Állami szolgálati jogviszonyban, ha a rendkívüli munkavégzés keretében, ami nem pihenőnapra és munkaszüneti napra volt elrendelve, a Kttv. 98. § (7) bekezdése alapján a szabadidőre járó arányos összeg mennyi, illetve a túlmunka ellenszolgáltatás pótlékot von-e maga után, vagy illetménykiegészítést? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Állami szolgálati jogviszonyban, ha a rendkívüli munkavégzés keretében, ami nem pihenőnapra és munkaszüneti napra volt elrendelve, a Kttv. 98. § (7) bekezdése alapján a szabadidőre járó arányos összeg mennyi, illetve a túlmunka ellenszolgáltatás pótlékot von-e maga után, vagy illetménykiegészítést? Válaszát köszönöm
Idén augusztus 10-én dolgozniuk kell az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, cserébe augusztus 17-20-a között élvezhetik a négynapos hosszú hétvégét. Áthelyezett munkanapra mikor adható ki szabadság, s hogyan rendelhető el túlóra hat munkanapos héten?
Tisztelt Adózóna! A címben jelzett tárgyhoz kapcsolódóan korábban feltettem egy kérdést, amire választ is kaptam: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_11_Havi_dijas_dolgozo_tulora_dijazas_ssw, valamint egy korábban más által feltett kérdésre is tettem egy észrevétel, amire szintén érkezett válasz: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_11_Tuloraalap_szamitas_cyw. Úgy érzem, a két válasz ellentétes egymással, mivel a rendkívüli munkavégzés alaprészének a megállapítására a kérdésemre adott válaszban az osztószám 174 óra, míg az észrevételemre adott válaszban az osztószám a tárgyhavi munkaórák száma. Kérem, segítsenek feloldani az ellentmondást! Köszönettel! Kovács László Gábor
Tisztelt Szakértő! Havibéres munkavállaló rendkívüli munkavégzése (köznapi nevén túlóra) díjazásának helyes kiszámításához kérném a segítségét (példaként 2019. 06. hónap szerepel). A napi életben kétféle számítási móddal lehet találkozni, melyeket az alábbiakban konkrét példákon keresztül vezetek le. A számítások során a számokat forintra kerekítve adom meg. Alapadatok: – alapbér: 392.000,-Ft/hó – időszak: 2019. 06.hó – munkanapok száma: 19 nap – munkaórák száma: 152 óra – rendkívüli munkavégzéses órák száma: 10 óra – pótlék mértéke a 143. § (2) a) pontja szerinti munkavégzés esetére: 50% A.) (ez a módszer nem tesz különbséget a díjazás során, hogy a rendkívüli munkavégzés melyik hónapban történik, azaz az egy órára jutó díj mindig ugyanannyi): alapbér arányos részének egy órára jutó díja: 392 000/174 = 2253 alapbér arányos része 10 órára: 2253 x 10 = 22 530 10 órára jutó pótlék: 22 530 x 50% = 11 265 rendkívüli munkavégzés díja összesen: 33 795 B.) (ez a módszer minden hónapban más-más összeggel díjazza a túlmunkát): alapbér arányos részének egy órára jutó díja: 392 000/152 = 2579 alapbér arányos része 10 órára: 2579 x 10 = 25 790 1 órára jutó pótlékalap: 392 000/174 = 2253 10 órára jutó pótlékalap: 2253 x 10 = 22 530 10 órára jutó pótlék: 22 530 x 50% = 11 265 rendkívüli munkavégzés díja összesen: 37 055 Válaszukat előre is köszönöm!
Több alkalommal is módosult az utóbbi időben a munka törvénykönyve (Mt.), legutóbb 2019. április 11-én. A munka- és pihenőidő szabályainak változását követte az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) átültetése. Cikkünkben áttekintjük a leglényegesebb módosításokat.
Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek, megemlékeztek, ünnepeltek. Nem mindenki tölthette azonban otthon a családjával ezeket a munkaszüneti napokat. Dolgoztak az éttermekben, a kirakodóvásárokban, a hibaelhárításban. Az egészségügyi dolgozók, közüzemi szolgáltatók is e körbe tartoznak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során?
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 99. paragrafusának (2) bekezdése szerint a (nem készenléti jellegű munkakört ellátó, illetve nem a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozójának minősülő) munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. Az Mt. 99. paragrafusának (5) bekezdése alapján a munkavállaló heti munkaidejébe a 107. paragrafusban meghatározott rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Az Mt. 99. paragrafusának hatályos (7) bekezdése és annak indokolása szerint az Mt. rögzíti azt, hogy a munkaidőkeret tartama (vagy 12 hónap) átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló egy adott hétre eső heti munkaideje (beosztás szerint plusz rendkívül munkaidő) meghaladhatja a 48 órát, amennyiben a munkaidőkeret tartamának átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladja meg a 48 órát? Köszönettel.
Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.
T. Szakértő! A munkáltatónál a dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, 3 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva úgy, hogy a beosztásuk 12 órás műszakokban történik 7-19-ig. Nem készenléti jellegű munkakörben vannak. A kérdésem az lenne, hogy 19 óra után a műszakot követően elrendelhető-e ugyanazon dolgozó számára készenlét? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkaidőnek számít? Hogyan kell bérpótlékot meghatározni március 14-ei készenlét alatti munkavégzés esetén abban az esetben, ha 14-én 22-órától 15-én 3 óráig kellett dolgozni. Szabályos-e az alábbi eljárás? Heti 3*12 órás műszak, ebben az esetben 4 óra hiányzik a heti 40 órából. A készenlét alatti munkavégzésből 4 órát el lehet számolni a munkaidő-keretben rendes munkaidőként annak érdekében, hogy a heti 40 óra átlagban le legyen dolgozva?
Újabb munkaszüneti nap közeledik, mely kapcsán a vállalkozások különböző problémákkal szembesülhetnek. Érdemes áttekinteni, hogy kik végezhetnek munkát ezen a napon. Azt sem árt tudni, hogy munkavégzés esetén milyen bért, illetve bérpótlékokat kell fizetni, ráadásul bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is fennáll bérfizetési kötelezettség. Ezeket a területeket mutatjuk be írásunkban.
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki munkaidőkeretben dolgozik. Beosztás szerinti napjain betegszabadságon volt. Pihenőnapjain bement dolgozni, ez rendkívüli munkavégzésnek minősül. A kérdésem az lenne, hogy ezek a napok beletartoznak a munkaidőkeretbe? Választ előre is köszönöm. Pajcsics Eszter
A munkaerőhiány következtében a munkáltatók gyakran kénytelenek rendkívüli munkavégzést elrendelni, mely során általában problémát jelent annak pénzügyi elszámolása (bérszámfejtése). Az alábbiakban a lehetséges módozatokat mutatjuk be.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. Adott egy cég, amely belföldi személyszállítással (9 személyes buszokkal) foglalkozik. Jelenleg sofőrjeit napi 12 órában (havi munkaidőkeretben) foglalkoztatja úgy, hogy munkaidejükben vannak fix fuvarok, a fix fuvarok között pihenni tudnak (erre van külön pihenőszoba, ahol aludni lehet és tévészoba is). Ugyanakkor teljesítenek eseti fuvarokat is, melyek előre nem kalkulálhatók. A diszpécser felveszi a rendelést, és a sofőrnek meg kell szakítania a pihenését, azonnal munkába kell állnia. Abból adódóan, hogy az eseti fuvarok előre nem láthatók, vannak napok, melyeken 12 órából több mint 4 órát pihenéssel töltenek, de vannak napok, amikor a 12 órából 10-11 órát végigdolgoznak, nincs lehetőségük pihenni. Egy oldalon azt olvastam, hogy a készenléti jellegű munkakörre vonatkozó feltételeknek (a munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkavégzés az általánoshoz képest alacsonyabb igénybevétellel jár) együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy egy munkakör készenléti jellegűnek minősülhessen. Fentiek ismeretében Ön szerint minősíthető-e a munkakör készenléti jellegűnek, és ezáltal foglalkoztathatóak a sofőrök napi 12 órában, így havi 240/252/264 órában VAGY a 8 óra (így havi 160/168/176 óra) feletti részt munkaidőn kívüli ügyeletnek kell elrendelni, az az alatti munkavégzést pedig rendkívüli munkavégzés jogcímen elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. megnövekedett vevői rendeléseinek határidőben történő teljesítése érdekében a munkavállaló napi munkaideje 8 órán felül plusz négy óra túlóra két hét vonatkozásában. A kiszállítás érdekében hétvégeken is dolgozni kellene a heti öt munkanapon túl, így heti hét nap lenne ebben az esetben a munkanapjainak száma. A szóban forgó munkavállaló öt plusz kettő munkarendben dolgozik, nem munkaidőkeretben. A kérdés az, hogy elrendelheti e a munkáltató a két hétvégi napra a rendkívüli munkavégzést úgy, hogy a hétköznapokon is dolgozott a munkavállaló? Ez a rendkívüli munkavégzés két egymást követő hétvégét érintene.Köszönöm a választ.
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték