Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha egy társas vállalkozó 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik más társaságnál, be lehet-e jelenteni a saját vállalkozásába 20 órás munkaviszonnyal "x" FEOR-orra, s ezáltal nulla járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ügyvezetőként, s nem számít főfoglalkozású társas vállalkozónak?
Kérdésem a következő. Aktív korú (nem nyugdíjas) társas vállalkozó a cég ügyvezetője és egyben személyesen közreműködő is. Az ügyvezetést a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el. A munkaszerződés szerint az ügyvezetésen kívül a személyi közreműködésre is kiterjed a megbízatása. A munkaszerződés heti 20 órára szól. Hogyan értelmezendő ez esetben a társas vállalkozók kötelező járulékfizetése szabály? Mint említettem, nem nyugdíjas, és máshol sem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.
Tisztelt Szakértő! Könyvelek egy kft.-t, ahol az egyik tag tulajdonos és személyesen közreműködő is a cégben, és eddig máshol főállással rendelkező tagi jogviszonyosként volt számfejtve, mert rendelkezett főállással. Azzal a céggel szemben, ahol alkalmazták, felszámolást kezdeményeztek, a kft.-m tulajdonosát kijelentették, visszamenőlegesen, nem a felszámolást megelőző napra (2018.09.27.), hanem 2017.09.27-re. Ezt a bejelentést 2019. elején tette a felszámolóbiztos. A cégvezetőm vitatja a kijelentést, emiatt, és a ki nem fizetett bérkövetelés miatt jelenleg munkaügyi per van folyamatban. Viszont az általam könyvelt kft.-ben szeretném rendezni a jogviszonyát: Ön szerint melyik nappal jelentsem a NAV felé a saját cégében a jogviszonyának változását, 2017.09.27-étől vagy 2018.09.27-étől? Ha a bejelentést 2017.09.27-étől teszem meg, elkezdem kijavítani 2017 szeptemberétől a járulékbevallásokat, és utóbb kiderül, hogy a kijelentésénél tényleg elírás történt, és nem 2017-ben, hanem 2018-ban akarták kijelenteni, akkor megint új változásbejelentőt kell benyújtani, és az addig javított járulékbevallásokat újból önellenőrizni? Iyen kavarodás miatt a NAV nem fogja a cégemet behívni ellenőrzésre? Ilyen esetben hogyan célszerű eljárni, meg kell várni a munkaügyi per kimenetelét vagy el kell kezdeni a saját cégben a javításokat? A könyvelt kft. kivás is, így az eljárás – egyebek mellett – a kivabevallásokat is érinteni fogja. Köszönöm a válaszukat. Slága Andrea
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. tagja – nem ügyvezető – főállású katás, úgy döntött, hogy a katát szünetelteti, ebben az esetben meg kellene után a fizetni a társas vállalkozásban a járulékokat? Köszönöm: Szilvia
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság beltagja, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatait, 2019 júniusában nyugdíjba mehet. Azzal tisztában vagyok, hogy ki kell jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon az érintettet, csak azzal nem, hogy milyen dátummal. A nyugdíjba vonulást megelőző nappal? Valamint a beltag marad továbbra is a társaságnál ügyvezető és maradhat "munkaviszonyban"? Nem fog társas vállalkozónak minősülni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jelenleg több munkaviszonyom van, mindhárom gazdasági társaságban, ahol munkaviszonyban vagyok, tulajdonos is vagyok. Az utóbbi két évben a munkaviszonyból származó jövedelmem meghaladta a havi 1 millió, évi 12 millió forintot. Január 1-jétől táppénzen vagyok (mindhárom munkaviszonyomban 15 nap betegszabadság után). A kérdésem az lenne, hogy mennyi lesz a táppénz összegének az alapja az alábbi esetben. Most kb. 1 hétig saját kérésemre keresőképes leszek, a táppénzről keresőképesnek "kiír" a háziorvos. Ez alatt az 1 hét alatt mindhárom társaságnál megszüntetem az alkalmazotti jogviszonyomat, és a következő naptól, mint társas vállalkozó veszek ki havi 400 ezer forint jövedelmet (jelenleg folyik az egészségkárosodásom mértékének megállapítása). Március 1-jétől ismét táppénzen leszek (először kórház), aminek időtartama várhatóan az év végéig fog tartani. Szeretném megkérdezni, hogy a táppénzem megállapításánál hátrányba kerülök-e, ha ez alatt az egy hét alatt társas vállalkozóvá válok? Kevesebb lesz-e a táppénzem összege, ha társas vállalkozó leszek a "következő" táppénzes időszakomban? Erre azért is gondoltam, mivel véleményem szerint, ha az alkalmazotti munkaviszonyom megszűnik, akkor a várhatóan közel 1 évig tartó táppénzes időszakomra mint munkáltatónak a gazdasági társaságomnak nem kell a táppénz 1/3-ának megfelelő összeget táppénz-hozzájárulásként fizetni.
Tisztelt Szakértő! Ebben a témában a következő a kérdésem. Nyugdíjas vagyok, saját kft.-ben ügyvezető, jövedelmet nem veszek fel, csak osztalékot, a vállalkozás jelenleg evás. Fizetem az egészségszolgáltatási járulékot. Amennyiben az ügyvezetést részmunkaviszonyban látnám el, akkor is kellene fizetni e járulékot? Ha nem, van-e előírás arra, hogy mennyi részmunkaidőt kell teljesíteni, illetve a bérezésre vonatkozóan van-e korlát? Például havi 8 órában, 6500 forint bérezés mellett mentesülhet-e a kft. a járulékfizetés alól? (Ebben az esetben csak 15 százalék szja lenne az adófizetési kötelezettség a jövedelem után.) Válaszát előre is köszönöm szépen!
Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.
Tisztelt Cím! Mi a teendő, ha a társas vállalkozói jogviszonyt önellenőrizni kell, mert később derül ki, hogy az egyszemélyes kft.-ben lévő ügyvezetőnek nincs más biztosítási jogviszonya, vagyis a kft.-ből utólag kell a járulékokat megfizetni, bevallani. Az a kérdés, hogy a bérszámfejtett jogviszonyból eredő nettó "bért" kötelező-e ténylegesen kifizetni? Illetve, hogy az ügyvezető számára számfejtett, de ki nem fizetett juttatásról kell-e M30-as igazolást kiállítani? Mi van abban az esetben, ha a kft.-ben nincs is fedezet a kifizetésre?
Kiva szerint adózó vállalkozás egyik tagja nem működik személyesen közre a vállalkozásban (heti 36 órát elérő munkaviszonya van), a másik tag pedig társas vállalkozóként dolgozik a vállalkozásban. 2019-ben osztalékot kívánnak felvenni. Ebben az esetben hogyan adóznak a tagok?
Tisztelt Adózóna! Szakértőjüktől az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: egy kft.-ben férj és feleség a 2 tag. A társasági szerződés szerint a férj az ügyvezető, ő öregségi nyugdíjas. A feleség munkaviszonyban dolgozik a kft.-ben. Az ügyvezető nem működik közre semmilyen szinten a társaság tevékenységében, a feleségének meghatalmazást adott, hogy mindenben eljárhat helyette, ténylegesen csak és kizárólag a feleség dolgozik és intézkedik a cégben. Tehát az ügyvezető csak papíron az, egyébként valójában nem működik közre a cég tevékenységében. Ilyen esetben ő kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül akkor is, ha nem működik közre személyesen a cégben? Tehát csak az, hogy papíron ő az ügyvezető, ebben az esetben is kimeríti a társas vállalkozó fogalmát? Válaszukat köszönöm előre is!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nyugdíjas egyéni vállalkozó, katás. Betéti társaságban tulajdonos, ügyvezető, a kata megfizetésével mentesül-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól?
Tisztelt szakértő! Nyugdíjas társas vállalkozóra lehet-e alkalmazni a nyugdíj melletti Mt. szerinti munkaviszonyt?
Tisztelt Adózóna! Tulajdonos társas vállalkozó saját cégében dolgozhat-e napi 4 órás munkaviszonyban, vagy köteles legalább a napi 8 órás munkaviszony után megfizetni a járulékokat, amennyiben nincs máshol biztosítási jogviszonya? Köszönettel Hercsik Attila
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben társas vállalkozóként biztosított magánszemély (személyesen közreműködő tulajdonos és ügyvezető egyben köteles-e megfizetni önmaga után a garantált bérminimum szerinti járulékokat, ha ezen jogviszonya mellett egy másik gazdasági társasággal megbízási jogviszony keretében munkát végez? A megbízási díja havi 1,4 millió forint, tehát az a jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül. Köszönettel.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték