104 találat a(z) társaság cimkére
Értékpapír tulajdonosváltásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésben várnám szakértői segítségüket. Egy kft. rövid távon meg kíván szűnni. Nyilvántartásai között 30 millió forintos értékpapír szerepel (374-es számlán tartjuk nyilván). Az értékpapírral kapcsolatban csak tulajdonosváltásra kerülne sor, a kft. tulajdonából az értékpapír a mostani ügyvezető mint magánszemély tulajdonába kerülne át. Az értékpapír piaci értéke 300 millió forint. Kérdés: milyen értéken kell kivezetni az értékpapírt a kft. könyveiből (nyilvántartási vagy piaci érték)? Kérem szíveskedjenek a könyvelési tételeket és a kapcsolódó adókötelezettségeket mind a társaság, mind a magánszemély esetében ismertetni. Állásfoglalásukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Alapítvány támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő témával kapcsolatban. Cégünk egyik dolgozójának gyermeke súlyos, gyógyíthatatlan beteg. A család egy alapítványt hozott létre a gyermek támogatásának megoldására. Cégünk dolgozói pénzbeni gyűjtést kívánnak szervezni, valamint a társaság vezetői is támogatnák az alapítványt. Kérdéseink. - A magánszemély adományozónál keletkezik-e valamilyen adókötelezettség? - A társaság által nyújtott támogatás, azon kívül, hogy növeli majd a társaságiadó-alapot, milyen adókötelezettségeket eredményez? Várom mielőbbi szíves válaszát Köszönettel: Havasi Györgyi
Szerencsejáték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: egy társaság a pénzével játszhat-e szerencsejátékot például lottó, tipp-mix? A "bizonylaton", amit adnak az ilyen üzletekben, nem szerepel név. Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel:hfejes
Társaság tulajdonában álló személygépkocsi útnyilvántartása
Kérdés
Juhász úr július 20-ai cikkében ( https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Amit_a_kulfoldi_szakmai_ut_elszamolasarol_t_HHXUMT ) a társaság tulajdonában álló személygépkocsi kapcsán (cégautó adót is fizetnek utána) útnyilvántartási kötelezettségről, fogyasztási normáról ír, ha jól értettem a cikket. Nincs itt valami tévedés? Ezek a fogalmak a magánszemély tulajdonában lévő, a cég érdekében felmerült utaknál jöhetnek elő, nem? Köszönöm, üdvözlettel Varga Róbert vr@fortely.hu
Kapcsolt vállalkozás alapítvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! X Kft.-ben 50-50 százalékban tulajdonos házaspár, a kft. ügyvezetője egy személyben a férj, a feleség egy közhasznú alapítvány alapítója és egyben a kuratórium elnöke is. Esetükben megvalósul-e a kapcsolt vállalkozás és ha egymással gazdasági kapcsolatba lépnek be kell-e jelenteni a NAV felé? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Ildikó
Áfamentes tevékenység
Kérdés
Hol tudom ellenőrizni cég, egyéni vállalkozó adószámát, akik mentesek az áfafizetési kötelezettség alól (tárgyi, vagy alanyi mentes), hogy valós vállalkozásról van-e szó? Cégnél segít az ingyenes céginformáció, de egyéni vállalkozónál problémám van. Köszönettel
Adó és költségelszámolás tagok javára kötött nyugdíjbiztosításnál
Cikk
Egy társaság a hamarosan nyugdíjjogosult tagjai javára kötne üzleti nyugdíjbiztosítást. Elszámolhatja-e e kiadásokat költségként, hogyan kell adózni utánuk, érvényesíthetnek-e kedvezményt a magánszemélyek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Ingatlannal rendelkező társaság üzletrész-értékesítése
Kérdés
Tisztelt Válaszoló! Ingatlannal rendelkező társaság (A cég) tulajdonában lévő ingatlan építési telek, melyet a társaság illeték felfüggesztéssel szerzett, mivel arra lakóingatlant épít 4 éven belül. A társaságnak két társaság tulajdonosa van 50-50 százalék arányban X cég és Y cég. Az X cégben 10 éve tulajdonos magánszemélyek üzletrészüket értékesítik egy harmadik személynek. Majd X cég megvásárolja Y cég A cégben lévő 50 százalékos tulajdonrészét. Az A cégben jelenleg folyik az építkezés. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a folyamat során? Ha igen, akkor az illeték megfizetése alóli mentesülés az igazolt beépítés esetén vonatkozhat-e a tulajdonmegszerzés miatti illetékre is? Válaszát köszönettel Nagy Annamária
Könnyítené a cégek határon átnyúló működését az EB
Cikk
Az Európai Bizottság új társasági jogi szabályokra tett javaslatot, melyek a vállalkozások összeolvadását, szétválását és belső piacon belüli mozgását érintik, valamint megkönnyítik a vállalkozások határokon átnyúló működését és az online megoldások használatát – közölte az uniós bizottság.
Cégek közötti kölcsön
Kérdés
Dolog adásvételére vonatkozó folyamatos áruszállítás van két cég között. Telephelybővítés céljából az eladó kölcsönt szeretne nyújtani a vevőjének. Ez üzletszerűnek minősül-e abban az esetben, ha 4 évvel korábban már más vevőnek nyújtott hasonló kölcsönt. Kötelező-e az ügyleti kamat? Kiköthet-e az eladó (kölcsönnyújtó) kizárólagosságot a vevő (adós) részére, amely alapján a futamidő alatt csak tőle vásárolhat árut?
Svájc, forrásadó visszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás svájci székhelyű részvénytársaságtól osztalékot kapott, melyből az osztalékot fizető 35 százalék forrásadót vont le. A kettős adóegyezmény értelmében a levonható adó mértéke 15 százalék lenne. Milyen módon, hol, milyen nyomtatvánnyal lehet a különbözetet visszaigényelni?
Szja-előleg levonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves véleményüket: Egy társas vállalkozás belföldi magánszemélytől bérel egy ingatlant, amely a vállalkozási tevékenység érdekében szükséges. A magánszemély nem járul ahhoz hozzá, hogy a társaság kifizetőként levonja a bérleti díjból az szja-előleget, erről nyilatkozatot is aláírt. Véleménye szerint a teljes bérleti díjat kéri kifizetni minden hónapban, mert ő majd az éves adóbevallásában kíván tételes költségelszámolással adót megállapítani, s azt közvetlenül az adóhatóság által rendszeresített számlaszámra megfizetni. Kérdésem, hogy a társaság jogszerűen eleget tehet-e a magánszemély kérésének? Ha a magánszemély mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy az szja-előleg levonása ne történjék, egy esetleges adóellenőrzés során jár-e ez jogkövetkezménnyel, ha esetleg bírságolásra kerül sor az szja-előleg levonásának elmaradása miatt, az kit terhel? Amennyiben a NAV a társaság felelősségét állapítaná meg, áthárítható-e ez a magánszemélyre abban az esetben, ha kifejezetten felhívta a bérbeadó figyelmét arra, hogy kívánsága ellentétes az szja-törvényben előírt, kifizetőkre vonatkozó kötelezettségekkel, mely szerint a kifizető kötelessége a bérbeadásból származó szja-előleget megállapítani, levonni, s azt az adóhatóság felé az előírt határidőig továbbítani? Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Ezekre figyeljen cég és cég, cég és magánszemély közötti kölcsönöknél
Cikk
Összeszedtük, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak a cégek közötti, továbbá a cégek és magánszemélyek viszonylatában adott/kapott kölcsönökre.
Céges ingatlan elajándékozásának adóvonzata
Kérdés
Tisztelt adószakért! Egy betéti társaság a tulajdonában lévő "lakóház" megnevezésű ingatlanját elajándékozná a bt. két tulajdonosának, akik közül az egyik (a beltag) személyesen közreműködő társas vállalkozó jogviszonnyal rendelkezik, a másik (a kültag) pedig munkaviszonyban áll a bt.-vel. Az ingatlan beszerzése anno ugyanezen két magánszemélytől történt áfamentesen. 1. Megteheti-e ezt a betéti társaság mindenféle következmény nélkül? 2. Az illetéken kívül milyen adó-, esetleg járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek, milyen alap után? 3. A betéti társaságnál a térítés nélküli átadás milyen adófizetéssel jár? Válaszukat előre is köszönöm!
Kft. által elengedett bérleti díj egyéni ügyvéd javára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném szakértő segítségüket: Egy kft. irodaingatlant ad bérbe (áfásan) egy egyéni ügyvédnek. A bérbeadó kft. és a bérlő ügyvéd között nincs kapcsoltság. A bérbeadó egy havi bérleti díj megfizetését elengedi a bérlőnek (azon oknál fogva, hogy a klíma több hónapon keresztül működésképtelen volt a bérleményben stb.). A bérlő úgy gondolja, hogy ilyen esetben az adott egy havi bérleti díj nem számlázható ki részére és ezzel le van tudva. A kft. pedig úgy gondolja, hogy a bérleti díjat ki kell számlázni és a pénzügyi teljesítésre vonatkozóan fog adni egy nyilatkozatot, miszerint a számlán szereplő követelését a vevő felé elengedni. A tao-törvény szerint: a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés összegével az elengedő vállalkozónál növelni kell az adózás előtti eredményt, kivéve ha - a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy - az adózó olyan magánszemélynek nem minősülő külföldi vagy belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Kérdés: 1.) Magánszemély javára történő elengedésnek minősül-e, az egyébként egyes jogszabályok szerint egyéni vállalkozónak minősülő, de nem egyéni vállalkozó egyéni ügyvéd javára történő számla ellenérték megfizetésének elengedése? 2.) Ha elméletileg magánszemély „ez az egyéni ügyvéd, a kft.-t ezen vevő javára elengedett követelés okán terheli-e a személlyel kapcsolatban valamilyen adózási ( eho, szja-előleg levonási) kötelezettség?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
