Tisztelt Szakértő! Mintaszabályzatokat kerestem itt, az Adózónán, de sajnos nem találtam. A számviteli politika összeállításában lenne segítségre szükségem. Tudnának javasolni (esetleg küldeni részemre) egy 2017. évi mintaszabályzatot, ami mentén elindulhatok? Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: L.K.
A cég által nyitott bankál nyilvántartott kedvezményes számlához kapcsolódó devizaárfolyamot (deviza ügyletekhez) használhatja-e? Ha a számviteli politikájában leszabályozza, hogy az adott bank kedvezményes deviza középárfolyamot használja?
Tisztelt Szakértő! A számviteli politikát mikor, milyen dátummal kellett aktualizálni a 2015. július 4-én hatályba lépett számviteli törvény változásaival kapcsolatban, amelyeket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A könyvvizsgálónk az eurós beszámolónkat – amit két tizedesjegy pontossággal készítettük – euróra kerekítve kéri. Mivel az alapitó okiratban is két tizedesjegy pontossággal lett meghatározva (és a számviteli politikában is) a jegyzett tőke, a könyvelőprogramban használunk centeket, igy számunkra evidens volt a kerekitések elkerülése miatt is a két tizedesjegy használata a beszámolóban is. Kérdésem, hogy törvényileg elfogadható-e a két tizedesjegyű beszámoló vagy euróra kerekítve kell a beszámolót elkészíteni? Mire lehet hivatkozni ez esetben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Iránymutatást szeretnék kérni, hogy jól értelmezem-e a törvényt az alábbi témában. Beolvadással tovább működö (beolvasztó) társaság esetében lenne kérdésem a beolvadó társaságtól átvett eszközök elszámolásával kapcsolatosan. A vagyonmérlegben szereplő nettó értéken kerülnek be a beolvasztó társaság könyveibe a tárgyi eszközök, és a számviteli politikában meghatározott leirási módon kerül elszámolásra az amortizáció, tehát, ha értékhatár alatti, akkor azonnali leirással, ha nem, akkor a társaság által használt leirási kulcsokkal, így, ha például egy gépjármű a beolvadó társaságnál már leírásra került 3 éve, most újra kell indítani a leirási időszakot, ami várhatóan 5 év lesz? Újra meg kell határozni a maradványérték mértékét, a várható használati időtartamot? Kérem segitségét, hogy jól értemezem az előirásokat. Segitségét megköszönve, tisztelettel: Kövesdi Anita
Tisztelt Szakértő! Ha egy vállalkozás a különböző számviteli szabályzataiban nem egyezően szabályoz egy elszámolást, akkor a számviteli törvény mely részeit sérti meg? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünknek 2012-ben közel 40 magánszeméllyel szemben jogerős bírósági ítéleten alapuló követelése áll fenn (200 ezer forint/fő összegben). Ezek felét (20 fővel szemben) 2013-ban végrehajtókon keresztül próbáltuk meg behajtani. A másik 20 főt viszont egyelőre csak írásban szólítottuk fel tartozása megfizetésére, ezeket még nem adtuk át végrehajtóknak. 2012. óta ezeket, a végrehajtóknak még át nem adott követeléseket (20 fő x 200 ezer forint = 4 millió forint) könyv szerinti értéken tartottuk nyilván, nem számoltunk el sem a számvitelben, sem a társasági adóalapnál semmit. Kérdésünk: 2015-ben erre, a végrehajtásban még nem érvényesített 4 millió forint összegű követelésre a számviteli politikánkban foglaltaknak megfelelően (365 napon túli) 30 százalék értékvesztést számolunk el, ami 1,2 millió forint. Ugyanezzel az 1,2 millió forint összeggel a taoalapot is növelni kell. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel a 365 napon túli, ki nem egyenlített követelések 20 százalékát a taotörvény behajthatatlan követelésként elismeri, így a 4 millió forint 20 százaléka (800 ezer forint) adóalapot csökkent is. Így a taoalapnál 1,2 millió forintot növelő tételként kell figyelembe vennünk, de ugyanakkor 800 ezer forintot csökkentő tételként figyelembe vehetünk? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban, hogy egy közfeladatot is ellátó (100 százalékban önkormányzati tulajdonú) kft. számviteli politikájában, vagy egyéb számviteli szabályzatában köteles-e meghatározni, hogy milyen módon biztosítja a feladat/közfeladat ellátásából származó bevételeinek, illetve azokkal felmerülő ráfordításainak elkülönítését? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tagok a 2015. évi eredmény terhére hagynak jóvá osztalékot, amit 2016-ban vennének fel, de euróban. Mikor kell meghatározni, hogy a forintban jóváhagyott összeg mennyi eurónak felel meg? Elegendő akkor, amikor döntenek a kifizetésről, vagy a jóváhagyáskor ezt is meg kell határozni? Számolhatnak-e a számviteli politikában rögzített árfolyammal (ami a napi MNB árfolyam)? Bankszámláról felvesznek eurót a házipénztárba, és valutában fizetnek a tagoknak. Az összeg átlépi az 1,5 millió forintos korlátot, de mivel magánszemélyek a tagok, szerintünk nincs akadálya, hogy készpénzben fizessen a társaság. Erre a kifizetésre nem vonatkozik semmilyen bejelentési kötelezettség sem. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Számviteli kérdéseim gépjárművek javításával, káreseményével kapcsolatosak. Gépjárművet közúti káresemény ért. A helyreállítás külső javítóval megtörtént (a biztosító meg is térítette a kárt K96). Mi a helyes elszámolás? – Kötelező-e minden esetben elszámolni terven felüli értékcsökkenést a káreseményre (és azt vissza kell-e majd írni)? – Felújításként kell aktiválni vagy azonnali költségként (T52) elszámolható-e a javíttatás költsége? – Hogyan alakul majd a további értékcsökkenése, mi lesz az alapja? – Ha a cégnél több gépjármű van, és viszonylag gyakoriak a kisebb-nagyobb közúti káresemények, a számviteli politikában esetleg meghatározható-e értékhatár szerint, hogy például a bruttó érték 20 százalékát elérő kár esetén azonnali költségként könyvelhetők a javítási munkálatok? – Kopás, meghibásodás miatt a futómű javítása, klíma, kuplung és váltó cseréje (külön autókon) karbantartási-javítási költségnek vagy felújításnak minősül-e? Köszönöm a választ.
Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek legtöbb rendelkezését csak 2016. január 1-jétől kellett alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. „Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság könyveiben az immateriális javak között három, pályázat útján megvalósított beruházás szerepel. A beruházásokat aktiválták, az amortizációt lineáris úton, 20 százalékos kulccsal, 2014. 12. 31-éig elszámolásták. A három pályázati beruházás közül egy esetében a 2015. évre vonatkozóan nem lineáris, hanem degresszív módon szeretné a társaság az éves amortizációt megállapítani. Van-e erre lehetőség, ha a cég a számviteli politikájában részletesen megindokolja az okát? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyszemélyes kft.-ként működik, közúti áruszállítással foglalkozunk. Kérdésem az lenne, hogy egy esetleges ellenőrzésen kérhetnek tőlünk számviteli politikát? Illetve kell ezzel a dokumentummal rendelkeznünk? Kinek a feladata ezt megcsinálni? (ügyvezetőnek, könyvelőnek?) Válaszát köszönöml. Üdvözlettel: T. Norbert
Tisztelt Szakértők! A számviteli törvény 150. § (2) bekezdése szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is. Ugyanakkor a 14. § (11) és (12) szerint az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. A kérdésem az, hogy kinek a feladata elkészíteni a számviteli politikát: a könyvelőnek, vagy a gazdálkodónak? Eddig a könyvvizsgálók minden továbbképzésen kiemelték, hogy ez nem a könyvelő feladata, de most elbizonytalanodtam. Köszönöm a választ! Üdv. Szávay Viktória
Tisztelt Szakértő! A kft. számviteli politikájában a beszámolókészítés időpontja a fordulónapot követő április 30-a, már közel 6 éve. A kft. tulajdonosai most viszont már 2016. februárban osztalékot akarnak kifizetni maguknak, és így a 2015. évi beszámolót már 2016. 02. 16-ai időponttal akarják jóváhagyatni a taggyűléssel, és döntést hozni az osztalék-kifizetésről is. Kérdésem ezzel kapcsolatban: 1./ A számviteli politikát kell-e emiatt módosítani, hogy nem 2016. 04. 30-ai időponttal, hanem 2016. 02. 15-ei időponttal készül el a beszámoló a 2015. évről? 2./ Ha módosítani kell a számviteli politikában 2016. 02. 15-ére, akkor megtehetem-e, hogy 2016. decemberben visszamódosítom a beszámolókészítés időpontját a mérlegfordulónapot követő április 30-ára? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték