Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    115 találat a(z) szoftver cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk biztonsági felügyeleti rendszerek telepítésével foglalkozik. Egy nagyobb munkánk elvégzéséhez az EU-ból szereztünk be a biztonsági megfigyelő rendszer telepítéséhez szükséges szoftvert és a sok kamera müködtetéséhez szükséges licencet és 1 éves szoftverkövetést. Mi és a külföldi szállító is közösségi adószámmal rendelkezünk. A partner nem számított fel áfát, merthogy mi vagyunk az áfa felszámítására kötelezettek, és gondolom, mivel áfaköteles értékesítéshez használjuk, az áfa le is vonható. Kérdés: az áfabevallásban ez termékbeszerzésnek vagy szolgáltatás igénybevételnek minősül? Illetve mobilaplikáció használati jogot is vásároltunk, amit szintén továbbszámlázunk, mert ügyfeleink használhatják ezt a szolgáltatást (mobiltelefonról figyelhetik a saját biztonsági kamerájuk által készült felvételeket). Ez utobbinál is kérdés: az áfabevallásban ez termékbeszerzésnek vagy szolgáltatás igénybevételnek minősül? Várom válaszát. Köszönettel: BBÉ

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő Két kérdésem van: 1.) Egy vállalatnál irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő kiadások több éven át jelentkeznek a cégnél. Megvásárolták a szoftver jogát, aztán hosszabb időn keresztül folytak a fejlesztések az egyéni igények rendszerbe történő beépítésére. Kérdésem, hogy a tao-törvény 7. § zs) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként mi vehető figyelembe és mikor a beszerzéssel kapcsolatban, ha az alapprogram jogát 2016-ban megvásárolták, a fejlesztések 20162017 évben folyamatosan folytak és azok számlázása is folyamatos volt, az aktiválás 2017-ben történt meg. Helyes-e az aktiválás, ha a program egy részét (számlázás-készlet nyilvántartás) már 2017-ben élesben használták, de az egész programrendszert csak 2017-ben kezdték alkalmazni. Ha számlázás már 2016-ban ezzel folyt, akkor a 2017-es beszerzések is figyelembe vehetők adóalap csökkentő tételként, vagy már nem minősül új szoftver beszerzésnek a további fejlesztés költsége? 2.) Társasági adó önellenőrzésekor figyelembe lehet-e venni utólag a megképzett, lekötött tartalékként is könyvelt, de a tao-elszámolásnál nem érvényesített fejlesztési tartalék összegét? Ha a tao önellenőrzése során az adóalap megnő, akkor az elhatárolt veszteség összege változtatható-e, ha van még fel nem használt előző évek vesztesége? Minden esetben növelhető a veszteség elhatárolás összege vagy csak akkor, ha eredetileg is, az a nélkül számított adóalap 50 százalékát érvényesítették a veszteség elhatárolásnál?

    Cikk

    A bírósági munka minőségét javítja és időszerűségét segíti az a beszédleíró szoftver, amely néhány éven belül az egész bírósági rendszerre kiható változást jelent – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken Zalaegerszegen.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bérelt szoftver nagy összegű betanítási költségét el kell határolni a szoftver tervezett használati idejére, vagy a betanítás évében elszámolható teljes egészében költségként? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A szoftverkövetési díj felfogható jogdíjbevételnek? Illetve ehhez kapcsolódóan van egy továbbértékesítési joga a cégnek egy szoftverre, ennek a bevétele sima árbevétel? Illetve a továbbértékesítési jog – ha egy évre szól és mindig meg kell újítani – igénybe vett szolgáltatás lesz? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A cégnél 3 éve fejlesztenek egy szoftvert, amit tavaly adtak ki a felhasználóknak. A fejlesztési költségek T51-57K1-4 lettek elszámolva a 112K+F számla nem volt használva, ilyenkor milyen értéken aktiválom a szoftvert? A T114-K582 -vel ? Az 582-re ilyenkor mi kerül? A megelőző 3 év közvetlen fejlesztési költségét felkönyvelhetem? Ilyenkor ez nem lesz bevételnövelő? Valamint, időközben még folyik a fejlesztés, csak van, aki már használja a szoftvert. Ezeket ráaktiválhatom a költség felmerülésének időpontjában? Köszönöm.

    Kérdés

    2017. november 22-én tettünk fel Önöknek egy kérdést, itt az Adózónán, amely szoftvervásárlásról szólt. Válaszukban azt írták, hogy a szoftverbeszerzést szellemi termékként kell nyilvántartani, azonban ebben az esetben nem saját célra vásárolják a szoftvereket, hanem továbbértékesítési célra, tehát a szoftverek nem lehetnek a társaság befektetett eszközei. Ezért kérdésünk még mindig az, hogy ilyenkor árunak vagy szolgáltatásnak minősül-e a szoftvervásárlás? Az eredeti kérdés szövege: Egyik partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából, a szoftverek email-en át érkeznek be, az ügyfél egy sorozatszámot kap, melynek használatával telepíteni, aktiválni és használni tudja a szoftvert. Az ügyfél részére egy DVD-t is kiküldenek, de a nélkül is tudja használni a programot. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít, a szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatja a jövőben, a szoftverkövetés megvásárolható? Kérdésünk ezzel kapcsolatban az lenne, hogy amikor megvásárolják Amerikából a szoftverlicenct, akkor ez minek minősül, árunak vagy szolgáltatásnak? Üdvözlettel Szűcs Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy IT cég, amely többek között különböző, internetről letölthető szoftvereket is értékesít. (Nem ő a fejlesztő, ő maga is vásárolja ezeket.) Például víruskeresőt vagy a pdf készítő komolyabb verzióját. Ezeket az ügyfelei évről évre megújítják. Ezeket a cég nevében áruként vagy közvetített szolgáltatásként kell kezelni? Köszönöm szépen a segítséget! Emília

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy szoftver terméket – mobil telefonos applikáció – fejlesztetett egy erre szakosodott szolgáltatóval. A kérdésben szereplő kft. a fejlesztett programmal kapcsolatban minden jogot megszerzett, vagyis szabadon felhasználhatja, fejlesztheti, értékesítheti stb. A szerződés alapján a kft.nél ez szoftver termék a szellemi termékek közé került besorolásra. Az aktiválása 2017.06.01-jével megtörtént. A kft. a szoftver terméket használatba vette, az alkalmazás során már árbevételt is elért. A kérdés arra irányul, hogy a kft. ezt a szoftver terméket értékesíti például 2017. december hóban, vagy akár 2018. év elején – tehát még éven belül –, akkor számvitelileg helyes-e a szellemi termék besorolás? Ha kevesebb mint 1 évig használja ezt a szellemi terméket, akkor nem inkább az áru a helyes számviteli besorolás? Vagy az átsorolás csak a tárgyi eszközökre vonatkozik? A másik kérdésem, hogy ha nem értékesíti a szellemi terméket, hanem használja, akkor az 50 százalékos Szt. szerinti értékcsökkenés – időarányosan – jogos lehet-e? A mai világban az okos telefonokra íródott applikációk valóban elavulnak 2 év alatt. Sőt folyamatos fejlesztést igényelnek, hogy használhatóak maradjanak. Ez azért fontos kérdés, mert a szóban forgó applikáció bekerülési értéke 8-10 millió forint. (A kft. a kiva szerint adózik) Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. saját előállítású szoftvert készít, mely tárgyéven belül elkészül. Költségei kimutathatók, melyeket szabályzatai szerint állományba vesz. A szoftver előállítása cél is, használatba kívánják adni térítés ellenében másik kft.-nek. Év közben 5-ös számlaosztályban kerülnek kimutatásra a felmerült költségek, melyeket kimutatás alapján év vége felé (befejezéskor) az 58-as számlával szemben tervezünk állományba venni (szellemi termékek között). Helyes lenne-e ez a megoldás, vagy az éven belül elkészült szoftver értékét át kell-e vezetni mindenképpen a kisérleti fejlesztés aktivált értéke (és lekötött tartalékot is kell képezni) számlán? Valamint kapcsolódik-e áfa-elszámolás a bekerülési érték állományba vételéhez? Ha igen, akkor miként? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségüket kérni. Ha katás, alanyi mentes bt. az USA-ból vásárolt egy szoftvert, amit letölthető formában kapott meg, akkor milyen fizetési kötelezettsége van utána? Gondolok itt az áfa, vám és egyéb fizetési kötelezettségre. Ugyanakkor a számlán szerepel az adószám. Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy belföldi vállalkozás honlapkészítéshez kapcsolódóan sablon programot vásárol egy ausztrál vállalkozástól. Az igénybe vett elektronikus úton nyújtott szolgáltatásról – szoftver rendelkezésre bocsátása – a belföldi adóalany részére fordított adózással állítja ki a számlát. Az áfa szemszögéből jól értelmezem, hogy szolgáltatásról beszélhetünk? Számviteli szempontból is szolgáltatásnak minősül, ha a vásárlást követően a későbbiekben bármeddig felhasználható, olyan, mintha vett volna egy word programot? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Gyod – fizetés nélküli biztosítás szünetel?

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    T1041 változásbejelentés

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Munkáltatói bérlevonás

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media