Tisztelt Szakértő! Katás egyéni ügyvéd állami szervnek (ügyészségnek) számláz évi 1 millió forint feletti összeget, nyilvánvaló, hogy ott nem áll munkaviszonyban. Megteheti hogy 1 millió forint felett számláz, és mindkét fél bejelenti a NAV felé a tényt, további teendő nincs? Van-e bármilyen jogkövetkezménye ennek az eljárásnak az ügyvéd rovására? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Önkormányzatunknál többféle közüzemi díj továbbszámlázása történik. 1.) Bérleti díj (áfásak vagyunk) közüzemi díjainak továbbszámlázása áfásan történik. Az eredeti számla végösszegére számolom rá a 27 százalékos áfát, vagy pedig annak alapjára? számokkal: a) 127 forint (100 Ft+áfa) összegre számolom a 27 százalékot és így 161 forintot kapok, vagy pedig b) az eredeti számla alapjára számolom a 27 százalék áfát, vagyis amennyiben 27 százalékos áfás a szolgáltatás, akkor pont ugyanakkora összeggel (100 forint+27 forint áfa), ha 5 százalékos a szolgáltatás (például távhő), akkor az eredeti alapra az 5 százalék helyett 27 százalékot rászámolva (beérkező számla 100 forint+5 forint áfa helyett továbbszámlázunk 100 forint+ 27 forint áfát), és ha mentes a szolgáltatás (például közös költség), akkor 100 Ft helyett 100 forint+27 forint áfát számlázunk tovább) c) Áramdíjban áfakörön kívüli tétel marad áfakörön kívüli, vagy áfával növelten kell továbbszámlázni? 2.) HASZNÁLATI szerződés, amikor használatba van adva a helyiség térítésmentesen, de a közüzemi szerződések az önkormányzat nevén vannak, mi kapjuk, és fizetjük a számlát, ezért továbbszámlázzuk ezeket a díjakat. Ilyenkor pont ugyanolyan összeggel és áfával kell továbbszámlázni, mint ahogyan a szolgáltató számláz, vagy erre is kell 27 százalékos áfát rászámolni? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Egy társasház (1-es adószám) által kiadott bérleti díjra vonatkozó számlán ez szerepel: "Számlánk a PM.24/1995.(XI.22.), valamint a PM.34/1999. (XII.26) számú rendeletnek megfelelően 2 példányban nyomtatva készült". Kérdésem az, hogy a befogadónál egy esetleges ellenőrzés kiveheti-e a számlát a költségek közül? Ha igen, pontosan miért? A másik kérdésem, hogy helyesen szerepelnek-e az alábbi tételek egy kft. (kifizető) felé kiállítva? Megnevezés: Bérleti díj (szja-levonással) egységár: 22 000 forint, adó: 16 %, érték: 3520 forint, nettó érték: 18480 forint, bruttó érték: 22 000 forint. Összegezve: Bruttó számlaérték: 22 000 forint Levont szja összege: 3520 forint Fizetendő :18 480 forint Forrásadó 16 %, 3520 forint Válaszukat előre is köszönve. Rné
Tisztelt Szakértő! Fordítói szolgáltatást vett igénybe egy amerikai vállalkozás. Kérdés: a számlát áfával növelten vagy anélkül kell kiállítani, illetve mit kell ráírni a számlára, hogy az szabályos legyen? Van-e különbség, hogy cégnek vagy magánszemélynek fordítok Amerikába? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kettő, csak Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság (EU-s adószámmal) számláz egymásnak az áfatörvény 32. §-ba tartozó termékértékesítést a magyar áfatörvény területi hatályán kívül eső ügylet alapján fordított adózásos formában, mivel mindkét fél adóalany. Kérdésem: a számlát kibocsátó cég (A) a 1465-ös bevallás mely soraiba állítja be helyesen a számla (értékesítés) nettó értékét? A számlát befogadó cég (amely egyben megrendelő, de teljesítő külföldi adóalany részére) a 1465-ös bevallásba milyen sorokon kell, hogy szerepeltesse ezt az ügyletet (beszerzést)?
Autókereskedő cég közösségen belül szerez be gépjárművet, személygépkocsit, tehergépkocsit egyaránt számlával, amit a 14A60-as bevalláson lejelent. Hogyan számlázza ki ezeket az autókat, ha különbözeti áfára van bejelentkezve? Válaszát megköszönve: Langné Skaper Anna
Tisztelt Szakértő! Egy cég programozási feladattal bízott meg. Számlát kérnek tőlem, ezért adószámos magánszemélyként a tevékenységi körömet kibővítettem a számítógépes programozással. A munkát 200 000 forintért vállaltam el. Ahhoz, hogy ez a pénz nálam is maradjon, gondoltam, hogy a számlára 286 000 forintot írok, így a 16 százalékos adó és a 14 százalék eho befizetése után megmarad a pénzem. A kft. mindenképpen le akarja költségként írni a nekem fizetett pénzt, ezért számlát kér, de csak 200 000-et fizet. Ha megbízási szerződést írnánk, a megbízási díjat is el tudná számolni, de fizetési kötelezettségei lennének, 89 000 forint, ha jól számolom. Szerintük 200 000 forintig nem kell adót fizetni a magánszemélynek, de a NAV és más könyvelők szerint ilyen szabály nincs is. Milyen megoldás van ebben a konkrét esetben? Köszönöm szépen a válaszadást!
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem mezőgazdasági szolgáltatást nyújtó korlátolt felelősségű társaság (kft.), aki 2014-ben teljesített egy komplex szolgáltatást (metszés, vegyszerezés, földmunka) egy adóalany egyéni vállalkozó részére. Az egyéni vállalkozó a teljesítést írásban elismerte, a kft. kiállította a számlát. Ezt követően az egyéni vállalkozó jelezte a kft.-nek, hogy az ellenértéket a megrendült anyagi helyzete miatt nem tudja megfizetni a kft. részére. Ezt követően a felek megegyeztek bíróság előtt abban, hogy az egyéni vállalkozó átadja a kft. részére az általa bérelt termőföldek haszonbérleti jogát ugyanilyen értékben, és ezzel megszűnik a kft. követelése az egyéni vállalkozóval szemben. Meglátásom szerint a haszonbérleti jog átadását áfásan le kell számlázni, majd ezt követően lehet a számlákat egymással kompenzálni. Az előbbiek alapján kérem a szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az átadott haszonbérleti jogot számlázni szükséges-e, illetve ha igen, akkor áfa felszámításával kell történnie? További kérdés még részemről, hogy az átadott jogot milyen értékben kell számlázni? Számlázható-e ugyan olyan értékben, mint a Kft. követelése? Amennyiben téves úton indultam el, abban az esetben kérem ismertessék a helyes eljárást ebben az ügyben. Segítségüket előre is megköszönve, Z
Apartmanházat üzemeltető cég minden évben fenntartási költségtérítés címen az üdülési jog tulajdonosoktól év elején beszedi az arra az évre esedékes díjakat. Az üdülés jog tulajdonosa ezért a díjért év közben valamikor igénybe veszi az apartmant. Az eddigi gyakorlat szerint az év elején beszedett díjat a cég nem számlázta ki, hanem egy letéti számlát nyitott, ahol a beszedett díjat tartotta, és amikor a magánszemély igénybe vette a szolgáltatást (használta az apartmant) abban az időpontban számlázta ki felé a szolgáltatást, és természetesen fizette be az áfát. Áfa szempontból védhető-e ez a gyakorlat, illetve milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy védhető legyen? Vagy a pénz befolyásakor előlegszámlát kellene-e kiállítani, és befizetni az áfát, majd a szolgáltatás igénybe vételekor kiállítani a végszámlát?
Tisztelt Hölgyem /Uram! Kérdésem, hogy mi a tapasztalat, és az adóhivatal hogyan minősíti azon gazdasági eseményeket, amikor egy gazdasági társaság 1) olyan számlát fogad be, 2) vagy olyan tevékenységet folytat, és erről állít ki számlát, amelyre a számla kiállítójának tevékenységi köre alapján nem „jogosult”? Például meghatározott termék értékesítése egy kereskedelemmel nem foglalkozó cégnél, vagy ingatlan bérbeadás egy kereskedő cégnél, stb. További kérdésem, hogy mely időponttól nem szükséges a tevékenységi kör miatt a társasági szerződés módosítása? Közreműködését előre is köszönöm.
Németországban dolgozó kft. tag részére angol cég állítja ki a számlát, erre az áfatörvény szerint van lehetőség, adóalanyi minőségben. Most, mivel be kellene jelenteni, a cég megtagadta az adatok közlését arra hivatkozva, hogy ez bizalmas információ. Ilyen esetben mi a teendő, számlázza ki a magyar cég is?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy cég szolgáltatását partnerei jellemzően úgy veszik igénybe, hogy a cég bankkártyaleolvasóját használják az ellenérték kiegyenlítéséhez, akkor köteles-e a cég minden egyes ilyen módon bankszámlájára érkezett bevételéhez átutalási számlát kiállítani, vagy elég, ha a vásárláskor (ami a kártya lehúzásának az időpontja) egy kézi nyugtát ad át a partnerének, ha az egyébként nem kéri a számla kiállítását? Válaszukat előre is köszönve: Tekeli Tímea
Tisztelt Szakértő! Egy állami szervezet "ingyenesen" átad egy, a tulajdoni lap szerint kivett intézményi épület, udvar elnevezésű földterületet egy vállalkozónak, amiért cserébe közösségi épületeket kell felépíteni az állami szervezet részére. A vállalkozó az "ingyenesen" kapott területre társasházat épít (lakóingatlant), amit értékesíteni szeretne, a számlázás részfolyamatokban történne a magánszemélyek részére. A használatba vételi engedély a magánszemély nevére lesz megkérve rögtön, nem a vállalkozó nevére. A kérdés, hogy a vállalkozó a magánszemélyeknek való számla kibocsátásai során, az áfatörvény 86. paragrafus 1. bekezdés j pontja alapján áfásan kell-e kibocsássa a részfolyamatok szerinti számlákat, illetve a lakásra eső földterületet külön kell-e számlázza, szintén áfásan (nincs egyébként a lakáshoz tartozó közvetlen kertrész a lakásokhoz). Továbbá, ez esetben a bekerülési érték áfatartalma levonható-e az építkezés során? Ezekre szeretnék választ, hogy megerősítsük saját elképzelésünket. Köszönettel: Vné Andrea
Sérül-e a folyamatos sorszámozás elve, ha egy vállalkozáson belül több sorszámtartományt jelölnek ki, például több telephely megkülönböztetése miatt? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem Svájcból szerez be árut, ami a DPD csomagszállító cégen keresztül jut el hozzá. A terméket a svájci-német határon vámkezelik. Egy német nyelvű vámhatározat és egy a svájci cég által kiállított számla áll rendelkezésemre. Kérdésem lenne, hogy ez az ügylet közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül-e, és ha igen, akkor kinek a közösségi adószámán vallom az A60-os bevalláson? Ha nem, akkor pedig minek minősül? Köszönöm válaszát. Fazekasné
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték