104 találat a(z) szoftver cimkére
Piramisjáték-gyanús szoftverekre figyelmeztet az MNB
Cikk
A piramisjáték egyes jegyeit hordozó multi level marketing terméket reklámoznak a közösségi médiában magyar magánszemélyek. Olyan, a kriptovaluták kereskedéséhez szükséges szoftvereket és egyéb szolgáltatásokat kínálnak Crypto World Evolution néven, amelyekhez hasonlóak ingyenesen, vagy jóval olcsóbban is elérhetők a piacon. A jegybank figyelmeztetést adott ki honlapján és ezúton is kéri a fogyasztókat, hogy kellő körültekintéssel járjanak el az ilyen termékek kapcsán.
Illegális szoftverhasználókat fogott a NAV
Cikk
Illegális szoftvereket tartalmazó laptopokat és hamis autódiagnosztikai eszközöket foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai három autószervizben a Közép-Dunántúlon. A feltárt jogsértések a becslés alapján 10 millió forint feletti kárt okoztak a jogtulajdonosoknak.
Illegális szoftvereket használtak az autószervizben
Cikk
Illegális szoftvereket tartalmazó laptopot és hamis autódiagnosztikai eszközöket foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy nyugat-dunántúli autóalkatrész-forgalmazó üzletben és a hozzá tartozó autószervizben. A feltárt jogsértések a becslés alapján mintegy 10 millió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak.
Illegális szoftvereket talált a NAV egy autószervizben
Cikk
Gépjárműjavító műhelyek ellenőrzésekor illegálisan használt autódiagnosztikai szoftvereket találtak a NAV munkatársai Nyugat-Dunántúlon. A feltárt vagyoni hátrány meghaladja a tízmillió forintot.
Eu-ból vásárolt szoftver és licenc szerepeltetése az áfabevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk biztonsági felügyeleti rendszerek telepítésével foglalkozik. Egy nagyobb munkánk elvégzéséhez az EU-ból szereztünk be a biztonsági megfigyelő rendszer telepítéséhez szükséges szoftvert és a sok kamera müködtetéséhez szükséges licencet és 1 éves szoftverkövetést. Mi és a külföldi szállító is közösségi adószámmal rendelkezünk. A partner nem számított fel áfát, merthogy mi vagyunk az áfa felszámítására kötelezettek, és gondolom, mivel áfaköteles értékesítéshez használjuk, az áfa le is vonható. Kérdés: az áfabevallásban ez termékbeszerzésnek vagy szolgáltatás igénybevételnek minősül? Illetve mobilaplikáció használati jogot is vásároltunk, amit szintén továbbszámlázunk, mert ügyfeleink használhatják ezt a szolgáltatást (mobiltelefonról figyelhetik a saját biztonsági kamerájuk által készült felvételeket). Ez utobbinál is kérdés: az áfabevallásban ez termékbeszerzésnek vagy szolgáltatás igénybevételnek minősül? Várom válaszát. Köszönettel: BBÉ
Társaságiadó-alap csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő Két kérdésem van: 1.) Egy vállalatnál irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő kiadások több éven át jelentkeznek a cégnél. Megvásárolták a szoftver jogát, aztán hosszabb időn keresztül folytak a fejlesztések az egyéni igények rendszerbe történő beépítésére. Kérdésem, hogy a tao-törvény 7. § zs) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként mi vehető figyelembe és mikor a beszerzéssel kapcsolatban, ha az alapprogram jogát 2016-ban megvásárolták, a fejlesztések 20162017 évben folyamatosan folytak és azok számlázása is folyamatos volt, az aktiválás 2017-ben történt meg. Helyes-e az aktiválás, ha a program egy részét (számlázás-készlet nyilvántartás) már 2017-ben élesben használták, de az egész programrendszert csak 2017-ben kezdték alkalmazni. Ha számlázás már 2016-ban ezzel folyt, akkor a 2017-es beszerzések is figyelembe vehetők adóalap csökkentő tételként, vagy már nem minősül új szoftver beszerzésnek a további fejlesztés költsége? 2.) Társasági adó önellenőrzésekor figyelembe lehet-e venni utólag a megképzett, lekötött tartalékként is könyvelt, de a tao-elszámolásnál nem érvényesített fejlesztési tartalék összegét? Ha a tao önellenőrzése során az adóalap megnő, akkor az elhatárolt veszteség összege változtatható-e, ha van még fel nem használt előző évek vesztesége? Minden esetben növelhető a veszteség elhatárolás összege vagy csak akkor, ha eredetileg is, az a nélkül számított adóalap 50 százalékát érvényesítették a veszteség elhatárolásnál?
Beszédleíró szoftver a bíróságokon
Cikk
A bírósági munka minőségét javítja és időszerűségét segíti az a beszédleíró szoftver, amely néhány éven belül az egész bírósági rendszerre kiható változást jelent – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Bérelt szoftver betanítási költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérelt szoftver nagy összegű betanítási költségét el kell határolni a szoftver tervezett használati idejére, vagy a betanítás évében elszámolható teljes egészében költségként? Válaszát előre is köszönöm!
Szoftver – követési díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szoftverkövetési díj felfogható jogdíjbevételnek? Illetve ehhez kapcsolódóan van egy továbbértékesítési joga a cégnek egy szoftverre, ennek a bevétele sima árbevétel? Illetve a továbbértékesítési jog – ha egy évre szól és mindig meg kell újítani – igénybe vett szolgáltatás lesz? Köszönöm.
Szoftver aktiválása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégnél 3 éve fejlesztenek egy szoftvert, amit tavaly adtak ki a felhasználóknak. A fejlesztési költségek T51-57K1-4 lettek elszámolva a 112K+F számla nem volt használva, ilyenkor milyen értéken aktiválom a szoftvert? A T114-K582 -vel ? Az 582-re ilyenkor mi kerül? A megelőző 3 év közvetlen fejlesztési költségét felkönyvelhetem? Ilyenkor ez nem lesz bevételnövelő? Valamint, időközben még folyik a fejlesztés, csak van, aki már használja a szoftvert. Ezeket ráaktiválhatom a költség felmerülésének időpontjában? Köszönöm.
Szoftverlicenc vásárlása Amerikából II.
Kérdés
2017. november 22-én tettünk fel Önöknek egy kérdést, itt az Adózónán, amely szoftvervásárlásról szólt. Válaszukban azt írták, hogy a szoftverbeszerzést szellemi termékként kell nyilvántartani, azonban ebben az esetben nem saját célra vásárolják a szoftvereket, hanem továbbértékesítési célra, tehát a szoftverek nem lehetnek a társaság befektetett eszközei. Ezért kérdésünk még mindig az, hogy ilyenkor árunak vagy szolgáltatásnak minősül-e a szoftvervásárlás? Az eredeti kérdés szövege: Egyik partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából, a szoftverek email-en át érkeznek be, az ügyfél egy sorozatszámot kap, melynek használatával telepíteni, aktiválni és használni tudja a szoftvert. Az ügyfél részére egy DVD-t is kiküldenek, de a nélkül is tudja használni a programot. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít, a szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatja a jövőben, a szoftverkövetés megvásárolható? Kérdésünk ezzel kapcsolatban az lenne, hogy amikor megvásárolják Amerikából a szoftverlicenct, akkor ez minek minősül, árunak vagy szolgáltatásnak? Üdvözlettel Szűcs Ildikó
Áru vs. közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy IT cég, amely többek között különböző, internetről letölthető szoftvereket is értékesít. (Nem ő a fejlesztő, ő maga is vásárolja ezeket.) Például víruskeresőt vagy a pdf készítő komolyabb verzióját. Ezeket az ügyfelei évről évre megújítják. Ezeket a cég nevében áruként vagy közvetített szolgáltatásként kell kezelni? Köszönöm szépen a segítséget! Emília
Szellemi termék vagy áru?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy szoftver terméket – mobil telefonos applikáció – fejlesztetett egy erre szakosodott szolgáltatóval. A kérdésben szereplő kft. a fejlesztett programmal kapcsolatban minden jogot megszerzett, vagyis szabadon felhasználhatja, fejlesztheti, értékesítheti stb. A szerződés alapján a kft.nél ez szoftver termék a szellemi termékek közé került besorolásra. Az aktiválása 2017.06.01-jével megtörtént. A kft. a szoftver terméket használatba vette, az alkalmazás során már árbevételt is elért. A kérdés arra irányul, hogy a kft. ezt a szoftver terméket értékesíti például 2017. december hóban, vagy akár 2018. év elején – tehát még éven belül –, akkor számvitelileg helyes-e a szellemi termék besorolás? Ha kevesebb mint 1 évig használja ezt a szellemi terméket, akkor nem inkább az áru a helyes számviteli besorolás? Vagy az átsorolás csak a tárgyi eszközökre vonatkozik? A másik kérdésem, hogy ha nem értékesíti a szellemi terméket, hanem használja, akkor az 50 százalékos Szt. szerinti értékcsökkenés – időarányosan – jogos lehet-e? A mai világban az okos telefonokra íródott applikációk valóban elavulnak 2 év alatt. Sőt folyamatos fejlesztést igényelnek, hogy használhatóak maradjanak. Ez azért fontos kérdés, mert a szóban forgó applikáció bekerülési értéke 8-10 millió forint. (A kft. a kiva szerint adózik) Válaszát előre is köszönöm.
Saját előállítású szoftver
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. saját előállítású szoftvert készít, mely tárgyéven belül elkészül. Költségei kimutathatók, melyeket szabályzatai szerint állományba vesz. A szoftver előállítása cél is, használatba kívánják adni térítés ellenében másik kft.-nek. Év közben 5-ös számlaosztályban kerülnek kimutatásra a felmerült költségek, melyeket kimutatás alapján év vége felé (befejezéskor) az 58-as számlával szemben tervezünk állományba venni (szellemi termékek között). Helyes lenne-e ez a megoldás, vagy az éven belül elkészült szoftver értékét át kell-e vezetni mindenképpen a kisérleti fejlesztés aktivált értéke (és lekötött tartalékot is kell képezni) számlán? Valamint kapcsolódik-e áfa-elszámolás a bekerülési érték állományba vételéhez? Ha igen, akkor miként? Köszönöm!
Licencvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségüket kérni. Ha katás, alanyi mentes bt. az USA-ból vásárolt egy szoftvert, amit letölthető formában kapott meg, akkor milyen fizetési kötelezettsége van utána? Gondolok itt az áfa, vám és egyéb fizetési kötelezettségre. Ugyanakkor a számlán szerepel az adószám. Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
