Illegális szoftvereket, hamis termékeket foglalt le a NAV a társhatóságokkal közös ellenőrzéseken, amit a Járműipari Forgalmazók Szellemi Tulajdon-védelmi Szakmai Egyesülete (JAF) is segített. A feltárt jogsértések a becslés alapján mintegy 67 millió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak.
Szoftverhasználati jogot adott tovább egy cég a jogbirtokos engedélye nélkül. Az ügyből pereskedés lett, végül a Kúria döntött.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi vállalkozás honlapkészítéshez kapcsolódóan sablon programot vásárol egy ausztrál vállalkozástól. Az igénybe vett elektronikus úton nyújtott szolgáltatásról – szoftver rendelkezésre bocsátása – a belföldi adóalany részére fordított adózással állítja ki a számlát. Az áfa szemszögéből jól értelmezem, hogy szolgáltatásról beszélhetünk? Számviteli szempontból is szolgáltatásnak minősül, ha a vásárlást követően a későbbiekben bármeddig felhasználható, olyan, mintha vett volna egy word programot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Áfakörös, közösségi adószámmal rendelkező egyéni vállalkozó az általa nyújtott szolgáltatásokról (szoftverkiadás, online hirdetési felület értékesítése) számlát állít ki az Egyesült Államokban és az EU országaiban (de nem Magyarország) lévő adóalanyok részére. A kiállított számlákon milyen szöveget kell feltüntetni? Az alábbiak helyesek-e (és teljesek-e)? Közösségen kívüli adóalanynak nyújtott szolgáltatás esetén "áfatörvény területi hatályán kívüli", "áfatörvény 37. § (1) bekezdés". Közösségen belüli adóalanynak nyújtott szolgáltatás esetén: "áfatörvény területi hatályán kívüli", "áfatörvény 37. § (1) bekezdés", "fordított adózás".
A szerzői jogdíjról szóló 1990. LXXVI. törvény 1. § (2) c) pontja megfogalmazza a szoftver fogalmát. Kérdésem, hogyan keletkezik a szerzői jogi védelem? "9. § (1 ) bekezdés a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége." Ez automatizmust jelent a Tao törvényben is, illetve jelent-e megerősítést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő bejelentés? (Önkéntes műnyilvántartás.) Másik kérdés: A Tao törvény szerint milyen kedvezmények vehetők igénybe abban az esetben, ha a saját előállítású szoftver nem került bejelentésre mint "bejelentett immateriális jószág" a NAV felé? Az iparűzési adóban hogyan bizonyítom a jogdíjbevétel létezését? Kapcsolódó számviteli kérdés: a szoftveremet folyamatosan továbbfejlesztem, a közvetlen előállítási költségeket ráaktiválhatom a már állományba vett szellemi termékre (szoftverre)? Köszönettel: Hataláné Csáki Katalin könyvvizsgáló
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni szakvéleményét, hogy cégünknél szerver gépet és kapcsolódó (nagy értékű) szoftvert vásároltunk. Ezen tételeket november hónapban leszámlázta az eladó. A szoftver aktiválási kódot e-mailben megküldték. A szerver gép csak decemberben érkezik meg. Erre a gépre lesz feltelepítve a szoftver. Helyesen járok el, ha a szoftvert csak akkor aktiválom, akkor kezdek el értékcsökkenést számolni rá, amikor a számítógépet is aktiválom, addig pedig befejezetlen beruházási számlán tartom nyilván? Köszönettel: Kiss Mónika
Tisztelt Szakértő! A cég egy meglévő szoftver tulajdonjogának megvásárlásával és továbbfejlesztésével alakította ki a mai rendszereket. Az ügyfél a szoftver megvásárlásakor használati jogot szerez, nem a szellemi termék tulajdonjogát. Az ügyfeleknek a program telepítésekor egy licencszerződést kell elfogadniuk. Ha jól értelmezem a jogszabályt, a kapott ellenértéket meg kell bontani az átruházott szerzői jog ellenértékére, valamint az elvégzett munkadíjra, és csak a szerzői jog értékére lehet adókedvezményt igénybe venni. A társaságiadó-törvény szerint a szellemi alkotás értékesítéséből származó nyereség teljesen mentes a társasági adó alól. A jogdíjnak a szoftverre vonatkozó felhasználási jog biztosításából vagy a szoftver átruházásából származó ellenérték minősül. Kérdéseim: jól gondoljuk-e, hogy a cég érvényesítheti a jogdíj értékére az adókedvezményt, milyen számviteli, egyéb bizonylat szükséges a jogdíj és a munkadíj értékének kimutatására, hogyan, mi alapján választható külön a felhasználási jog értéke és az elvégzett munka értéke? A számlán külön soron szükséges-e kimutatni vagy elegendő tájékoztató adatként feltüntetni? Szükséges külön szerződést kötni vagy elegendő a licencszerződés? Köszönettel: Herczeg Katalin
Több szabálytalanságot is feltártak egy Győr-Moson-Sopron megyei autószerelő műhelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei. Nem kaptak nyugtát a próbavásárlásról, továbbá szerzői jogok és iparjogvédelmi jogok megsértésének gyanúja miatt több eszközt lefoglaltak és feljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál. Az okozott kár megközelíti a nyolcmillió forintot.
A jelenleg üzemelő online pénztárgépek szoftverének frissítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi online, a kasszák tulajdonosainak, üzembentartóinak semmilyen kötelezettségük nincs és egy forintjukba sem kerül – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére.
Tisztelt Szakértő! Kérném állásfoglalásukat a következő kérdésben. Magyar cég kifejlesztett egy szoftvert, amit internetes felületen szeretne értékesíteni, online letöltési lehetőséggel USA-beli piacra. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, az áfa kérdése? Előre is köszönöm válaszukat!
A kft. befogadhat-e dolgozójától vagy tagjától szoftverrel készített kiküldetési rendelvényt? Vagy csak sorszámmal rendelkező nyomtatványról lehet szó, amit hivatalos nyomtatványboltban vesz? Milyen lehetőségek vannak az adminisztráció egyszerűsítésére? Olvasónk kérdésére Magos Zoltánné adószakértő válaszol.
A kft. befogadhat-e dolgozójától vagy tagjától szoftverrel készített kiküldetési rendelvényt? Vagy csak sorszámmal rendelkező nyomtatványon, amit hivatalos nyomtatványboltban vesz? Mik a lehetőségek az adminisztráció egyszerűsítésére ez ügyben? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi tevékenység ÖVTJ és szj besorolásában? Linképítés (keresőoptimalizálás) Amennyiben a megrendelés csak ezen tevékenységre irányul? Illetve, ha weboldaltervezés részeként végeznék? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szoftvereket (számlázó program, vírusirtó program) licencét évente vásárolja meg, hogy az érvényességüket meghosszabbítsa. Helyesen jár-e el a cég, ha a licencdíjat a vagyoni értékű jogok között tartja nyilván? Ebben az esetben is tartósan szolgálja az adott szoftver a kft. tevékenységét?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték