30 találat a(z) szállító cimkére

Közösségi termékbeszerzés Kérdés

Tisztelt Szakértő(k)! Cégünk Magyarországon bejegyzett vállalkozás, amely rendelkezik közösségi adószámmal. Cégünk egy Írországban bejegyzett vállalkozástól, amely rendelkezik közösség adószámmal, terméket szerzett be. Az ír cég a felénk kiállított számlán szerepelteti az ő közösségi adószámát, azonban a mi közösségi adószámunkat nem. (A számlán áfa nem szerepel.) Helyes ilyen formában a számla vagy kötelező lenne szerepelnie a számlán a mi cégünk közösségi adószámának is? A szállítmány megérkezése után derült továbbá ki, hogy a termék nem Írországból, hanem Németországból érkezett. Cégünknek nincs információja arról a vállalkozásról, aki Németországban feladta az árut. Adózási (áfa) szempontból ez milyen veszélyeket rejthet? Segítségüket előre is köszönöm.

Szállítószámla fizetési határidejének rögzítése a nyilvántartásokban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk a bejövő szállítószámlák fizetési határidejét szerződés szerint a beérkezéstől számított 30. napra állapítja meg. Ez a dátum általában nem egyezik meg a számlán szereplő fizetési határidővel (postázás ideje miatt stb.). A számítógépes nyilvántartásunkban a beérkezéstől számított 30. napot adjuk meg fizetési határidőnek a pontos átutalás miatt. Problémát jelent-e ez a fajta nyilvántartás?

Közvetített bérbeadas Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk magánszemélytől bérelne egy területet egyik vevőnk kérésére, mivel ő multi cég lévén nem tudja megoldani a magánszemély regisztrációját. A szerződésben ezt közvetitett szolgáltatásként kezelnénk (vevő, szállító és megrendelő hármasával). Így akkor az iparüzési adóban is levonásba tudnánk helyezni a bérleti költséget (815) a bérbeadási bevétellel szemben (911). Kérdés, hogy a fenti gondolatmenet helytálló-e, illetve, hogy a NAV-nál be kell-e jelenteni a bérbeadási tevékenységet? Ha igen, akkor áfára is be kellene jelentkezni, hogy ne kelljen arányositani. Az zavar meg, hogy nem a cég részére béreljük a területet, hiszen egy-az egyben átfut rajtunk, de azért mégis árbevételként jelentkezik, vagyis akkor ez a tevékenységem. Tisztelettel várom válaszukat.

Mikrogazdálkodó értékvesztése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodó kft. készletre adott előleget 2015. évben 13 000 ezer forintot. A beszámolóban a készletek közé sorolta, miután a szállító nem teljesített határidőben, de egyeztetések során ígérte, hogy teljesíteni fog. 2016. évben sem teljesített a szállító, valamint az előleg visszatérítésre sem került. így beszámolókészítéskor 365 napon túli követelés állt fenn. A 398/2012, kormányrendelet az eszközök értékvesztése 10. § (3) fennáll-e, vagyis 100 százalék értékvesztést el kellett volna-e számolni rá? A behajthatatlanság nem bizonyított. Válaszukat köszönöm!

Szállító vagy elhatárolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2016 decemberre szóló könyvelési számla, aminek a kiállítási dátuma 2017. január 20., teljesítési dátuma 2017. február 20., fizetési határideje 2017. február 20., azt 2016-ra Szállítóra vagy elhatárolásként kell könyvelni a könyvelt cégnél? Hasonlóképp a 2016 zárásról szóló számla ugyanazokkal a dátumokkal mint fent, elhatárolás vagy szállító?

Előlegek könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek 2016.12.31-én marad fenn vevőtől kapott előlege és szállítónak készletre kifizetett előlege. 453 főkönyvi számon a vevői; 353 főkönyvi számon a szállítói előleg szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a 453-as főkönyvi számlán a vevői előleget áfával növelt értéken tartom nyilván és a mérlegben kötelezettségként szerepel? A szállítónak adott előleg pedig áfa nélkül szerepel a 353-as főkönyvi számlán és a készletek között szerepel a mérlegben? Válasza sürgős lenne egy vitás ügy miatt! Köszönettel;

Mikrogazdálkodói könyvelés esetén árfolyam Kérdés

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni

Számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Kiskereskedelmi partnereink között van olyan, aki a termékek egy részét úgy kívánja megvásárolni, hogy magánszemély nevére szóló számla kiállítását kéri. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ezek a személyek nem léteznek, és az adatok (név, lakcím) hamisak, csak azt a célt szolgálják, hogy a kedvezménnyel megvásárolt árut a kiskereskedő úgy értékesíthesse, hogy nem kell az értékesítésről számlát kiállítania. A kiállításkor követ-e el szabálytalanságot a nagykereskedő, ha bebizonyosodik, hogy a partnere folyamatosan hamis adatokat szolgáltat a számla kiállításához? Kötelessége-e a nagykereskedőnek a vevő kilétéről megbizonyosodnia akkor, amikor nagykereskedelmi áron értékesíti a termékét? Kérném válaszuk során figyelembe venni azt a tényt is, hogy a NAV felé a számlaadásról a jövőben rendszeres jelentést kell kiállítania majd cégünknek, mivel a tevékenységi kör alapján jövőben pénztárgéphasználatra kötelezett lesz, de a pénztárgéphasználat helyett rendszeres jelentést fog küldeni a NAV felé. Köszönettel, Varga József

Szállítók kimutatása végelszámolás záró vagyonmérlegében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Záró vagyonmérlegnél a zárónap utáni eseményeket – ha a mérlegkészítésig megtörtént a teljesítés, de a kifizetés nem – akkor A) kifizetettnek kell venni, és nem kimutatni a szállítónak, vagy B) úgy kell beállítani, mint amit még ki kell fizetni (és "szállítóként" mutatjuk be akkor is, ha a zárónap után már ki lett fizetve)? Válaszát előre is köszönjük. Tisztelettel.

Elévült vevő és szállító Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!

Kacifántos feladat a bankszámlaszám ellenőrzése Cikk

Kinek a felelőssége, ha a szállító a számláján nem a saját bankszámlaszámát tünteti fel és az átutalt pénz máshoz érkezik meg? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.

Üzemanyag-forgalmazók, szállítók és a kizárólag számlát adók adatszolgáltatása Esemény

2014. november 20.

Adatszolgáltatás, üzemanyag-forgalmazók, szállítók Esemény

2014. szeptember 22.

Adatszolgáltatás, üzemanyag-forgalmazók, szállítók Esemény

Ők késnek a szállítók kifizetésével Cikk

A számlák fizetésében és behajtásában fegyelmezettebbek, üzleti partnereik kiválasztásakor pedig körültekintőbbek lettek a nyugat-európai cégek, jelentősen javult az általános fizetési morál – derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2014-es kiadásából. Továbbra sem árt azonban az óvatosság a cégek részéről, hiszen a 2014-re várt alacsony mértékű nyugat-európai gazdasági fellendülés gyenge lábakon áll, a túlzott kockázatvállalás pedig csődhullámot idézhet elő.