésre társas vállalkozóként, illetve megvan-e határozva, hogy milyen időtartamra lehet? 3. Számfejtéskor megbízási díjjal vagy tagi kivéttel kell számolni? 4. A létesítő okiratban a jogviszonyát (változását) fel kell-e tüntetni? Válaszát előre is köszönöm!
Nem egyszerű meghatározni egy társas vállalkozás tagjának társadalombiztosítási jogviszonyát attól függően, hogy társas vállalkozónak minősül-e, személyesen közreműködik-e. Vannak ráadásul speciális formációk is, amelyekre sajátos szabályok vonatkoznak; cikkünkben utóbbi rendelkezéseket részletezzük.
Tisztelt Szakértő! Két különböző cégnél napi 4 órás munkaviszony melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Az alábbi, járulékfizetéssel kapcsolatos kérdésemre szeretnék választ kapni: Egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó céget alapít (100 százalékos tulajdoni hányaddal). Az egyéni vállalkozásában főállású egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint katát fizet. A cégében ő lesz a képviselő, az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében fogja ellátni, ezt rögzítették az alapítói okiratban is. A kérdésem a következő: a cégben fizetheti maga után a járulékot munkaviszonyos jogviszonya után, ha a feladatait heti 20 órában látja el? Vagy társas vállalkozóként kötelező megfizetni a cégben a járulékokat az emelt járulékalap (Szociális hozzájárulási adó: minimálbér 112,5%-a, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: minimálbér 150%-a után)? A két vállalkozáson kívül nincs más jogviszonya, ahol a járulékot megfizetnék utána a minimálbér alapján.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném segítségét kérni. A társas vállalkozó munkaviszonya egy másik foglalkoztatónál megszűnt, és megbízási jogviszonyban foglalkoztatják tovább. A megbízási szerződés szerint a havi díjazása 500 ezer forint lesz. A kérdésem az, hogy társas vállalkozóként mentesül-e a járulékfizetési kötelezettség alól? Kérem, hogy arra is legyen szíves kitérni válaszában, hogy amennyiben csak tulajdonos, és személyes közreműködéssel nem vesz részt a vállalkozásában, (más személy az ügyvezető), akkor terheli-e járulékfizetési kötelezettség. (25 százalékban tulajdonosa a vállalkozásnak.) Válaszát előre is köszönöm. Kuzselláné Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó vesz magának védőszemüveget, ezt adhatja-e magának ingyenesen (én azt látom, hogy csak munkavállalónak lehet adómentesen adni), s ha nem, milyen adókat kell utána megfizetni? S visszaigényelheti-e a cég az áfát? Köszönettel: Vadas Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Főállás melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul, ha a főállásában fizetés nélküli szabadságra megy? Érdekelne ugyanez 30 nap alatti fizetés nélküli szabadság és 30 napon túli fizetés nélküli szabadság esetén is. A biztosítási jogviszonyát hogyan érinti a társas vállalkozónak? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértők! Egy jelenleg őstermelő magánszemély egyszemélyes kft.-t kíván alapítani az őstermelői tevékenységétől függetlenül. Most az őstermelői jogviszonya alapján minősül biztosítottnak, a járulékok bevallása, befizetése megtörténik. Kérdésem, hogy ha ezzel párhuzamosan társas vállalkozóvá is válik (az egyszemélyes kft.-ben ügyvezető és közreműködő is megbízási jogviszony alapján), akkor meg kell-e fizetnie a társas vállalkozói jogviszonya után a kötelező minimum járulékokat, adókat, vagy elegendő őstermelőként fizetni azokat? Ha munkaviszonyban látná el az ügyvezetői és közreműködői feladatokat, akkor elegendő lenne-e egy részmunkaidős bejelentés (például napi 4 óra), amely alapján már biztosítottnak minősül és nem kell fizetni sem őstermelőként, sem pedig társas vállalkozóként a minimális járulékokat? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Új ügyfelem 2016. május 15-én fizette ki a 2015. évi időszakra vonatkozó társas vállalkozó személyes közreműködési díjat. Melyik év adóköteles bevételeként kell ezt elszámolnom? Válaszát előre is köszönöm!
Néhány év múlva nyugdíjba megyek. Most zajlik az ONYF-fel az adategyeztetés. Az 1988-ban és 1989-ben társas vállalkozóként adóköteles (szja) jövedelmemet nem fogadják el teljes egészében, mert szerintük akkoriban nem kellett az egész jövedelem után nyugdíjjárulékot fizetni. Kérdésem az lenne, hogy 1988-ban és 1989-ben a társas vállalkozás tagjának mennyi jövedelem után kellett nyugdíjjárulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes "XY" Kft. ügyvezetője (vagyis a saját alapítású cége) a gyermek 1,5 éves kora után elkezdett más cégnél "XZ" Kft.-nél munkaviszonyban dolgozni. Jelenleg még mindig gyesen van, azonban a munkaviszonya megszűnik. Úgy gondoljuk, hogy az eddig a saját cégében bejelentett (munkaviszony miatt) biztosítási jogviszonya: társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett már nem fogja megállni a helyét. Kérdésem, hogy ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül-e, vagy a gyes esetleg befolyásolja ezt, és, ha igen, akkor milyen jogviszonnyal kellene a saját cégében a változásbejelentést megtenni? Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték