A magyar vadásztársaság alanyi adómentes státusz mellett közösségi adószámmal rendelkezik. Időnként külföldi vadászoknak is lehetőségük van a vadásztársaság területén vadászni. Négy osztrák magánember vadászatuk eredményét, a trófeát kifizeti euróban, és azt elviszik Ausztriába. Hogyan kell számlázni, áfafizetési kötelezettsége van-e a vadásztársaságnak, vagy az osztrák magánszemélyeknek? Áfabevallásban, összesítő nyilatkozatban szerepeltetni kell-e ezt a számlázást?
Tisztelt Szakértő ! A cég, amelynek könyvelek, bérel egy helyiséget egy társasházban. Nem közvetlenül a társasháztól, hanem egy bérbeadón keresztül. A bérbeadó a szerződésben kikötötte, hogy a közös költséget közvetlenül a társasház felé kell megfizetni. A közös költségről a társasház nem állít ki számlát, mert nem történik a társasház részéről semmiféle szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés. Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget. Ehelyett egy számviteli bizonylatot állit ki (az van ráírva, hogy fizetési értesítő, számlát helyettesítő okmány), mely egész évre szól, havonta kéri a fizetést, negyedévente pedig bekéri egy fizetési értesítőben a különbözetet a fogyasztáshoz mérten. Megfelelő-e a költségelszámoláshoz a fizetési értesítés és a banki bizonylat? Illetve év végén, ha nincs még minden kifizetve, jogos-e az elhatárolás a fizetési értesítő alapján? Köszönettel Vné Andrea
Egy fuvarozással foglalkozó vállalkozó Ausztriába szállított termékeket. A megrendelő ausztriai adóalany, aki Magyarországon vásárolt termékeket. Jól gondolom, hogy az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alapján áfamentesen kell kiszámlázni a fuvarozási díjat? Számlázásnál mire kell figyelni?
Amennyiben online pénztárgépre kötelezett cég üzletében a vásárló a vásárolt termékről számlát kér, az eladó kiállítja a számlát, be kell ütni az online pénztárgépbe az összeget, vagy sem, vagy elegendő a számla kiállítása (Áfa tv.159. §,165. § 1b pontja,166. §)?
Művezető megbízási szerződéssel dolgozik cégünknél (havonta számlát nyújt be az elvégzett munkáról). Cégünk út- és vasútépítéssel foglalkozik, munkáit a fordított adózás szabályai szerint számlázza, vagyis nettósan. Művezetőnk ezeken a munkákon dolgozik. A kérdésem az lenne, hogy a művezető az általa benyújtott számlát áfásan vagy nettósan nyújthatja be? Válaszát előre is köszönöm: Kissné Ibolya
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozó Brüsszelben végezne magánszemély részére árnyékolástechnikai berendezés (napellenző)felszerelését. Ehhez a napellenzőt Magyarországon vásárolja meg magyarországi gyártótól, és szeretné azt kivinni az országból. Termékértékesitést és/vagy szolgáltatásnyújtást végez-e az Áfa tv.szerint,é s hogyan kell számláznia a belga magánszemély felé? Hogyan tudja adómentesen kivinni a napellenzőt, milyen igazolások kellenek ehhez? Kell-e felszámitania a számlában áfát? Üdvözlettel várom válaszát.
2014. július 1-jétől a folyamatos teljesítések számlázásakor a számlán szereplő teljesítési határidő az aktuális időszak utolsó napja kell, hogy legyen. Ez például egy könyvelési díj esetében nem probléma, de vannak olyan folyamatos teljesítések, melyek rendszeresen számlázásra kerülnek, de például óradíj az elszámolás alapja. Ebben az esetben változhatnak az időszak számlázási összegei, valamint a teljesítési igazolások aláírása sokszor reklamáció miatt több hetet is igénybe vesz. Gondolok például egy olyan esetre, hogy a kiszámlázni kívánt időszak teljesítési igazolása csak az időszakot követő hónap 25-én kerül aláírásra. Ilyenkor mi lesz a teendő, az áfabevallás beküldési határideje már 20-a volt?
Tisztelt Szakértő! Egyik startup vállalkozásunk nemsokára indítana egy crowdfunding kampányt a kickstarter.com vagy az indiegogo.com oldalon keresztül. Ezen oldalak lényege, hogy felraknak egy projektet és a közösséget arra kérik, hogy támogassa az ötletüket, cserébe kapnak a támogatásból megvalósuló terméket. Így kvázi előfinanszírozható egy-egy ötlet megvalósítása. Tehát az ő esetünkben ha fizet valaki 100 USD-t, akkor 2-3 hét múlva szállítják neki az addigra már legyártott terméküket. Egy crowdfunding kampány lefutása úgy néz ki, hogy kb. 2-3 hétig érkezhetnek be az "adományok". Addig a crowdfunding oldal fogja megkapni a beérkező összeget, majd vagy a kampány végeztével vagy egyenként küldi tovább az összegeket a mi ügyfelünk felé. Ők megkapják a pénzt, elkezdhetik a gyártást, és utána szállítják a világ különböző pontjain lévő adományozóknak/előrendelőknek a terméket. De amíg a pénzt egy amerikai crowdfunding oldaltól kapják, addig a terméket vagy egy amerikai, vagy egy EU-beli személynek szállítják ki. Ilyenkor hogyan kell kiállítani a számlát? Kinek a nevére? A megrendelőknek (akiktől közvetlenül pénzt nem kapnak, és akik többségben magánszemélyek lesznek) vagy a crowdfunding oldalnak (de nem nekik szállítanak)? És kinek kell az áfát megfizetni, milyen áfatartalommal kell kiállítani a számlát? Előre is köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Termék-értékesítés esetén, ha az postai szállítással történik, akkor ennek a költségét kell-e külön soron szerepeltetni a számlán? A kérdés azért merül fel, mert nem mindig ismert a pontos szállítási díj. Köszönettel:
Épület, bútoripari termékgyártással foglalkozom, egyedi méretben, egyedi megrendelés alapján. Szeretném megkérdezni a tisztelt szakértőket, hogy garanciális javítási munka elvégzésekor felszámolhatom-e az ügyfél részére a kiszállási díjat? Hisz előfordul, hogy a terméket, nem helyi megrendelőnek készítem, hanem megyén kívül. Garanciális javítás előfordulhat nem a saját hibámból, például a beépített vasalat hibája miatt is. Van-e erre vonatkozó hatályos rendelet, hogy ilyenkor a kiszállási költség kit terhel? Köszönöm szíves válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Arról kérem szíves tájékoztatását, hogy kata alá tartozó vállalkozótól befogadott áfamentes számla alapján a megvásárolt szolgáltatások (karosszéria-lakatosi munkák) továbbszámlázhatók-e mentesen?Gépjárműjavítás során a karosszéria-munkák elvégzésére nincs saját szakemberünk, ezért ezeket a munkákat más szakembernél végeztetjük el, majd beszerzési áron számlázzuk tovább a vevőnek. A lakatos számunkra mentes számlát állít ki, mivel a kata alá tartozik. Cégünk az általános szabályok szerinti áfa-elszámolást alkalmazza. A lakatos által elvégzett munka továbbszámlázása helyes-e áfamentesen vagy 27 százalék áfával növelten kell ezt a tételt is a vevőnknek számlázni? Köszönettel: ST
Tisztelt Szkaértő! Társaságunk értékesítette egy mobilkereskedőnek a tulajdonában lévő régi mobilkészülékeit. A számlát áfamentesen állítottuk ki, mivel a készülékekre a beszerzéskor levonási tilalom állt fenn. Azt gondoltuk, hasonló a gyakorlat mobilkészülékek értékesítésekor, mint a személygépjárművek esetében, azaz ha beszerzéskor nem vonhattuk le az áfát, akkor az értékesítéskor sem szabad felszámítani fizetendő áfát. A mobilkereskedő cég reklamált, ezért is szeretném kérdezni, hogy Ön szerint helyesen jártunk-e el a számlánál, illetve hogy fel kellett-e tüntetni valamit a számlán a mentességre vonatkozóan? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2013. szeptemberi keltezésű, 2013. májusi teljesítésű, 2013. október hónapban érkezett jóváíró számla miatt kell-e a május hónapot önellenőriznem? 2014. januári teljesítésű számlát tévesen (áfa) 200 ezer forintról állítottam ki januárban, februárban sztornóztam és kiállítottam (áfa) 150 ezer forintról. Az eredmény 50 ezer forint fizetendő adó csökkenés. Januárra kell önellenőrzést beadnom? Köszönettel: Geyer
Külföldi partnerünknek bizományos értékesítést végzünk. Nemcsak raktározunk számára, hanem fel is címkézzük az áruját. A lengyel partnernek van magyar adószáma (Magyarországon egyébként nincs jelen), és a részére értékesített árut (címkét, stb.) magyar adószámára kéri kiszámlázni, a raktározást, mint szolgáltatást pedig a lengyel adószámára, magyar áfa nélkül. A kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el? Köszönöm válaszukat előre is!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményét. Cégünk raktározással és tárolással foglalkozik. Több 10 000 m2 területet bérlünk egy vállalkozástól, melyből 500 m2-t bérbeadunk egy harmadik cégnek. Felek a hatályos áfatörvény 58. § (1) bekezdése szerinti határozott időre szóló (havi) elszámolásban állapodnak meg. A bérleti szerződés időtartama 5 év. Felek megállapodnak, hogy 12 hónapon keresztül (2013. 10. 01.- 2014. 09. 30.) a bérlő nem fizet bérleti díjat. Az első bérleti díj fizetés a bérleti jogviszony kezdetétől számított 13. hónaptól keletkezik, az erről szóló számlát a tárgyhónapot megelőző hónap 15-ik napján, 15 napos fizetési határidővel állítjuk ki, majd ezt követően 48 hónapig az előzőben leírt módon történik. Az első év – 12 hónap – nem fizetett bérleti díjat 48 hónapra egyenlő részben elosztva, a havi bérleti díj felett számlázzuk ki. A halasztott fizetést a bérlő kérte likviditásának megőrzése érdekében. Azt szeretném megtudni, hogy az első 12 hónapot miként kell kiszámlázni, hogy az áfatörvény előírásainak megfeleljünk? Várom válaszát, üdvözlettel Gy.A.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték