19 találat a(z) szabadság számítása cimkére

Munkába visszatérő kismama szabadságának kiszámítása Kérdés

Gyesről visszatérés 2 gyerek születése után Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségét!

Munkaidőkeret – szabadság számítása Kérdés

Ekho – szabadság Kérdés

A szabadságszámítás különös esete: mi a teendő a heti 4 órában dolgozónál? Cikk

A munkavállaló heti egy napon dolgozik 4 órában, az éves szabadsága 30 nap. Hogyan számítható ki a szabadságra jutó távolléti díj? Mi a teendő, ha nem áll rendelkezésre elegendő munkanap a szabadság kiadásához? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

Szabadság számítása órában: a kérdés, amire az NGM sem adott egyértelmű választ Cikk

Gyakran felmerülő probléma, hogyan kell számolni a munkavállaló órában nyilvántartott szabadságát, ha év közben csökken a napi munkaidő. Mivel erre a kérdésre nem ad egyértelmű választ a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), az NGM állásfoglalását kértük.

Órás nyilvántartás esetén apaszabadság Kérdés

Duális képzés, szabadság számítása Kérdés

Szabadság számítása munkavállalók szakképzése esetén Cikk

Munkavállalók duális szakképzésben vesznek részt. A szakképzés idejének arányában plusz szabadság illeti meg őket. Hogyan kell meghatározni a munkavállaló szabadságnapjainak a számát? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Szabadság számítása részmunkaidő esetén 2. Kérdés

Szabadság számítása részmunkaidő esetén Kérdés

Éves szabadság megállapítása évközi munkaidő-változás esetén Kérdés

Amit a részmunkaidős foglalkoztatásról tudni kell Cikk

A munkaerőhiány miatt egyre nagyobb teret kap Magyarországon is a részmunkaidős foglalkoztatás; egyre gyakoribb, hogy egy munkavállaló több munkáltatónál is részmunkaidőben helyezkedik el. Ilyen esetben számos munkajogi kérdés felmerülhet: jogi tilalmak, összeférhetetlenség, szabadság számítása és annak kiadása.

Szabadság számítása – Kjt.? Mt.? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Civil fenntartású szociális intézményként a dolgozóinkkal munkaszerződést kötünk. Mivel költségvetési támogatásban részesülünk, az 1993. évi III. tv. 94/L § (4) bekezdése előírja intézményünknek, hogy munkavállalói számára a Kjt. munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeit köteles biztosítani. Ezt úgy értelmeztük, hogy a Kjt. szerinti, besorolástól függően 20 vagy 21 nap alapszabadsághoz hozzátettük egyrészt a Kjt. szerinti besorolástól függő pótszabadságot, másrészt a Mt. szerinti életkori pótszabadságot is. (És természetesen az Mt. szerinti egyéb pótszabadságokat). Az év végi változások miatt újra átolvastuk a vonatkozó jogszabályokat. Így találtuk meg, hogy a Kjt. 59. § (1) a) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 116-117. § (alapszabadság, életkori pótszabadság számítása) nem alkalmazható. Ezek szerint hibás volt a gyakorlatunk. De ha dolgozóinknak csak a Kjt. szerint állapítjuk meg az alap- és pótszabadságát, akkor egy újonnan belépő, 46 éves, D1 besorolású kolléga 2018-ban 20 nap szabadságot kap, míg az Mt. szerint 30 nap szabadságot kapna (ha egyéb pótszabadság jogcíme nincs). Jól értelmezzük a jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm!

Szabadság gyed lejárta után Kérdés