Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    414 találat a(z) társas vállalkozó cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha főfoglalkozású társas vállalkozóként nem veszek ki egy forintot sem a cégből a következő 1-2 hónapban, akkor a minimum járulékokat nekem kell megfizetni vagy a cégnek? Ugyanis a számfejtést követően olyan bérjegyzéket készít a program, hogy minusz a kifizetendő, vagyis a jàrulékokat be kell fizessem a kft. pénztárába. Eddig vettem ki jövedelmet, mert működött a cég, így ilyennel még nem találkoztam. De most amíg 1-2 hónapig leállás van, csak a kötelező járulékokat fizetnénk meg. Ez így helyes, hogy nekem kell befizetni a pénztárba a járulékokat? Köszönöm a segítséget előre is!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva az alábbi konkrét kérdést kívánom feltenni. Adott egy társas vállalkozás, egy kft., 2 taggal (50-50%), önálló ügyvezetői jogosultsággal. Az egyik tag dolgozik a cégben, ide van bejelentve, itt fizeti a járulékot maga után. Ez a tag fizikai munkaerejének csökkenése és a kft.-től való elhatárolódási szándéka miatt katás egyéni vállalkozást kíván indítani. Kizárólag az egyéni vállalkozásában kíván dolgozni a továbbiakban, és itt szeretné megfizetni a havi 50 000 Ft-ot a katás vállalkozása alapján. Van-e erre lehetősége? A kft.-ben tagsági jogviszonyát egyelőre nem tudja megszüntetni, mert a cég ingatlanvagyonnal rendelkezik, és még nem rendezték annak jogi sorsát. Mindemellett a kft.-ben a továbbiakban nem kíván dolgozni, kizárólag az egyéni vállalkozásában. A lehető legkevesebb járulékot szeretné maga után fizetni, 5 év múlva nyugdíjas lesz, szolgálati ideje/biztosítási jogviszonya mér elegendő lenne a nyugdíjazásához. Van-e érdemi, törvényes megoldás és lehetőség arra, hogy a most létrehozott egyéni vállalkozásában – kizárólag az abban végzett munka alapján – fizesse az 50 000, Ft járulékot? Köszönettel: dr. Erdélyi János

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kiva adózás alá tartozó kft.-ben eddig két ügyvezető volt, az egyik munkaviszonyban szerelőként volt bejelentve, társas vállalkozóként pedig ügyvezetőként, 36 órás munkaviszony mellett. Csak a munkaviszony után kellett fizetnie az adókat, mivel az ügyvezetést 0 forintért látta el. Most a másik ügyvezető lemondott, csak tulajdonosként marad a cégben. A szerelői állást már csak max. 2 órás munkaviszonyban tudja ellátni az ügyvezető, mivel a teljes ügyvezetés rá hárul. Elláthatja az ügyvezetést 8 órás munkaviszonyban a kft.-ben a szerelői 2 órás munkaviszony mellett? Vagy mindenképpen társas vállalkozónak kell lennie az egyik jogviszonyban?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Több hasonló kérdés-választ láttam az oldalukon, de kényes kérdés lévén, és mert a saját cégünkről van szó, mégis megírom a kérdésem. Egy bt. beltagja jelenleg főállású katás vállalkozó 50 ezer forint fizetése mellett. Ezzel egyidejűleg tulajdonosa egy kft.-nek, ahol ő az egyedüli ügyvezető. A társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Egyéb tevékenységet a cégben nem végez, csak ügyvezető. Megítélésem szerint lehet részmunkaidős ügyvezető munkaviszonyban (napi 1 órába belefér a tevékenysége, mert könyvelőirodáról beszélünk, és ő nem szakmabeli, valóban nem tevékenykedik a cégben), és emellett marad főállású katás. Más nézet szerint, azt mondják, hogy nem lehet részmunkaidős, csak teljes, napi 8 órában, és így nem főállású katás lesz, 25 ezer forint fizetésével. Ha ez utóbbi a helyes, akkor még azt kérdezném, hogy maradhat-e a munkaviszony, vagy társas vállalkozónak minősül az emelt járulékok fizetésével?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a megerősítését: Egy kft.-nek két tagja és két ügyvezetője van. Az egyik tag kata adózásban egyéni vállalkozó, aki 50 ezer forint adót fizet katában. Máshol munkaviszonya nincs. 2019.07. hónaptól a kft.-ben ügyvezető és személyesen közreműködő tag. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Megbízási díja nincs. Véleményem szerint a kft.-ben a jogviszonya alapján társas vállalkozónak minősül, így mivel szakképzett legalább a szakképzett minimálbér után a járulékokat meg kell fizetnie, akkor is, ha nem vesz ki bért. Katában ettől az időponttól nem minősül főállásúnak, így a 25 ezer Ft/hó adót kell fizetnie. Kérem a fentiekben a véleményét! Köszönettel: Krisztina

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Könyvelőiroda bt. nyugdíjas beltagja egy személyben látja el az alaptevékenységi feladatokat és a cégvezetői teendőket. Ez megoldható napi 2-3 órás munkavégzéssel. Elláthatja-e munkaszerződés keretében részmunkaidőben nyugdíjas foglalkoztatottként mindkét feladatát? Köszönöm szépen válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Eva adózású bt. beltagja rokkantsági ellátást kap, mellette 4 órában munkaviszonyban dolgozik egy cégnél. Sajnos a bt.-ben eddig rosszul fizettük utána a járulékokat (kiegészítő tevékenység után, most kérte a nyugdíjazását és ott derült ki). Az a kérdésem, hogy ha nem társas vállalkozóként, hanem munkaviszonyba jelentem be visszamenőlegesen a bt.-be, akkor bejelenthetem-e 4 órás munkaviszonyba, vagy kötelező társas vállalkozóként bejelenteni, illetve hogyan módosul ennek járuléka a 4 órás munkaviszonya miatt?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem szíves állásfoglalást a következő esettel kapcsolatban: Átvettem egy egyszemélyes kft. könyvelését, ahol az ügyvezetőre nullás 1908 bevallást adtak be, tehát járulékfizetést nem jelöltek. A könyvelő elmondása szerint azért, mert főállású katas egyéni vállalkozó és az 50 ezer forintot megfizeti. Véleményem szerint főállású társas vállalkozónak minősül és a kft-ben kell megfizetnie a járulékokat, ott biztosított. Egyéni vállalkozásban 25 ezer forint kata megfizetésére kötelezett. Kérem az Önök megerősítését!

    Kérdés

    Kft. tagja társasági szerződés alapján az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Adóhatósági ellenőrzésnél felhívták a figyelmünket, hogy tag az ügyvezetést csak munkaviszony vagy tagi jogviszony alapján láthatja el. Tag személyesen nem működik közre a vállalkozásban. Valóban át kell jelenteni a megbízásos jogviszonyt társas vállalkozóra vagy munkaviszonyra?

    Kérdés

    Az Adózónán megjelent cikk (https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Osztalek_utani_szocho_mennyi_lesz_a_maximum_DBN2PX) a következőt írja arra a kérdésre, hogy 2019-től mennyi az osztalék utáni fizetendő maximum szociális hozzájárulási adó. A maximum összegről a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) előírásából lehet következtetni. A 2019. évtől hatályos előírás nem a fizetendő összeg maximumát, hanem a jövedelem maximumát határozza meg. Ez pedig a minimálbér 24-szerese. A minimálbér pedig a szochotörvény szerint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve a szochotörvény szerinti egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért. Kérdésem a következő: Aki osztalékot kap, az a társaság tagja, tulajdonosa? A szochotörvény 2. § (2) bekezdés, 34. § 10. pontja szerint: „10. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az előzőek szerint meghatározott minimálbér... Kit nevezünk társas vállalkozónak? 1.) Azon tagok, akik nem ügyvezetők, minden esetben társas vállalkozónak minősülnek? 2.) Azon tagoknál, akik ügyvezetők, a foglalkoztatás jellege határozza ezt meg (munkaviszony, megbízási vagy tagi jogviszony), vagy minden ügyvezető tulajdonos tag is társas vállalkozó?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítéségét. Ügyfelem főállású katás egyéni vállalkozó. A közeljövőben orvosi praxis átvétele történik, így erre a célra egyszemélyes kft.-t alapít. Az egyszemélyes kft. társasági szerződésében a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el – leírás szerepel/ne. Háziorvosként látja el teendőit és a NEAK-kal is erre köt szerződést. Kérdésem az lenne, ha itt megállapít megbízási díjként 40 ezer forint (a minimálbér 30 százaléka alatt) összeget kap, és havonta ezt számfejti, e mellett főállású egyéni vállalkozó marad, akkor ez így lehetséges lehet? Az ügyvezető lakcíme és a telephely között jelentős a távolság, a megbízási díj számfejtése mellett lehetséges, hogy saját gépkocsira térítést is fizet, útnyilvántartás alapján a tisztségviselőnek a kft.? Ha a társasági szerződésben az szerepelne, hogy munkaviszonyban látja el a tevékenységet az lehet 4 órás is és akkor az emelt összegű járulékfizetés vonatkozik rá? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi esetben kérnék szépen eligazítást: adott egy társas vállalkozó, akinek heti 40 órás munkaviszonya volt egy másik cégben, így a saját cégében mint társas vállalkozó, nem vett ki jövedelmet, és nem fizetett járulékokat sem. De január 31-ével megszüntette a munkaviszonyát a másik cégben, és február 1-jétől főállású katás egyéni vállalkozó lett. De a társas vállalkozásban továbbra sem vesz fel jövedelmet, és nem is fizet járulékokat. Kérdésem az lenne, hogyan alakul ebben az esetben a jogviszonya? Rendben van-e így, hogy a katás egyéni vállalkozásban főállású, és a társas vállalkozásban nem fizet semmit? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 2002. évben alakult társaságnál a társasági szerződésben az ügyvezető tag jogviszonya társas vállalkozó. Három éve nyugdíjas, és ellátja az ügyvezetői teendőket, fizeti a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, jövedelme utána 10 százalék nyugdíjjárulékot. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő, ha az idén a továbbiakban munkaviszonyosként látná el teendőit, kell-e társasági szerződést módosítani?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha egy társas vállalkozó 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik más társaságnál, be lehet-e jelenteni a saját vállalkozásába 20 órás munkaviszonnyal "x" FEOR-orra, s ezáltal nulla járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ügyvezetőként, s nem számít főfoglalkozású társas vállalkozónak?

    Kérdés

    Kérdésem a következő. Aktív korú (nem nyugdíjas) társas vállalkozó a cég ügyvezetője és egyben személyesen közreműködő is. Az ügyvezetést a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el. A munkaszerződés szerint az ügyvezetésen kívül a személyi közreműködésre is kiterjed a megbízatása. A munkaszerződés heti 20 órára szól. Hogyan értelmezendő ez esetben a társas vállalkozók kötelező járulékfizetése szabály? Mint említettem, nem nyugdíjas, és máshol sem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Bejelentett részesedés

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Beszámoló feltöltése újra

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Személyzeti szállás vs. ingatlan-bérbeadás 2.

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media