Egy társaság ügyvezető tulajdonosa megbízási szerződést köt egy magyarországi egyetemmel. A szerződés egyéves időtartamra szól, a havonkénti juttatás összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát, tehát biztosítottá válik. A kérdésem: ügyvezető tulajdonosként meg kell fizetni a járulékokat a cégében, mint főállású társas vállalkozónak? (Jövedelmet nem vesz ki a cégtől.)
Tisztelt Szakértő. Nemrég alakult kft. ellenőrzést kapott, ahol egy hiányosságot tártak fel, azt, hogy nem lett leadva 1041-es. 08-as bevallásban az M-es pótlapon 34-es kóddal szerepel a tag-ügyvezető. A T1041-esen milyen kóddal kellett volna beadni? Nincs olyan kód, hogy társas vállalkozó társas vállalkozás mellett. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Segítségét (megerősítését) kérném a kiva jogszabály értelmezésében. Főállású tag (ács, tehát szakképzett) 161 ezer forint (garantált bérminimum) tagi jövedelmet vesz fel. Valóban ennek a 112,5 százalékát kell alapul venni. A törvény a Tbj. 4. § s pont 2. alpont szerinti minimálbérre hivatkozik. Továbbá egy társas vállalkozó (több kft.-ben is személyesen közreműködik) az egyik társaság esetében munkaviszonyban látja el a feladatokat 20 500 forint összegért (heti 5 órában). Nála a kivaalap a 20 500 forint lesz? Előre is köszönöm a segítséget!
Katás is, társas vállalkozás tagja, s utóbbiként végelszámoló is. Végelszámolóként kell-e járulékot fizetnie? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett), aki az egyik cégben végelszámoló is lett, itt nem vesz ki kivétet, járulékot sem fizet, hiszen a másik társas vállalkozásban fizet teljes járulékot (161 000 forint után). Ilyen esetben kell bármi járulékot számfejteni, fizetni a végelszámoló után? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném az állásfoglalását kérni: Mezőgazdasági őstermelő, aki 8 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkezik, és negyedévente bevallja és megfizeti maga után az előző évi árbevételének 20 százaléka után a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot, gazdasági társaság tagja lett. A gazdasági társaságban megbízási szerződéssel díjazás nélkül személyesen közreműködik. Kérdésem a következő: továbbra is maradhat biztosított mint főállású őstermelő és nem fizet járulékot társas vállalkozóként (és ha igen, milyen jogszabályi hivatkozással), vagy csak akkor nem fizet járulékot társas vállalkozóként, ha nem működik közre személyesen a kft.-ben díjazás nélkül megbízási szerződéssel és akkor csak a nyereség utáni osztalékra lesz jogosult ? A kft. tevékenysége szezonális jellegű április-július, illetve október hónap. Virágpalántát termel fóliasátorban és piacon árusítja és koszorút készít. Várom válaszát, hogy milyen formában maradhat a kft. tagja főállású őstermelőként biztosított. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott a vállalkozásunk ("A" cég), amelyből egy másik cég megvásárlását tervezzük ("B" cég), olyan módon, hogy "B" cégben 100 százalékos tulajdonrészt szerezne "A" cég. A megvásárolt "B" cégben az "A" cég tulajdonosai végeznék a munkát. Mivel a járulékokat megfizetjük már az "A" cégben, így szeretnénk társas vállalkozóként közreműködni. Ez utóbbi csak úgy lehetséges, ha "B" vállalkozásnak nem csak "A" cég lenne a tulajdonosa, hanem mi magunk is, mint magánszemélyek? Fura lenne, ha a tulajdonos cég tulajdonosai is közreműködhetnének társas vállalkozóként, de egy kérdést megér számunkra. Szeretnénk ha a "B" cégben képződött nyereség (az osztalék) legnagyobb része "A" cégbe kerülne, hogy az ehoplafont könnyebben elérjük, mikor osztalékot vennénk ki "A"-ból. Tehát összegezve: ahhoz, hogy a megvásárolt cégben "ingyen" tudjunk közreműködni, és ne kelljen munkaviszonyban vagy megbízással dolgozni, ahhoz nekünk, mint magánszemélyeknek is tulajdonrészt kellene szereznünk, és társas vállalkozóként csak ilyen módon tudnánk közreműködni? Az ügyvezető lehet-e mindkét cégnél ugyanaz a személy? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy speciális helyzet állt elő egy ügyfelemnél: az eddig munkaviszonyban alkalmazottként foglalkoztatott fiú átvette édesanyjától a cég irányítását és tulajdonjogát 2017.01.12-én. Másnap, tehát 2017.01.13-án az új ügyvezető kórházba került és előreláthatólag sokáig betegállományban lesz. Cégbírósági végzés még nincs a változásról. A kérdésem az lenne – mivel a januári bért számfejteni kellene –, hogy ha eddig egy napot nem dolgozott még főállású társas vállalkozóként, akkor nem jár neki táppénz? Gondolom mint alkalmazottnak betegszabadságot már nem számfejthetek, és nem igényelhetek táppénzt mert hivatalosan már nem alkalmazott. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Abban szeretném a tanácsukat kérni, ha főállású társas vállalkozó betegállományban van, van-e lehetősége táppénzt igényelni? Járulékfizetésének eleget tesz a garantált bérminimumot alapul véve, de jövedelmet nem vesz ki, csak a járulékot fizeti. Még egy kérdés, hogy betegszabadsággal itt kell-e számolni? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét (245 000 Ft) után fizeti a járulékot. Társaság ügyvezetője is egyben, amiért havi 20 000 Ft összegben részesülne. Ezután az összeg után, hogyan kell fizetni a járulékokat, melyik a helyes megoldás? 1. 20 000 Ft után szja 3000 Ft, járulékok 1400 Ft, nyugdíjjárulék 2000 Ft, kifizethető nettó jövedelem 13 600 Ft + társaság befizet 4400 Ft szochót. A társaság összes költsége 24 400 Ft. 2. Tagi jövedelem 20 000 Ft, levont szja 3000 Ft, nettó jövedelem 17 000 Ft. Társas vállalkozás fizet 4400 Ft eho összeget. A társaság összes költsége: 24 400 Ft. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyik sorában kell feltüntetni a 20 000 Ft összeget (munkaviszonyból származó bérjövedelem, más bérjövedelem vagy más nem önálló tevékenységből származó jövedelem)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nem egyszemélyes kft. ügyvezetője, aki egyben a kft. egyik tagja is, a társasági szerződés szerint tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi. Jelenleg nem tudja megfizetni a társas vállalkozóként fizetendő járulékokat, ezért heti 20 órás munkaviszonyt létesített egy másik cégnél. Van-e arra mód, hogy saját fent említett cégében is 4 órás munkaviszonyt létesítsen az ügyvezetésen kívül egyéb feladat ellátására például csőszerelőként, és ilyen módon elkerülhető-e a teljes társas vállalkozóként fizetendő járulék a kft.-ben? Párhuzamosan 1 embernek ugyanabban a cégben lehet-e 2 jogviszonya?
Társas vállalkozás személyesen közreműködő, ezért díjazásban részesülő tagja kaphat-e egyes meghatározott juttatásként adózó Erzsébet-utalványt? A cég munkavállalói is részesülnek cafeteria juttatásban, önállóan összeállítva a saját csomagjukat a választható elemekből. Ennek keretében a kft.-tagok is részesültek a korábbi években is béren kívüli juttatásban (ők konkrétan Erzsébet-utalvány juttatásban, de havi 8000 forintot meghaladó összegben). Ha 2017-től Erzsébet-utalvány nem adható egyes meghatározott juttatásként részükre, akkor milyen juttatásban részesíthetőek a béren kívüli juttatásokon kívül a személyes közreműködésért fizetendő jövedelemnél (azon felül nyújtott) kedvezőbb adózással? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság két taggal rendelkezik, az egyik tag ügyvezető is, a másik pedig személyesen közreműködő tag. A társaság nem egész évben folytat gazdasági tevékenységet. A kérdésem az, hogy a nem ügyvezető tagot, aki általában személyesen közreműködik, arra az időszakra, amikor a társaságnál semmi nem történik (január-február) ki lehet-e jelenteni a biztosítási jogviszony alól? Máshol nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal.
Tisztelt Szakértők! Ha egy társas vállalkozásban több tulajdonos is van. Az egyikük öregségi nyugdíjas, nem ügyvezető, és nem is vesz részt a társaság tevékenységében. Kötelező-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
Ügyvezetés munkaviszonyban vagy társas vállalkozóként – melyek a biztosítotti bejelentésekkel kapcsolatos problémák?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték