68 találat a(z) személyes adat cimkére

Cikk

Az informatikai rendszerek működése során keletkező naplóállományok – logfájlok, auditlogok, hozzáférési naplók – egyre fontosabb szerepet töltenek be az adatkezelések ellenőrizhetőségében. Ezek az állományok tipikusan rögzítik, hogy egy adott felhasználói fiókból mikor, milyen rendszerhez vagy adatkörhöz fértek hozzá, milyen műveletet végeztek, illetve sok esetben azt is, hogy az adott hozzáférés milyen célhoz vagy szervezeti folyamathoz kapcsolódott. Ebből adódik a kérdés: ha egy érintett a GDPR 15. cikke alapján hozzáférést kér személyes adataihoz, kiterjed-e ez a jog azokra a naplóadatokra is, amelyekből megállapítható, hogy ki, mikor és milyen célból tekintette meg vagy használta fel az adatait? Mivel egyre több ilyen kérdés érkezik be a vállalkozásokhoz (például mely orvos, miért tekintette meg a leleteimet, illetve a munkahelyen a kamerafelvételbe ki és miért tekintett bele), így ennek körülményeit vizsgálat alá vettük.

Cikk

A mesterséges intelligencia egyre több HR-folyamatban jelenik meg: az álláspályázók előszűrésétől a teljesítményértékelésen át egészen az előléptetési vagy akár a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos döntések támogatásáig. Az uniós MI Rendelet ugyanakkor az ilyen rendszereket nagy kockázatúnak minősíti, ami a szigorú megfelelési követelmények mellett kiemelt adatvédelmi és adatminőségi elvárásokat is jelent. Mivel az MI-rendszerek működése elkerülhetetlenül a személyes adatok kezelésével jár, a munkáltatóknak ezért nemcsak az MI-szabályozásnak, hanem a GDPR előírásainak is meg kell felelniük.

Cikk

Az EU mesterséges intelligencia rendelete 2025 februárja óta alkalmazandó. A rendelet az egyes felhasználásokat kockázati szintekre osztja, és szintenként határozza meg a fejlesztők, felhasználók, egyéb érintettek kötelezettségeit. A kötelezettségek túlnyomó része az ún. magas kockázati szinthez tartozik, melyhez számos dokumentációs kötelezettség is társul. Ilyen kötelezettség az alapvető jogi hatásvizsgálat (FRIA), melynek elkészítéséhez az alábbiakban nyújtunk segítséget a holland felügyeleti szerv e tárgyban kiadott iránymutatása figyelembevételével.

Cikk

Több olyan jelentős iránymutatást is kiadott az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), amelyek a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kötelező értelmezésének szerepét töltik be az Európai Unióban. Cikkünkben az anonimizálásról kiadott iránymutatás legfontosabb tudnivalóit foglaljuk össze.

Cikk

A büntetőjogi felelősséget megállapító határozatoknak az interneten, ellenszolgáltatás fejében történő egyszerű elérhetővé tétele főszabály szerint nem minősül a személyes adatok újságírási célból történő kezelésének, ebből következik, hogy az interneten történő ilyen közzététel nem igazolhatja a GDPR-ban előírt garanciáktól és jogorvoslatoktól való eltéréseket, olvasható az Európai Unió Bírósága C-199/24. számú ügyben hozott ítéletében.

Cikk

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2025. december 17-i közleményében jelezte, hogy a Tisza párttal szemben adatvédelmi hatósági eljárást indított, illetve a pártnál helyszíni szemlét is tartott. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

Cikk

Az online piactér üzemeltetője a platformján közzétett hirdetésekben szereplő személyes adatok adatkezelőjének minősül, ezzel összefüggésben köteles a különleges adatokat tartalmazó hirdetéseket közzététel előtt azonosítani, és ellenőrizni, hogy a hirdető valóban az a személy, akinek adatai szerepelnek az ilyen hirdetésben, vagy hogy megkapta az érintett személy kifejezett hozzájárulását a közzétételhez, írja az Európai Unió Bírósága a C-492/23. számú ügyben hozott ítéletében.

Cikk

A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete [Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)] a személyes adatok kezelésének szigorú szabályait határozza meg, melyek között az érintetti jogok nagy szerepet játszanak. Ilyen érintetti jog az adatpontosság elve is. Az alábbiakban az EU Bíróságának a C-247/23. számú ügyében hozott döntésével (ítélet ECLI:EU:C:2025:172) azt mutatjuk be, hogy egy ilyen egyszerű alapelv egy társadalmi kérdéshez hogyan kapcsolódhat, azt hogyan befolyásolhatja.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nem tartós megbízási díj? II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink