Társas vállalkozó járulékfizetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két különböző cégnél napi 4 órás munkaviszony melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
401 találat a(z) társas vállalkozó cimkére
Katás egyéni vállalkozó + cég Kérdés
Az alábbi, járulékfizetéssel kapcsolatos kérdésemre szeretnék választ kapni: Egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó céget alapít (100 százalékos tulajdoni hányaddal). Az egyéni vállalkozásában főállású egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint katát fizet. A cégében ő lesz a képviselő, az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében fogja ellátni, ezt rögzítették az alapítói okiratban is. A kérdésem a következő: a cégben fizetheti maga után a járulékot munkaviszonyos jogviszonya után, ha a feladatait heti 20 órában látja el? Vagy társas vállalkozóként kötelező megfizetni a cégben a járulékokat az emelt járulékalap (Szociális hozzájárulási adó: minimálbér 112,5%-a, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: minimálbér 150%-a után)? A két vállalkozáson kívül nincs más jogviszonya, ahol a járulékot megfizetnék utána a minimálbér alapján.
Társas vállalkozó járulékfizetés alóli mentesülése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném segítségét kérni. A társas vállalkozó munkaviszonya egy másik foglalkoztatónál megszűnt, és megbízási jogviszonyban foglalkoztatják tovább. A megbízási szerződés szerint a havi díjazása 500 ezer forint lesz. A kérdésem az, hogy társas vállalkozóként mentesül-e a járulékfizetési kötelezettség alól? Kérem, hogy arra is legyen szíves kitérni válaszában, hogy amennyiben csak tulajdonos, és személyes közreműködéssel nem vesz részt a vállalkozásában, (más személy az ügyvezető), akkor terheli-e járulékfizetési kötelezettség. (25 százalékban tulajdonosa a vállalkozásnak.) Válaszát előre is köszönöm. Kuzselláné Zsuzsa
Védőszemüveg Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó vesz magának védőszemüveget, ezt adhatja-e magának ingyenesen (én azt látom, hogy csak munkavállalónak lehet adómentesen adni), s ha nem, milyen adókat kell utána megfizetni? S visszaigényelheti-e a cég az áfát? Köszönettel: Vadas Zsuzsanna
Munkaviszony melletti társas vállalkozó járulékfizetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállás melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul, ha a főállásában fizetés nélküli szabadságra megy? Érdekelne ugyanez 30 nap alatti fizetés nélküli szabadság és 30 napon túli fizetés nélküli szabadság esetén is. A biztosítási jogviszonyát hogyan érinti a társas vállalkozónak? Előre is köszönöm a válaszát.
Őstermelő társas vállalkozó is Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy jelenleg őstermelő magánszemély egyszemélyes kft.-t kíván alapítani az őstermelői tevékenységétől függetlenül. Most az őstermelői jogviszonya alapján minősül biztosítottnak, a járulékok bevallása, befizetése megtörténik. Kérdésem, hogy ha ezzel párhuzamosan társas vállalkozóvá is válik (az egyszemélyes kft.-ben ügyvezető és közreműködő is megbízási jogviszony alapján), akkor meg kell-e fizetnie a társas vállalkozói jogviszonya után a kötelező minimum járulékokat, adókat, vagy elegendő őstermelőként fizetni azokat? Ha munkaviszonyban látná el az ügyvezetői és közreműködői feladatokat, akkor elegendő lenne-e egy részmunkaidős bejelentés (például napi 4 óra), amely alapján már biztosítottnak minősül és nem kell fizetni sem őstermelőként, sem pedig társas vállalkozóként a minimális járulékokat? Köszönöm válaszukat!
Társas vállalkozói kivét Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új ügyfelem 2016. május 15-én fizette ki a 2015. évi időszakra vonatkozó társas vállalkozó személyes közreműködési díjat. Melyik év adóköteles bevételeként kell ezt elszámolnom? Válaszát előre is köszönöm!
Nyugdíjjárulék-fizetés 1988-89-ben Kérdés
Néhány év múlva nyugdíjba megyek. Most zajlik az ONYF-fel az adategyeztetés. Az 1988-ban és 1989-ben társas vállalkozóként adóköteles (szja) jövedelmemet nem fogadják el teljes egészében, mert szerintük akkoriban nem kellett az egész jövedelem után nyugdíjjárulékot fizetni. Kérdésem az lenne, hogy 1988-ban és 1989-ben a társas vállalkozás tagjának mennyi jövedelem után kellett nyugdíjjárulékot fizetnie?
Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének gyes melletti jogviszonya? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes "XY" Kft. ügyvezetője (vagyis a saját alapítású cége) a gyermek 1,5 éves kora után elkezdett más cégnél "XZ" Kft.-nél munkaviszonyban dolgozni. Jelenleg még mindig gyesen van, azonban a munkaviszonya megszűnik. Úgy gondoljuk, hogy az eddig a saját cégében bejelentett (munkaviszony miatt) biztosítási jogviszonya: társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett már nem fogja megállni a helyét. Kérdésem, hogy ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül-e, vagy a gyes esetleg befolyásolja ezt, és, ha igen, akkor milyen jogviszonnyal kellene a saját cégében a változásbejelentést megtenni? Válaszát köszönöm!
Rokkantsági ellátás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben valaki rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapotának mértéke 55 százalékos, akkor az illető megváltozott munkaképességűnek minősül? Ha igen, akkor vonatkozik rá a 2011. évi CLVI. törvény 462/A paragrafusa, mely szerint társas vállalkozóként mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége alól? Köszönöm a válaszát.
Családi gazdálkodó, kataalany és társas vállalkozó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A kérdéses adózó az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik: egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban, családi gazdaság vezetője őstermelői jogviszonyban, valamint egyéni vállalkozó kataalany. Jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban áll a saját kft.-jében, itt fizeti meg a garantált bérminimum utáni járulékokat, és másodállású kataalanyként a havi 25 ezer forintot. Az MVH szerint viszont nem lehet munkaviszonyban sehol, mivel családi gazdálkodóként élethivatásszerűen kell az őstermelői tevékenységet folytatnia. Ha a három jogviszonyt vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az MVH álláspontját, akkor hogyan alakulna a helyes járulékfizetése? (Őstermelőként az éves árbevétele nem éri el a 8 millió forintot.)
Társas vállalkozó külföldi munkaviszonya Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár magánszemély magyarországi vállalatban személyesen közreműködik, társas vállalkozóként. Rendelkezik magyar lakcímmel, de életvitelszerűen Németországban él, munkaviszonya több éve Luxemburgban van, a munkavégzés helye is Luxemburg. Értelmezésünk szerint a 883/2004 EK rendelet 13. cikkének a két vagy több tagállamban végzett tevékenységre vonatkozó szabályai alapján a tag luxemburgi joghatósága állapítható meg, ezek alapján járulékfizetési kötelezettség a tag után Magyarországon nincs, a biztosítási jogiszony igazolásának nyomtatványa az OEP szerint az A1 nyomtatvány. Azonban Luxemburgban ezt a nyomtatványt a társadalombiztosítási szerv nem ismeri. Mi a teendőnk ilyen esetben? Az OEP-től kell A1 igazolást kérnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Társas vállalkozó vagy munkaszerződés? – Járulékfizetés ügyvezetőként Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes betéti társaság (orvosi szolgáltató) tagja ellátja az ügyvezetői feladatokat, és nem áll sehol sem alkalmazásban. Kérdés: Mi alapján fizeti meg a járulékait? A.) Társas vállalkozóként emelt járulékalap szerint fizet a minimálbér után? Tehát a szocho alapja 112,5 % és az egészségbiztosítás alapja 150 %? Nincs szakképzésihozzájárulás-kötelezettség. B.) Mt. szerint munkaszerződést köt, és a minimálbér után fizeti meg a járulékokat, mint munkavállaló? Esetében felmerül-e, hogy ügyvezetőként a garantált bérminimumot kell figyelembe venni a bér megállapításánál? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel:
Munkaerő-piaci járulék többes jogviszonyban Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy kell-e fizetnie a munkaviszonyából származó jövedelme után munkaerő-piaci járulékot annak a társas vállalkozónak, akinek máshol 4 órás munkaviszonya van. Számomra az 1997. évi LXXX. törvény 25/A § (b) pontja és ugyanezen törvény 31. §-a nem egyértelmű, némi ellentmondást sugall. Fenti esetben melyiket kell alkalmaznom? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szabó Szilvia
Katás egyéni vállalkozó járuléka többes jogviszonyban Kérdés
Minden tagra, vagy csak az ügyvezető tagokra vonatkozik az a 2014. 01.01-jétől alkalmazandó szabály, hogy katás egyéni vállalkozó nem minősül főállásúnak, ha más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, vagy társas vállalkozónak minősül (ennek következtében a tagi jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat a katás 25 ezer forint mellett)?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
