Aki az év végén köti az ingatlan-adásvételi szerződést, annak nem biztos, hogy még az idén érdemes benyújtania azt az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) a papírokat, ha az eladás a szerzéstől számított 5 éven belül történt. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Kúria Kpk.39.222/2024/3. számú határozatában kimondta, hogy ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése – önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján – a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a vagyonszerzésre irányuló szerződést felbontották, és az illeték visszatérítésének van helye, akkor a visszamenő hatályú megszüntetés és az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményeit az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerinti megszerzés fogalmának az értelmezésénél hasonlóképpen is kell alkalmaznia – olvasható a Kúria honlapján.
A személyijövedelemadó-törvény 2025-től életbelépő módosításának következtében már nem kell leadózni a szellemi termékek gazdasági társaságokba történő apportálása esetén keletkező „virtuális” nyereséget – írja a Csővári Legal. Miben rejlik a szabályváltozás jelentősége? Egyértelmű választ tudunk-e adni jövőre a több évtizedes kérdésre: a cég vagy a cégalapító magánszemély tulajdonában legyenek a vállalkozás által hasznosított szellemi termékek?
Több, az energetikai szektort érintő módosítás jelent meg tegnap éjjel a Magyar Közlönyben, így a jövedéki adóról és személyi jövedelemadóról szóló törvényeket módosító jogszabályok is. A lényeges változások közé tartozik bizonyos energiatermékek jövedéki adójának megemelése, valamint két olyan új, az Szja. törvényben eddig hiányzó passzus beemelése, ami a lakossági energiatermelésből- és energia megtakarításból származó bevételek adózását tisztázza – írja a portfolio.hu.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték