Tisztelt Szakértő! Kérdésem a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra vonatkozik, mert nekem nem egyértelmű, hogy nekik kell-e 10% nyugdíjjárulékot fizetni vagy sem. A nyugdíjas alkalmazottnál egyértelmű, hogy csak szja-kötelezettség keletkezik. Válaszát előre is köszönöm.
2019-ben nyugdíjas társas vállalkozó kivesz 3 600 000 Ft jövedelmet, az osztalék után lesz szochofizetési kötelezettsége? A 2018. évi, 2019-ben kifizetett osztalékra már van szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség társas vállalkozó, illetve egyéni vállalkozó esetében? Ha a magánszemélynek ingatlan-bérbeadásból van jövedelme és az eléri a 3 600 000 Ft-ot, akkor sem kell szochot fizetnie az osztalék után? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2019. évi osztalékfizetésnél beszámít-e a szochofizetés felső határának számításába az összevont adóalapba tartozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó jövedelme és az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, amelyek mentesülnek a szocho-fizetés alól? Köszönöm a választ. dr. Széplakiné
Tisztelt Adózóna! Egyszerűsített végelszámolást folytat le a cégünk. Ha jól tudom, a társas vállalkozó nyugdíjas ügyvezető megbízatása a végelszámolás kezdő napján megszűnik, ő akkor végelszámoló pozícióba kerül. A kérdésem az lenne, hogy ki és be kell-e ezt jelenteni a NAV felé a 1041-es bevalláson. Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk tulajdonosa és egyben ügyvezetője nem értesített minket (könyvelés), hogy eladta a céget,.és nem is ügyvezető 2017.07.15-én. Értesítést kaptunk a fentiekről 2018.10.hóban. A két időszak között az alábbi jogviszonyokkal volt bejelentve. 2017.06.08-ig társas vállalkozó főfoglalkozású, 2017.06.09-10.03-ig társas vállalkozó heti 36 óra mellett, 2017.10.04-2018.07.31-ig társas vállalkozó főfoglalkozású, 2018.08.01-től társasvállalkozó heti 36 óra mellett. Azokban az időszakokban, mikor a társasvállalkozó főfoglalkozású volt, tagi jövedelmet számfejtettünk, mikor 36 óra mellett volt társas vállalkozó, nullásan küldtük a 08-as bevallásokat. NAV-nak beküldve a jogviszony változásokról a 17T1041 és 18T1041bevallások is. Milyen módon tudjuk helyesbíteni, illetve ellenőrizni a nyomtatványokat? Üdvözlettel: Viktória
Abban az esetben ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja (egyszemélyes tulajdonosa, aki egyben az ügyvezetője is) a Tbj. szerint – külföldinek minősül, olyan országbeli, akivel nincs szociális egyezményünk és – a tevékenységét úgy látja el, hogy nem él életvitelszerűen Magyarországon, nincs lakcíme, továbbá – az üzletvezetéssel kapcsolatos tevékenységét is külföldről fejti ki (nem jár az országban egyáltalán fizikailag soha), akkor a személyesen közreműködő tag 1.) A Tbj 2. § (1) bekezdése alapján egyáltalán a törvény hatálya alá tartozik? A Tbj. 2. § (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Tbj. külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző személyekre vonatkozik, de esetünkben ő nem végzi itt a munkát és nem állampolgár. 2.) Ha a Tbj egyáltalán vonatkozik rá, akkor a Tbj. szerint biztosítottnak minősülne? Van különbség bármiben azon társas vállalkozó járulékterhe között, aki magyar álampolgár, itt él, és a között, aki egyetlen alkalommal lépett be az országba, amikor megalapította a cégét?
Tisztelt Cím! Pontosítanom kell az előzőleg feltett kérdésemet. Van-e annak bármi törvényi akadálya, hogy a kft. 35-35 százalékban tulajdonos nyugdíjkorhatárt betöltött ügyvezetője, illetve termelési igazgatója 2019. 01. 01-jétől a kft.-ben eddig végzett személyes közreműködését (társas vállalkozói jogviszony) munkaviszonyban lássa el? Az acélos cél mind a vállalkozás, mind a magánszemély részéről természetesen az adómegtakarítás lenne. De kizárólag abban az esetben, ha a NAV ebbe nem köthet bele. A másik két tag (20, illetve 10 százalék részesedéssel) eddig is munkaviszonyban dolgozott a kft.-ben. Előre is köszönöm szíves válaszukat
Tisztelt Cím! Van-e annak bármi törvényi akadálya, hogy a kft. 35-35 százalékban tulajdonos ügyvezetője, illetve termelési igazgatója 2019. 01. 01-jétől a kft.-ben eddig végzett személyes közreműködését (társas vállalkozói jogviszony) munkaviszonyban lássa el? Az acélos cél mind a vállalkozás, mind a magánszemély részéről természetesen az adómegtakarítás lenne. De kizárólag abban az esetben, ha a NAV ebbe nem köthet bele. A másik két tag (20, illetve 10 százalék részesedéssel) eddig is munkaviszonyban dolgozott a kft.-ben. Előre is köszönöm szíves válaszukat
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek van egy kft.-je, ahol társas vállalkozóként van bejelentve. Itt milyen járulékfizetési kötelezettsége lenne? Van ugyanannak a magánszemélynek egy egyéni vállalkozása is, ahol heti 36 órát elérő munkaviszony mellett dolgozik és nem katás, itt milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Katás egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben tulajdonos, de nem ügyvezető, és a személyes közreműködésért díjazásban nem részesül, lehet-e főállású katás? Ugyanez a személy végezhet-e alkalmi munkavállalóként munkát ebben a kft.-ben? Olvasónk kérdéseire dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Adott egy kft., melyben két testvér a tag. Villanyszerelő munkát végeznek Ausztriában két hónapon át. A minimálbér után fizetik Magyarországon a járulékokat. Kérdés: a kéthónapos ausztriai munka járulék szempontból eredményezhet-e kötelezettséget Ausztriában? A kiküldetés szabályai egyáltalán alkalmazhatók ez esetben például A1-es igazolással? Ha nem, akkor osztrák járulékokat kellene fizetni? Mi a járulék alapja ez esetben?
Tisztel Szakértő! Végelszámolás alatt lévő társaság egyik tagja rokkantsági ellátásban részesül. A végelszámolói feladatokat a másik tag látja el. A társaság a végelszámolás alatt tevékenységet nem végez. Kérdésem az, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő, személyesen nem közreműködő tag után terheli-e járulékfizetési kötelezettség a végelszámolás alatt lévő társaságot? A záró bevallásban elszámolásra kerül az eddigi eredménytartalék osztalékként. A 1808 bevallásban jelen esetben mi a helyes kódja az "alkalmazás minőségének" és a "jogviszony tipusnak"? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó (kft.-tulajdonos, saját jogú nyugdíjas) nem ügyvezető, egy munkában személyesen közreműködik év végéig. Szeretné jövedelemként megkapni havonta a megbízótól a cége által kiszámlázott összeget. Milyen jogcímen veheti fel, milyen közterheket kell levonni, illetve fizetnie a cégnek? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: egy kft. tagja, ügyvezetője személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, mellette katás egyéni vállalkozó is. Ez a tag nem tudta, hogy ebben az esetben nem főállású katásnak minősül, és az egyéni vállalkozásában volt bejelentve mint főállású katás, és ott fizette meg a havi 50 ezer forintot. Most tudta meg, hogy a társas vállalkozásában kell a járulékot fizetni, ez azt jelenti, hogy 2014 óta nem volt jól bejelentve és önellenőrizni kell a 08-as bevallásokat, tehát be kell vallani a garantált bérminimum után a járulékot. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben, amikor visszamenőleges időszakról van szó a személyi jövedelemadót is be kell vallani? Kell, hogy visszamenőleg jövedelmet vegyen ki? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel:hfejes
Tisztelt Szakértő! Korábbi válaszukban (https://adozona.hu/kerdesek/2015_3_4_Arculatatviteli_szerzodes_adozasa_wpg) foglalkoztak az arculatátviteli szerződésből eredő jövedelem adózásával. Azt szeretném kérdezni, hogyan alakul ez abban az esetben, ha a szerződő cég és magánszemély között egyébként munkaviszony és/vagy társas vállalkozói jogviszony áll fenn. Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték