Tisztelt Szakértő! Általános munkarendben (H-P 6-14-ig), heti 40 órában foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. A megrendelői igények növekedése miatt elrendelhetünk-e a munkatársaknak rendkívüli munkavégzést minden szombatra 6-14 óráiig, az éves túlórakeret figyelembevételével? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Az alap: készenléti jellegű munkakör, kéthavi munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő beosztás. Van olyan, hogy a munkavállaló napi 4 órát, de van olyan is, hogy egy nap akár 18 órát dolgozik. A kérdés: A példában vegyünk alapul két olyan hónapot munkaidőkeretnek, amelyben 21 munkanap van. Normál helyzetben 2x168 óra, azaz 336 órán túli munkavégzésért jár az 50 százalékos bérpótlék. Készenléti jellegű munkavégzésnél mennyi ebben az esetben a munkaidőkeret végén a havi óraszám, ami után rendkívüli munkavégzésért (túlóra) bérpótlékot kell elszámolni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóinknak rendkívüli munkavégzést szeretnénk elrendelni. A rendkívüli munkavégzés elrendelésénél milyen időkeretre kell figyelemmel lennünk? Napi, heti, éves időkeret? Társaságunk kollektív szerződéssel nem rendelkezik. Köszönettel.
Tisztelt Munkaügyi Szakértő! Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű számunkra, hogy azonnali túlórákkal hogyan kell elszámolni, illetve azoknak milyen hatása van a munkaidőkeret-elszámolásra az időszak végén. Példánkban van egy negyedéves munkaidőkerettel elszámoló társaság. Történik egy olyan eset, amikor a munkavállaló eredeti munkarendje 6:00–14:30-ig szólt, azonban egy nappal előtte lebetegedés miatt megkérik, hogy 15:00–23:30-ig dolgozzon. Ebben az esetben a mi szakmai megítélésünk szerint a teljes 8 órát (mert 0,5 óra munkaközi szünet van) rendkívüli munkának kell tekinteni, és mivel a változtatás 1 napon belül történt, ezért olyan rendkívüli munkáról beszélünk, amit az adott hónapban azonnal ki kell fizetni (munkaidőkeret október–december periódusra vonatkozik és a fenti eset októberben történt). Az a kérdési, hogy az októberi számfejtésben a normál havi bér mellett (havi béresek) csak a (A) 8 órára eső bérpótlékot kell többletként elszámolni, vagy (B) 8 óra bérpótlékot és 8 órára eső alapbért is. Az a nagy különbség, hogy (A) esetén az alapórák bent maradnának a negyedéves munkaidőkeret elszámolásban, míg (B) esetben nem.A munkáltató szempontjából (A) és (B) költségterhe jelentősen különbözik egymástól. Mi az Önök szakmai meglátása a kérdésben? Üdv.: Nagy Péter
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló háromműszakos munkarendben dolgozik, az előre kiadott beosztása alapján. Esetenkénti helyettesítés miatt a dolgozó a munkáltató írásbeli utasítása alapján másik munkakörben és négyműszakos munkarendben végzi a munkáját a helyettesítés időtartama alatt, ez átmeneti időszak, a másik dolgozó szabadságának időtartamára szól. A kérdés az, hogy a helyettesítés időtartamára a négy műszakra járó műszakpótlékokon kívül kell-e rendkívüli munkavégzés miatt plusz díjazást adni? Köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál a karbantartók, takarítók kétműszakos munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidőbeosztással, a kiadott beosztás szerint dolgoznak. Délelőtt 6-14.20 között, délután 13.40-22 között. Szombatra, vasárnapra jellemzően nincsenek beosztva. Néhány alkalommal azonban egyes dolgozókat szombaton vagy vasárnap be kell hívni rendkívüli munkavégzésre. A pihenőnapon végzett rendkívüli munkáért hány százalékos bérpótlék jár szombaton és vasárnap, ha másik pihenőnapot nem tud biztosítani helyette a munkáltató? Változna-e a helyzet a bérpótlékok tekintetében, ha nem munkaidőkeretben dolgoznának?
Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés lehetőségét a munkáltató köteles biztosítani, így a hőség idején túlzottan meleg munkahelyen dolgozók védelméért is felelős. A vonatkozó szabályokat részben a munkavédelmi törvény, részben az arra épülő rendeletek írják elő.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló a heti pihenőnapján (szombaton) rendkívüli munkavégzést vállalt. A munkáltató a munkába járási költségtérítést – saját gépkocsi használata – erre a napra is köteles megadni, vagy csak a "hivatalos" munkanapokra? Ha nem kötelező, megtérítheti? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Heti 40 órás, általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozó adminisztrátornak vasárnapra rendkívüli munkavégzést rendeltek el. Ebben az esetben a 100 százalékos rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mellett az 50 százalékos vasárnapi pótlék is jár (összesen 150 százalék)? Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértők! Cikkükben hivatkozott két esetben hogyan kell eljárni a bérpótlék számítását illetően? Tehát ha a rendkívüli munkavégzés a beosztástól eltérően történik, illetve ha a rendkívüli munkavégzés eleve le volt fektetve a beosztásban. Tehát például, ha a dolgozónak a kéthavi munkaidőkeret végén 12 óra többlet ledolgozott órája van 161 000 Ft/hó havibér mellett, a fenti két esetben hogyan kell a bérpótlékot számítani [műszakpótlék, éjszakai pótlék nincs, ünnepnapi munkavégzés 12 óra volt, vasárnapi pótlék nem jár (étterem)]? A munkaidőkeret első hónapjában egyezett a ledolgozott óraszám a teljesíthető órák számával, míg a második hónapban keletkezett a többletóra.
Tisztelt Adózóna! Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben, többműszakos munkarend esetén, munkaidőkeretes foglalkoztatás során dolgozhatnak-e a munkavállalók? Nem megszakítás nélküli munkarend, csupán többműszakos. Van, hogy a munkaszüneti nap hétvégére esik, van hogy hétköznapra, és mivel előre kell tervezni a munkaidőbeosztást, kérdés, hogy beoszthatók-e munkaszüneti napokra a munkavállalók rendkívüli munkaidőben (mert rendes munkaidőben nem dolgoztathatóak munkaszüneti napon)? Köszönettel.
A munkáltató alkalmi munkavállalókat foglalkoztatott a megállapodás szerinti esetenkénti napi 10 óra tartamú munkaidőben, akként, hogy rendkívüli munkavégzésért díjazást nem fizetett, nem alkalmazta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (efo-törvény) melléklete szerinti munkaszerződés-mintát, és munkaidő-nyilvántartást sem vezetett. A munkavédelmi hatóság, majd valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerítését követően a Kúria is megállapította, hogy a munkaadó eljárása jogszabálysértő volt. Nézzük meg az ügy tanulságait.
Jövőre eggyel több munkaszüneti nappal kell számolniuk a munkáltatóknak, hiszen nagypéntek is ünnepnap lesz, ahogy azt Orbán Viktor, miniszterelnök a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának emlékülésén bejelentette. Ennek és a közelgő ünnepnapoknak apropóján áttekintjük, kik dolgozhatnak ünnepnapokon, és milyen juttatások járnak nekik.
Tisztelt szakértő! A munkáltató "elfelejtette" a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozók szombatra járó pótlékának számfejtését. Szakszervezeti nyomásra ezt megtette, de az utólagos kifizetés a következők szerint történt: akinek sok volt a rendkívüli munkavégzése (túlóra), annak az időkeretébe ezt betudták és ennek arányában csökkentették le a készenléti díjazást a "már felmerült munkabér " jogcímen. Ez így törvényes? Köszönettel!
Jogsértőnek találta a munkaügyi ellenőrzés az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók bérezését. A munkáltató fellebbezett, majd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték