Üdvözlöm! 2018. január 01-jétől tényleg fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók és egyéni vállalkozók után? A több cégnél kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó minden cégnél megfizetni köteles maga után a havi járulékot? Köszönöm.
Egy bt.-ben a kültag személyesen közreműködik, 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, így a bt.-ben biztosított mint társas vállalkozó, de tényleges jövedelmet nem vesz fel, járulékot ezen jogviszonyában nem fizet. Keresőképtelensége esetében ezen jogviszonya alapján jár-e neki táppénz (hiszen biztosított)? Ha igen, mi lesz a táppénz alapja? A minimálbér? Ha jár neki táppénz, a keresőtevékenysége alatt megszüntethető ezen jogviszonya? Ha a bt.-ben jelenleg be van jelentve mint biztosított társas vállalkozó munkaviszony mellett, és a bt. átvált kata adózásra, akkor őt is be kell jelenteni, mint aki után katát fizet és havonta küldeni kellene a keresőképtelensége miatti mentességről a 201T nyomtatványt? Vagy mivel keresőképtelen, ő nem minősül személyesen közreműködő tagnak, és kata alá bejelenteni őt csak akkor kell, ha ténylegesen közreműködni fog, tehát keresőképes lesz?
Egy kft. 33 százalékos tulajdonosának megszűnik a 4 órás munkaviszonya a társaságnál. Nem létesít másik munkaviszonyt. Kell-e a tagi jogviszony miatt járulékot fizetnie, ha nem vállalt személyes közreműködést?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy ha egy társas vállalkozót leszázalékolnak, akkor az ellátás mellett mennyi járulékot kell a továbbiakban fizetnie maga után társas vállalkozóként?
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszony keretében személyesen közreműködik a cég tevékenységében (heti 40 órában konkrétan dolgozik a cégben) és emellett az ügyvezetést is ellátja ugyanebben a munkaviszonyban, ezen tevékenységeiért havonta a garantált bérminimumot kapja, milyen járulékokat kell fizetnie a cégnek utána és milyen járulékokat kell az ügyvezetőtől levonni? Segítségüket nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tagja (ügyvezetője), aki máshol főállású biztosított, milyen járulékokat kell fizessen (meg kell-e fizetni a járulékokat a minimális alapok után), ha a saját cégében 4 órára be van jelentve mint társas vállalkozó? Válaszát előre is köszönöm. Üdv. Pajcsics Eszter
Tisztelt Szakértő! Kérdésem kicsit összetett. Egy 40 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó csedben részesül. Van két cége, ahol társas vállalkozó ügyvezető. Az egyik jogviszonyában megvan a 365 napja, így jogosult csedre, a másikban nem. Ezen esetekben a társas vállalkozói jogviszonyában hogyan jelentjük a 08-ason? A munkabérrel ellátatlanság sorban jelölni kell a csedet? Mindkét vállalkozásában? Vagy csak abban, amelyben ténylegesen cseden van? A Tbj. ezt írja: 28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,... A társas vállalkozó megnevezéssel van gondom. Ezzel azt mondja, hogy mint társas vállalkozó részesüljön csedben? Vagy ő mint magánszemély elég, ha csedben részesül és akkor már mindenhol jelentjük a csedet. A másik, hogy ha gyeden lesz, akkor át kell jelenteni, ha jól tudom 1041-en főállású társas vállalkozóvá. Itt akkor hogyan jelentem a 08-ason? Itt is minden jogviszonyban gyedet írok? Hogyan alakul, ha például társas vállalkozásban a gyed időszakától ismét személyesen közreműködik mint ügyvezető? Akkor főállású és elvileg nem mentesíti semmi és fizeti az emelt járulékokat? Ha viszont visszamegy a munkaviszonyában is gyed mellett dolgozni, akkor újra visszajelentem mint mv melletti és akkor már nem fizetem az emelt járulékokat. Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! A kivába történő átlépés esetén van-e a társaságnak bejelentési kötelezettsége a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó közreműködésére vonatkozóan? A vállalkozásnál már több éve folyamatosan közreműködik, a 1041 bejelentőlapon a közreműködés megkezdése előtt már bejelentésre került.
Kedves Hölgyem/Uram! Adott egy belföldi magánszemély, aki többségi tulajdonos és ügyvezető egy belföldi korlátolt felelősségű társaságban. Sem itt, sem máshol nincs biztosítási kötelezettséggel együtt járó jogviszonya. Az ügyvezetésért nem részesül díjazásban. A magánszemély alapított egy katás betéti társaságot, ahol főállású kisadózóként lett bejelentve. Kérdésünk, hogy helyesen járnak-e el, hogy az említett magánszemély tekintetében a katás betéti társaságban megfizetik a tételes adót, míg a kft.-ben nem fizetnek semmit? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságnak a beltagja és a kültagja is ügyvezető (nem munkaviszonyban látják el). Kell-e társasági szerződést módosítani amiatt, hogy az egyik ügyvezető munkaviszonyban szeretné ellátni az ügyvezetést? Elég egy hivatalos, tanukkal láttamoztatott megállapodás a tagok között erről? Vagy egy ügyvédi feljegyzés kell erről? A kültag-ügyvezető főállású egyéni vállalkozó és 2017-ben egyéni vállalkozóként fizette a járulékot. Most 2018-ban katás egyéni vállalkozó szeretne lenni, nem szeretne járulékot fizetni a társaságban mint társas vállalkozó. Ügyvezető szeretne maradni a bt.-ben, de csak munkaviszonyban, minimális (heti 2 óra) óraszámban, ebben az esetben egyéni vállalkozóként fizetné az 50 ezer forint katát. A NAV előtt melyik állja meg a helyét, hogy ne minősítsék társas vállalkozónak? Válaszát előre is köszönöm!
Széles Imre szakértőválaszát olvashattuk az "Egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezetője munkabért szeretne kivenni. ... " kérdésre. Kérdésem, hogy vonatkozhat-e a válasza második részében megfogalmazott lehetőség a Nők 40 évével nyugdíjba ment társas vállakozóra is?
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású társas vállalkozó a társaságtól díjazásban nem részesül, az adott esetben azonban külföldi kiküldetés miatt napidíjat kapott. Az szja-számításnál figyelembe vett jövedelem ez a napidíj. A járulékalap számítása során rá minimum járulékfizetési előírások vonatkoznak. Kérdésem, hogy ha a kapott napidíj összesen kevesebb, mint a rá vonatkozó minimálbér vagy annak 1,5-szerese, akkor is csak a minimálbér, illetve annak másfélszerese után fizeti meg a járulékokat, vagy a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelmet nulla forintként értelmezve megfizeti a minimálbér utáni összeget, és a napidíjra ezen felül fel kell-e számolnia a járulékokat külön? Válaszát előre is köszönöm!
Gyakori kérdés, hogy a keresőképtelen, táppénzben részesülő személy folytathat-e ezen ellátás mellett bármilyen keresőtevékenységet.
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Olvastam a Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban című kérdésre adott válaszát, amit az alábbi linken találtam meg: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tulajdonos_ugyvezeto_es_katas_tb_tobbes_sze_UNWA2Z Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent pontosan az alábbi mondata: "Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül." Tehát ha van egy megbízási szerződése a tagnak, ami nem csak a ügyvezetésre, hanem egyéb tevékenységre is vonatkozik akkor nem nem minősül társas vállalkozónak a tag? Illetve szeretném megkérdezni, ha van egy KATÁS vállalkozó (cégalapításig főállású), aki Kft.-t alapít és megbízás alapján szeretné ellátni az ügyvezetési teendőket a Kft-ben, de mellette még választott tisztségviselő is, ahol a minimálbérnél jóval nagyobb díj után fizetik meg utána az összes adót és járulékot, akkor is igaz az, hogy ő a Kft-ben társas tagnak minősül és kötelező a Kft.-nek megfizetni utána a minimálbér és/vagy a másfélszerese után a járulékokat? Előre is köszönöm a válaszát! Üdv. R.Tünde
Tisztelt Szakértő! Egy kisadózó vállalkozó nyithat-e olyan egyszemélyes kft.-t, ahol ő az ügyvezető is? Ha igen, akkor az ügyvezetést, amennyiben munkaviszonyban látja el, akkor milyen járulékokat kell fizetnie a cégnek utána? Köszönöm válaszát
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték