Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    3187 találat a(z) számlázás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó (alanyi áfamentes) USA-beli céggel kötött online szerződést számítástechnikai szolgáltatás nyújtására. Az ellenérték dollárban van meghatározva. A számlák küldése a megrendelő által preferált Freshbookson (https://www.freshbooks.com/) keresztül elektronikusan történik. A számlákon feltüntetésre kerül: 'Kisadózó', in accordance with Act CXLVII of 2012 on the Fixed-rate Tax of Small Taxpayer Enterprises and Small Company Tax. A számlák kiegyenlítése az egyéni vállalkozó PayPal számlájára történik USA dollárban, ugyancsak a megrendelő igénye szerint. Az átutalási költség az egyéni vállalkozót terheli, tehát azzal csökkentett összeg kerül jóváírásra a PayPal számlán. A PayPal számla terhére időnként vásárol is az egyéni vállalkozó. A forintban vezetett normál bankszámlájára a bankköltséggel és vásárlással csökkentett összeget utalja át (ekkor egy átváltás is történik USA dollárról forintra). Kérdéseink: – A számlázás fent leírt módja megfelelő-e? – Fenti esetben hogyan kell meghatározni a bevétel összegét? Válaszukat előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy könyvelő cég szerződést köt egy európai parlamenti képviselővel, hogy a képviselő az Európai Parlamenttől kapott kerete terhére az általa kötött magyarországi megbízási szerződések kifizetői feladatait ellátja. Konkrétan elvégzi a számfejtést, és elutalja a magánszemélynek járó nettó összeget, valamint a NAV felé teljesítendő (adókat, járulékokat) kötelezettségeket. A könyvelő céghez utalásra kerül a megbízási szerződések bruttó összege a fizetendő járulékokkal együtt. A magánszemélyekkel kötött megbízási szerződések tartalmazzák, hogy a könyvelő cég a kifizető feladatokat ellátja. Kérdés: mi a teendő a kifizetői feladatok miatt a számlájára érkező összeg esetében, ami számára nem bevétel ,csak a vállalt feladat ellátása miatt átfut a cég bankszámláján? A könyvelő cég az általa végzett feladatok miatt neki járó összegről (megbízási szerződés alapján) áfás számlát állít ki a képviselő felé. Köszönettel várom válaszát:

    Kérdés

    Tisztelt Adószakértő! A kérdésem a következő lenne: van egy német cég, amelynek még nincs magyar adószáma, de folyamatban van az igénylés. Magyarországi raktárból, magyar cégnek értékesít. Amíg nincs meg a magyar adószáma, hogyan kell ezt az ügyletet leszámláznia? Köszönöm válaszát előre is.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Belföldi vállalkozás szolgáltatási tevékenységet végez szlovén székhelyű vállalkozás részére, amely vállalkozásnak nincs magyarországi telephelye. Hogyan kell a szolgáltatást kiszámlázni? Válaszukat köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk autóértékesítéssel foglalkozik. Különbözeti áfa hatálya alátartozik. Az idén EU-ból is vásárol gépjárműveket. Kérdésem az lenne, hogy ezeket a gépjárműveket, ha belföldön értékesítik, akkor teljes áfával kell kiszámlázni, vagy pedig a különbözeti áfa szerint? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak az általa kiállított számlán milyen adatokat kell szerepeltetnie? Az egyéni vállalkozói igazolvány számát, vagy az egyéni vállalkozás nyilvántartási számát kell-e feltüntetnie? Köszönöm!

    Kérdés

    Egy ingatlan értékesítésével foglalkozó vállalkozás részére egy magánszemély 12 millió forint megbízási díjat utal, hogy részére megfelelő használt lakóingatlant találjanak.( A cég az általános szabályok szerint adózik, nem jelentkezett be az eltérő szabályok szerinti például bérbeadás, stb. tevékenység áfásan történő számlázásra.) Kell-e számlát kiállítani az átutalt megbízási összegről? Ha kell számlát kiállítani, az minek minősül? Előlegnek? Kell-e áfát számolni rá? „A cég” egy társaság felszámolási árverésén továbbértékesítési céllal egy új, lakáscélú ingatlant vásárol. A lakás 30 millió forint értékű, a kifizetett árverési ár 10 millió forint. „A cég” a 10 millió forint után fordított adózással megfizeti az áfát, majd jelzálogot vesz fel az ingatlanra 20 millió forint értékben. Ezután el szeretné adni az ingatlant „B cégnek” terhelten 10 000 (tízezer) forintért. Megteheti-e, és ha igen, milyen áfakötelezettség terheli az eladó „A céget” és a vevő „B céget”? Ha B cég az ingatlan után kifizeti a jelzálogot, és eladja 25 millió forintért, milyen adókötelezettsége fog keletkezni az áfában?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Beérkezett hozzánk egy készpénzfizetési számla (4,15 kg birkahús), a szállító 2-es áfakódú adószámmal rendelkezik, de az áfaérték rovatban nem határozta meg az áfát, nemes egyszerűséggel kihúzta. A szállító rendelkezik őstermelői igazolvánnyal és kistermelői regisztrációs számmal. Elfogadható-e így a számla?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: 1998-ban külterületi ingatlanok (termőföldek) vásárlására került sor az alábbi konstrukcióban: a vevői oldalon két személy volt, egy állagvevő, aki szerzőképes magyar állampolgár és egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amely a haszonélvezeti jogot vásárolta meg. A vételár megoszlása az állagvevő és a haszonélvezetijog-vevő között 10-90 százalék volt a haszonélvező javára az ingatlanok megvásárlásakor. A haszonélvezeti jog, mint vagyonértékű jog a társaság könyveiben szerepel. A haszonélvezeti jogot és a tulajdonjogot a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezte. Az ingatlan 2014. évben értékesítésre került nagykorú magyar állampolgárok részére. A haszonélvezeti jog jogszabály által történt megszüntetése folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 72. § (3) bekezdésében foglalt számítási szabályra tekintettel a haszonélvezeti jogot a vételár 25 százalékában határozták meg. Ugyanakkor az állageladók 1998-ban a vételár 10 százalékát fizették ki a tulajdonjogért. Az ügyben kaptunk egy jogi szakértői véleményt, amely szerint a 2014-ben eladó (eredetileg állagvevő magánszemélyek) jogalap nélküli gazdagodás címen a vételár 65 százalékának a visszatérítésére kötelezettek. Kérdés: ez a visszatérítés áfaköteles-e? Ha igen, akkor a számlát milyen címen állíthatjuk ki? Köszönettel: Trembeczky Magdolna könyvelő

    Kérdés

    Magánszemély bérbe adja az ingatlanát egy kft. részére. A bérleti díjat a bérlő havonta a tárgy hó 05. napjáig számla alapján átutalással rendezi. A megállapodás, bérleti szerződés szerint a közüzemi mérőórák (víz, villany, gáz) a bérbeadó nevén maradtak, a felmerült költségeket a számlák alapján a bérlő külön téríti meg a bérbeadó részére. Kérdésünk: megfelel a jogszabályi elő írásoknak, hogy havonta csak a bérleti díjról készül számla? Az egyéb költségekről negyedévente, mint áthárított közvetített szolgáltatásról készül számla. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben a magánszemély a kifizető felé csak – a bérleti díj kifizetésére vonatkozóan – egy nyilatkozatot köteles leadni? Várom a segítséget, köszönettel: K. M.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keressük a választ: az ügyfélnek szállítanánk széfzárakat, amit üzembe is helyeznénk. Az üzembe helyezést (munkadíj, kiszállás) teljesítés szerint ki is számláznánk. Kb. 30-40 eszközre, illetve telepítésre számítunk idén, elszórtan a maradék 6 hónapra. Az eszközt nem számláznánk, csak januárban (viszont szállítólevelet kiállítanánk róla). Addig az ügyfél próbaüzem jogcímen használná az eszközöket, ami 2014. 12. 31-én lejárna, ha ezután a megvásárlás mellett döntene, így kiállítanánk a számlát az eszközökről is. Próbaüzem alatt milyen nyilvántartási kötelezettségünk van, illetve szabályos-e így, hogy a számlát 2015-ben állítjuk ki. Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves véleményét: Társaságunk évek óta ingatlan-bérbeadással foglalkozik, mely tevékenységre az áfakötelessé tételt választotta. A társaságunk tulajdonában álló ingatlan egy részére bérleti szerződést kötöttünk egy másik gazdasági társasággal. Az ingatlanon álló épületet társaságunk – a szükséges bontási és építési engedélyek birtokában – lebontatta. A bontásról a kivitelezőtől az Áfa tv. 142. paragrafus alapján ún. „fordított adózású” számlát kaptunk. Társaságunk – a már tiszta ingatlanrészen – térburkolatot építtetett, amit bérbe fog adni a korábban említett gazdasági társaságnak. Társaságunk a bontási költségek egy részét – szerződés alapján –, mint „beruházási hozzájárulás” megtérítteti a bérlővel. Kérdésem: a bontási költségek részbeni megtérítése esetén a társaságunk által kiállított számlát szintén fordított adózással kell kiállítanunk (az Áfa tv. 15. paragrafusában foglaltak alapján), vagy azt egyenes adózással kell kibocsátanunk, mivel kapcsolódik a később (a térburkolat elkészülte és használatba adását követően) hatályba lépő bérleti szerződéshez? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Elvileg 2014. 06. 23-án az Országgyűlés döntött ebben a témában, hogy elfogadják-e a változást, vagy marad minden a régiben. A közlöny megjelenését még nem látom, a NAV sem tette fel a honlapjára. Honnan lehet a döntés eredményét (törvény, vagy rendelet formájában) elérni/letölteni minél előbb, mert van, aki már most számlázná a júliusi bérleti díjat? Minden, ezzel a témával kapcsolatos tájékoztatás feltételes módban van, pedig már a konkrét döntésről szóló határozat kellene... Vagy lehet, hogy még nem döntötték el az Országgyűlésben, és még mindig csak tervben van? Köszönettel: Ibolya

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Internetes áruházban bor értékesítése kuponnal történik. A forgalmazó kuponokat bocsát ki az ellenérték megfizetésekor a vevőknek, melyeket a későbbiekben tudnak borra váltani. Kérdésem, hogy az ellenérték megfizetése, amiért cserébe kupont kap, először a vevőszámla kibocsátását eredményezi-e, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, vagy elég számlát helyettesítő bizonylatot kiállítani? Amikor a kupon ellenében megkapja a vevő a bort, akkor kell csak a számlát kiállítani és az áfát megfizetni? Előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel előre történt írásos megállapodás alapján negyedéves szinten, a negyedév első hónapjában teljes összegben kiszámlázza. Eddig a teljesítés időpontja a banki teljesítés időpontjával egyezett meg. Az új törvény szerint ez előlegnek minősül, és ezért előlegszámlát kell kiállítani, majd a negyedév végén nullás végszámlát, (mint jeleztem, fix összegről van szó, tehát utólag nincs elszámolás, vagy összeg módosítás)? Azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafus hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát, könyvelni is kétszer kellene előleg és árbevétel tételeket (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Tárgyi adomány Nonprofit Kft.-nek

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    BEV_J02 NAV – bevallás

    Laczi Ferenc

    igazságügyi jövedéki szakértő

    Nyugdíjas ügyvezető bejelentése

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media