Néhány év múlva nyugdíjba megyek. Most zajlik az ONYF-fel az adategyeztetés. Az 1988-ban és 1989-ben társas vállalkozóként adóköteles (szja) jövedelmemet nem fogadják el teljes egészében, mert szerintük akkoriban nem kellett az egész jövedelem után nyugdíjjárulékot fizetni. Kérdésem az lenne, hogy 1988-ban és 1989-ben a társas vállalkozás tagjának mennyi jövedelem után kellett nyugdíjjárulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes "XY" Kft. ügyvezetője (vagyis a saját alapítású cége) a gyermek 1,5 éves kora után elkezdett más cégnél "XZ" Kft.-nél munkaviszonyban dolgozni. Jelenleg még mindig gyesen van, azonban a munkaviszonya megszűnik. Úgy gondoljuk, hogy az eddig a saját cégében bejelentett (munkaviszony miatt) biztosítási jogviszonya: társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett már nem fogja megállni a helyét. Kérdésem, hogy ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül-e, vagy a gyes esetleg befolyásolja ezt, és, ha igen, akkor milyen jogviszonnyal kellene a saját cégében a változásbejelentést megtenni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben valaki rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapotának mértéke 55 százalékos, akkor az illető megváltozott munkaképességűnek minősül? Ha igen, akkor vonatkozik rá a 2011. évi CLVI. törvény 462/A paragrafusa, mely szerint társas vállalkozóként mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége alól? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A kérdéses adózó az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik: egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban, családi gazdaság vezetője őstermelői jogviszonyban, valamint egyéni vállalkozó kataalany. Jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban áll a saját kft.-jében, itt fizeti meg a garantált bérminimum utáni járulékokat, és másodállású kataalanyként a havi 25 ezer forintot. Az MVH szerint viszont nem lehet munkaviszonyban sehol, mivel családi gazdálkodóként élethivatásszerűen kell az őstermelői tevékenységet folytatnia. Ha a három jogviszonyt vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az MVH álláspontját, akkor hogyan alakulna a helyes járulékfizetése? (Őstermelőként az éves árbevétele nem éri el a 8 millió forintot.)
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár magánszemély magyarországi vállalatban személyesen közreműködik, társas vállalkozóként. Rendelkezik magyar lakcímmel, de életvitelszerűen Németországban él, munkaviszonya több éve Luxemburgban van, a munkavégzés helye is Luxemburg. Értelmezésünk szerint a 883/2004 EK rendelet 13. cikkének a két vagy több tagállamban végzett tevékenységre vonatkozó szabályai alapján a tag luxemburgi joghatósága állapítható meg, ezek alapján járulékfizetési kötelezettség a tag után Magyarországon nincs, a biztosítási jogiszony igazolásának nyomtatványa az OEP szerint az A1 nyomtatvány. Azonban Luxemburgban ezt a nyomtatványt a társadalombiztosítási szerv nem ismeri. Mi a teendőnk ilyen esetben? Az OEP-től kell A1 igazolást kérnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes betéti társaság (orvosi szolgáltató) tagja ellátja az ügyvezetői feladatokat, és nem áll sehol sem alkalmazásban. Kérdés: Mi alapján fizeti meg a járulékait? A.) Társas vállalkozóként emelt járulékalap szerint fizet a minimálbér után? Tehát a szocho alapja 112,5 % és az egészségbiztosítás alapja 150 %? Nincs szakképzésihozzájárulás-kötelezettség. B.) Mt. szerint munkaszerződést köt, és a minimálbér után fizeti meg a járulékokat, mint munkavállaló? Esetében felmerül-e, hogy ügyvezetőként a garantált bérminimumot kell figyelembe venni a bér megállapításánál? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy kell-e fizetnie a munkaviszonyából származó jövedelme után munkaerő-piaci járulékot annak a társas vállalkozónak, akinek máshol 4 órás munkaviszonya van. Számomra az 1997. évi LXXX. törvény 25/A § (b) pontja és ugyanezen törvény 31. §-a nem egyértelmű, némi ellentmondást sugall. Fenti esetben melyiket kell alkalmaznom? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szabó Szilvia
Minden tagra, vagy csak az ügyvezető tagokra vonatkozik az a 2014. 01.01-jétől alkalmazandó szabály, hogy katás egyéni vállalkozó nem minősül főállásúnak, ha más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, vagy társas vállalkozónak minősül (ennek következtében a tagi jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat a katás 25 ezer forint mellett)?
Olvastam az alábbi cikket: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nem_szeretem_minimumszabaly_inyenceknek_jar_QC4E4J#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly és ezzel kapcsolatban felmerült kérdésem. Mi a helyzet abban az esetben, ha az ügyvezető tagja a vállalkozásnak (társas vállalkozó), feladatát megbízási jogviszonyban látja el, díjazást nem kap, nincs tagi kivét sem és van másik vállalkozásban heti 36 órát meghaladó biztosítotti jogviszonya? Ebben az esetben milyen járulékot kell fizetni, milyen alappal? Vagy csak bejelentési és bevallási kötelezettsége van a társaságnak, de a járulékalap 0 Ft?
Ha a fenti jogcímként veszem ki a pénzt, akkor is fizetek 27 százalékot? Mi legyen a jogcím, hogy ne kelljen a 27 százalékot megfizetni?
Tisztelt Radics Zsuzsa! Egy társas vállalkozó, akinek nincs kivéte, de a kötelező járulékokat megfizeti, keresőképtelen lesz. Ebben az esetben, mivel megfizeti a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, így elvileg jogosult táppénzre?! A kérdés, hogy az igénylőlapon akkor is ki kell tölteni a Pótlap. 3 -at....szerződésben meghatározott jövedelem"-t, ha nincs jövedelem?.... Ha nem töltöm ki, vagy nullázom, akkor hibás... Segítségét előre is köszönöm.
Dolgozó 2014. 10. 15-étől részmunkaidős munkaviszonyban áll 2015. 04. 01-jén szül, előtte 2014. 09. 01. - 2014. 10. 14-ig megbízással volt biztosított, 2013. 12. 09. - 2014. 04. 25. között társas vállalkozóként volt,biztosított. 1999. 08. 05-étől főállású munkaviszonya van, melyben 2013. 10. 21-étől fizetés nélküli szabadságon van Kaphat-e csedet vagy gyedre jogosult tud lenni?
Tisztelt Adószakértő! Az lenne a kérdésem, hogy 2012, 2013, 2014 évben igénybe lehet-e venni szochokedvezményt társas vállalkozó rokkant nyugdíjas járulékfizetésekor? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Bores Lászlóné
Az utóbbi napokban többen is tettek fel járulékfizetéssel kapcsolatos kérdéseket. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk ezekre adott válaszait gyűjtöttük össze.
Egy most alakuló bt. a katát választotta a beltagja után. A társasági szerződésben úgy rendelkeztek, hogy a beltag látja el az ügyvezetési feladatokat munkaviszonyban napi egy órában. Megfizeti az 50 ezer forintot mint katás és a járulékokat a munkaviszony után. Most volt adóellenőrzése, mint induló céget nézték, az ellenőrök ezt nem értették. 1041-es nyomtatványon bejelentettük a munkaviszonyt és hogy a beltag társasvállalkozó. A társas vállalkozói jogviszonyt visszatöröltették velünk. Tv -nek megfelelően jártunk el?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték