Bérkompenzáció: támogatást kaphatnak az 5 százalékos emelést vállalni nem tudó cégek Cikk
A kormány azt tervezi, hogy az a cég amely 5 százalékkal sem tudja emelni a bérkompenzációra szorulók bérét költségvetési pénzekre pályázhat majd.
A kormány azt tervezi, hogy az a cég amely 5 százalékkal sem tudja emelni a bérkompenzációra szorulók bérét költségvetési pénzekre pályázhat majd.
A nagy állami vállalatoknál is kivárják, hogy hivatalosan kihirdessék a jövő évi járulékokról, a minimálbérről, a szakmai bérminimumról és a bérkompenzációról szóló rendeletet, az érdemi bértárgyalások csak ezután, várhatóan januárban kezdődhetnek el - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
Az adó- és járulékváltozások nemcsak a munkavállalók nettó bérét érintik majd jövő évtől, de a munkaerőköltségre is negatív hatással lesznek.
A gazdasági stabilitási törvényt - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta - a kormánypárti frakciók támogatásával fogadta el a Ház. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP képviselői nem vesznek részt az ülésen.
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint jövőre csökkenhetnek a bruttó bérek, idén jórészt az állami szférában végrehajtott bérkompenzáció miatt emelkedtek.
Országhatárokon átívelő jövedelemadózási kérdésekben a két ország adójogszabályait, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) iránymutatásait is érdemes figyelembe venni - mondta Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője csütörtökön Budapesten.
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben módosultak a baleset- és betegségbiztosításra vonatkozó adózási szabályok. A változások a magánszemély javára kötött ilyen biztosítások díjának és a biztosítói szolgáltatásoknak az adókötelezttségét érinti.
Az LMP szerint a jövő évi költségvetést csak úgy lehet megmenteni, ha a kormány az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett újra egy igazságos, többkulcsos rendszert vezet be – mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény számos változást tartalmaz, amely munkaadót, munkavállalót, magánszemélyt egyaránt érint. Lucz Zoltánnét, a Nemzetgazdasági Minisztérium – korábbi Pénzügyminisztérium - egykori főosztályvezetőjét, az Ernst&Young adószakértőjét kérdeztük.
Reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek tartja a miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság 2012-ben ne csússzon recesszióba.
A közvéleményt élénken foglalkoztatja a kérdés: hogyan kell adózni a vaterás értékesítések után. A kérdést az tette aktuálissá, hogy sokan jövedelmük kiegészítésére használták fel az internetes aukciós portálokat. Közöttük nagyon sok munkanélküli, gyesen, gyeden lévő van, akik számára szinte ez az egyetlen jövedelemszerzési forrás. Persze megjelentek olyanok is, akik a törvényi szabályozatlanságot kihasználva előnyt kívántak kovácsolni a helyzetből.
A HVG Adó 2012 különszámában a személyi jövedelemadó törvény 71. § (1) b) bb) pontja alatti szöveget {„azzal, hogy a munkavállaló az adott hónapra e juttatások közül csak az egyik fajtát (vagy a ba), vagy a bb) ponti szerintit) választhatj} az Országgyűlés által elfogadott végleges módosítás már nem tartalmazta.
A parlament elfogadta a 2012-es évre vonatkozó adóváltozásokat és a költségvetést, amelynek nyomán számos változáshoz kell alkalmazkodnia az adózóknak. Mi vár ránk szja-ban, áfában, társasági adóban, ki fizeti jövőre a környezetvédelmi termékdíjat, s kiket fog ellenőrizni az adóhatóság?
Az adórendszerről szóló kétharmados törvényt úgy fogalmaznák meg, hogy abba beleférne az is, hogy többféle adóteher sújthassa a jövedelmet. Új adó bevezetése előtt legalább fél évnek el kellene telnie, adóemelésre két hónapos felkészülési időt kellene hagyni, de ez alól is ad magának felmentést a kormány.
A minimálbér adómentessé tételekor - 2002-ben - szakmai hibát vétettek a döntéshozók. Nem csak az akkor 50 ezres minimálbért tették az adójóváírással adómentessé, hanem a havi 50 és 100 ezer között keresőknek is 6 ezer forinttal növekedett a nettó fizetése. Ez 2003-tól a költségvetésnek évi 140 milliárd forint be nem tervezett plusz kiadást jelentett. Most megismétlődni látszik a 2003-as év.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől