27 találat a(z) szállító cimkére

Mikrogazdálkodó értékvesztése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodó kft. készletre adott előleget 2015. évben 13 000 ezer forintot. A beszámolóban a készletek közé sorolta, miután a szállító nem teljesített határidőben, de egyeztetések során ígérte, hogy teljesíteni fog. 2016. évben sem teljesített a szállító, valamint az előleg visszatérítésre sem került. így beszámolókészítéskor 365 napon túli követelés állt fenn. A 398/2012, kormányrendelet az eszközök értékvesztése 10. § (3) fennáll-e, vagyis 100 százalék értékvesztést el kellett volna-e számolni rá? A behajthatatlanság nem bizonyított. Válaszukat köszönöm!

Szállító vagy elhatárolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2016 decemberre szóló könyvelési számla, aminek a kiállítási dátuma 2017. január 20., teljesítési dátuma 2017. február 20., fizetési határideje 2017. február 20., azt 2016-ra Szállítóra vagy elhatárolásként kell könyvelni a könyvelt cégnél? Hasonlóképp a 2016 zárásról szóló számla ugyanazokkal a dátumokkal mint fent, elhatárolás vagy szállító?

Előlegek könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek 2016.12.31-én marad fenn vevőtől kapott előlege és szállítónak készletre kifizetett előlege. 453 főkönyvi számon a vevői; 353 főkönyvi számon a szállítói előleg szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a 453-as főkönyvi számlán a vevői előleget áfával növelt értéken tartom nyilván és a mérlegben kötelezettségként szerepel? A szállítónak adott előleg pedig áfa nélkül szerepel a 353-as főkönyvi számlán és a készletek között szerepel a mérlegben? Válasza sürgős lenne egy vitás ügy miatt! Köszönettel;

Mikrogazdálkodói könyvelés esetén árfolyam Kérdés

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni

Számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Kiskereskedelmi partnereink között van olyan, aki a termékek egy részét úgy kívánja megvásárolni, hogy magánszemély nevére szóló számla kiállítását kéri. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ezek a személyek nem léteznek, és az adatok (név, lakcím) hamisak, csak azt a célt szolgálják, hogy a kedvezménnyel megvásárolt árut a kiskereskedő úgy értékesíthesse, hogy nem kell az értékesítésről számlát kiállítania. A kiállításkor követ-e el szabálytalanságot a nagykereskedő, ha bebizonyosodik, hogy a partnere folyamatosan hamis adatokat szolgáltat a számla kiállításához? Kötelessége-e a nagykereskedőnek a vevő kilétéről megbizonyosodnia akkor, amikor nagykereskedelmi áron értékesíti a termékét? Kérném válaszuk során figyelembe venni azt a tényt is, hogy a NAV felé a számlaadásról a jövőben rendszeres jelentést kell kiállítania majd cégünknek, mivel a tevékenységi kör alapján jövőben pénztárgéphasználatra kötelezett lesz, de a pénztárgéphasználat helyett rendszeres jelentést fog küldeni a NAV felé. Köszönettel, Varga József

Szállítók kimutatása végelszámolás záró vagyonmérlegében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Záró vagyonmérlegnél a zárónap utáni eseményeket – ha a mérlegkészítésig megtörtént a teljesítés, de a kifizetés nem – akkor A) kifizetettnek kell venni, és nem kimutatni a szállítónak, vagy B) úgy kell beállítani, mint amit még ki kell fizetni (és "szállítóként" mutatjuk be akkor is, ha a zárónap után már ki lett fizetve)? Válaszát előre is köszönjük. Tisztelettel.

Elévült vevő és szállító Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!

Kacifántos feladat a bankszámlaszám ellenőrzése Cikk

Kinek a felelőssége, ha a szállító a számláján nem a saját bankszámlaszámát tünteti fel és az átutalt pénz máshoz érkezik meg? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.

Üzemanyag-forgalmazók, szállítók és a kizárólag számlát adók adatszolgáltatása Esemény

2014. november 20.

Adatszolgáltatás, üzemanyag-forgalmazók, szállítók Esemény

2014. szeptember 22.

Adatszolgáltatás, üzemanyag-forgalmazók, szállítók Esemény

Ők késnek a szállítók kifizetésével Cikk

A számlák fizetésében és behajtásában fegyelmezettebbek, üzleti partnereik kiválasztásakor pedig körültekintőbbek lettek a nyugat-európai cégek, jelentősen javult az általános fizetési morál – derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2014-es kiadásából. Továbbra sem árt azonban az óvatosság a cégek részéről, hiszen a 2014-re várt alacsony mértékű nyugat-európai gazdasági fellendülés gyenge lábakon áll, a túlzott kockázatvállalás pedig csődhullámot idézhet elő.