Külföldi partnerünknek bizományos értékesítést végzünk. Nemcsak raktározunk számára, hanem fel is címkézzük az áruját. A lengyel partnernek van magyar adószáma (Magyarországon egyébként nincs jelen), és a részére értékesített árut (címkét, stb.) magyar adószámára kéri kiszámlázni, a raktározást, mint szolgáltatást pedig a lengyel adószámára, magyar áfa nélkül. A kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el? Köszönöm válaszukat előre is!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményét. Cégünk raktározással és tárolással foglalkozik. Több 10 000 m2 területet bérlünk egy vállalkozástól, melyből 500 m2-t bérbeadunk egy harmadik cégnek. Felek a hatályos áfatörvény 58. § (1) bekezdése szerinti határozott időre szóló (havi) elszámolásban állapodnak meg. A bérleti szerződés időtartama 5 év. Felek megállapodnak, hogy 12 hónapon keresztül (2013. 10. 01.- 2014. 09. 30.) a bérlő nem fizet bérleti díjat. Az első bérleti díj fizetés a bérleti jogviszony kezdetétől számított 13. hónaptól keletkezik, az erről szóló számlát a tárgyhónapot megelőző hónap 15-ik napján, 15 napos fizetési határidővel állítjuk ki, majd ezt követően 48 hónapig az előzőben leírt módon történik. Az első év – 12 hónap – nem fizetett bérleti díjat 48 hónapra egyenlő részben elosztva, a havi bérleti díj felett számlázzuk ki. A halasztott fizetést a bérlő kérte likviditásának megőrzése érdekében. Azt szeretném megtudni, hogy az első 12 hónapot miként kell kiszámlázni, hogy az áfatörvény előírásainak megfeleljünk? Várom válaszát, üdvözlettel Gy.A.
Szlovák szállító partnerünk EU-s adószámával állított ki számlát, azonban magyar szállítólevél kisérte az árut. Kérdésünkre a partner azt nyilatkozta, hogy nem magyarországi raktárából szállítja az árut, így nem a magyar adószámáról számláz, hanem cross-docking rendszerrel szállítják kamionnal logisztikai cégük magyar kirendeltségéhez, ott belföldi címekre induló kisebb autókra átrakják. Ebben az esetben szükséges-e még más dokumentummal rendelkeznünk, hogy az EU-s beszerzést alá tudjuk támasztani?
Tisztelt Szakértő! A mai napon kollégám, készpénzfizetéskor egy olyan számlát kapott, amelyen nincs rajta, hány példányban készült, és az a felirat sem, hogy EREDETI példány. Kollégám rákérdezett rögtön, hogy miért? Azt a választ kapta a kiállító cégtől, hogy 2014-től nem szükséges a számlára ráírni (rendelet szerint), hogy eredeti példány. Kérdésem: igaz-e ez ? Ha igen, kérem adják meg a rendelet számát. Köszönettel: N. Ildikó
Szerződés szerint, ha az eladó nem tud teljesíteni, akkor a vevő harmadik féltől megvásárolhatja az árut, melynek ellenértékét az eredeti eladóval megfizeti. Kérdésem lenne, hogy azt azt az értéket számlázni kell-e a szerződés szerinti eladónak, vagy a szerződés szerint követelhetem-e? Továbbá ennek az ellenértéknek van-e áfavonzata? Tehát a vevőnek kell-e kiállítani áfás számlát az eredeti eladó felé?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem segítségét: kereskedő cég leltár szerinti árukészletét bizományi szerződés alapján átadja egy másik kereskedő cégnek. Az átadott termékek értékesítésére december 31-éig van lehetősége a bizományosnak. Ezt követően köteles visszaszolgáltatni az el nem adott árukat, vagy azokat megvásárolhatja. A bizományi készlet értékesítésére szerződő felek az áfatörvény 58. § (1) bekezdésének szabályait alkalmazzák. Szerződő felek a bizományosi ügyletre előlegfizetést kötnek ki. Véleményem szerint elsőként a bizományi szerződés szerint meg kell történjen az átadás-átvételi bizonylat alapján a termékek átadása. Az előlegekről év közben a megbízó számlát kell kiállítson, amely teljesítési időpontja egyező a fizetés idejével. A bizományosi elszámolásnál december 31-ével ki kell számlázza a megbízó a bizományos által eladott áruk összegét, illetve bizományos igénye esetén az el nem adott árukészletet is. Ettől az időponttól nyílik meg bizományos áfa visszaigénylésének lehetősége, és köteles a megbízó az értékesítése után áfát fizetni. Kérem iránymutatását, hogy jól értelmezem-e az áfatörvény 10. § b pontjának és az 58. § (1) bekezdésének előírásait a termékek értékesítésére és számlázására vonatkozóan. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
2014. 01.01-től kataalany lett egy amlanyi adómentes bt., és most egy megbízást kap a 2013-as év visszamenőleges könyvelésére egy cégtől. A számla kiállítása januárban történik, amikor rá kell írni a számlára, hogy KISADÓZÓ, de úgy gondolom, hogy ezt a bevételt el kell határolni a 2013-as év bevételei közé. Ebben az esetben ezt az összeget majd nem kell figyelembe venni a 6 milliós alanyi mentes határ számításánál? Vagy mégis ennek az évnek bevétele lesz? Kérem szíves tájékoztatásukat, mi az átmeneti szabály? Mi a helyes számlázás?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk főállás melletti kata-alany. Egyéni vállalkozóként javarészben egy közintézménynek számláz. A kiszámlázott összeg várhatóan meghaladja a 1 millió forintot. Ez alapján az intézménynek jelentési kötelezettsége keletkezik a Katv. 13. §-a alapján. Ügyfelünk a Katv. 14. § (3) f) pontja szerinti feltételt tudja teljesíteni, tehát kéne még legalább egy feltétet ahhoz, hogy mentesüljön a munkaviszony vélelmezése alól, azaz a 14. § 3) b) pontját: "naptári év bevételének legaláb 50 százalékát nem adatszolgáltatásra kötelezett személytől szerezte. Kérdésem:1.) Nem főállású kata-alany esetén is vélelmezi a törvény a munkaviszonyt? (nem találtam erre vonatkozó kivételt) 2.) A 14. § 3) b) számítása során a munkaviszonyban szerzett jövedele beleszámítható-e a katás egyéni vállalkozói jövedelembea 2. § 11. alapján, vagy csak az egyéni vállakozóként megszerzett jövedelem vehető figyelembe öszes bevételként? 3.) A 14. § 3. b) értelmezése szerintem: ha "A" intézmény felé 2 millió forintot számláz, akkor más intézmények, magánszemélyek felé legalább 2 millió forint + 1 forintot kell számláznia? Válaszukat előre is köszönöm?
A készpénzes szállítókról, illetve vevőkről kell-e név szerinti analitikát vezetni, az egyéni vállalkozónak, ha a számlázás nem számítógépi számlával, hanem készpénzfizetési számlatömb felhasználásával történik?
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó - mellette, mint magánszemély mezőgazdasági őstermelő is. A kérdésem az lenne, hogy az őstermelői értékesítést számlázhatja-e az egyéni vállalkozás által korábban megvett számlatömbjébe? A bevallásában természetesen külön kezeljük. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Tanácsadó! Egy cég rendezvényszervezéssel foglalkozik, és az egyik partnerétől a következő információt kapta: 2014-től nem lehet megbontani egyazon számlán szereplő tételeket, tehát a végszámlán hiába tüntetik fel külön a konferenciát és étel-italfogyasztást, a számla végösszegére meg kell fizetni az 51 százalékos plusz járulékot, ami amúgy csak az étel-ital fogyasztás után fizetendő. Én nem találtam erre vonatkozó dokumentumot még. Válaszukat köszönettel várom: Czinege Jánosné
Tisztelt Szakértők! Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény alkalmazásával szükséges a számlát kiállítani januártól a kéményseprő cégeknek is, egy idézet a számlázás magyarázatából: "A számlakibocsátás időpontja Amennyiben a Tv. melléklete szerinti számla kibocsájtására a helyszínen lehetőség van (az előre elkészített számla minden adata megfelelő, csak a keltezés és aláírás kitöltése válik szükségessé), úgy az a helyszínen átadható. Ez gondolom arra vonatkozik, ha készpénzfizetési számlát bocsájtunk ki? Nálunk egy évben akár 19 000 számla is kibocsátásra kerülhet. Ezt nyilvántartani és követni lehetetlen. Hogyan lehetne megoldani a számlázást elektronikusan, mint egy számlázó program, ahol a programból lehet pontos és hiteles adatokat lekérni? Viszont a számlákat előre szükséges kinyomtatni, hogy a kéményseprőknek át tudjuk adni. A számla dátuma utólag kerülne a számlára kézzel, ahogy az a magyarázatban is található. Aztán hetente egyszer számolnánk el a számlával és a pénzzel. Köszönöm a segítséget.
Szennyvíz-szippantással foglalkozom. Egy alapítványnál a számla összesített értéke eléri az 1 millió forintos határt. Kérdésem, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz a számla, a szennyvíz ártalmatlanítást, amit nekem be kell fizetnem a szennyvíztelepet üzemeltető részére. Ilyenkor a bevételből le lehet-e vonni az ártalmatlanítás díját? Ez a bevétel nem az enyém, mert én csak közvetítő vagyok ebben az esetben. Várom válaszát, hogy a teljes bevételt kell számolnom, vagy a továbbszámlázott összeggel csökkentettet?
Egy mezőgazdasági cég többféle tevékenységet végez, értékesít önállóan és mezőgazdasági szolgáltatás keretén belül is fordított áfás mezőgazdasági terméket. Miképp kell számlázni a fordított áfás terméket (vetőmag), ha a számlában hozzá kapcsolódó szolgáltatás is szerepel? Mi a helyzet akkor, ha a vetőmag önállóan, külön számlában szerepel, de a NAV szerint az a szolgáltatás része (komplett növénytermesztési szolgáltatás szerződés alapján)? A NAV álláspontja az, hogy az áfatörvény 70. §-a alapján a szolgáltatáshoz kapcsolódó fordított áfás termékértékesítés még külön leszámlázva is áfás. Adójogi helyzet?
Azt hallottam nemrégiben egy előadáson, hogy megváltoztatták a számlák fizetési határidejét, ami most már csak 30 nap lehet. Igaz-e ez, és hol találom meg a pontos leírást. Valamint, a későn fizető vevőknek valóban késedelmi kamatot kell elszámolni kötelezően, és ezt év végén el kell határolni? Köszönöm a válaszukat előre is. Üdvözlettel: Anti-Germ Kft. Kuczi Tamásné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték