77 találat a(z) rendkívüli munkavégzés cimkére

Cikk

A munkáltató a munkaerőhiányt alapvetően a meglévő állomány túlórára kötelezésével tudja kezelni. Ennek azonban számos korlátja van, ráadásul az elrendelésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása sokba kerülhet. Mikor kötelezhető túlórára a dolgozó? Az elrendelés során milyen körülményeket kell vizsgálni? Milyen összegű bérpótlékkal kell számolni? Írásunkból megtudhatja.

Cikk

A kormányzat egyre nagyobb hangsúlyt helyez a rugalmas foglalkoztatásra. Ennek részeként kiemelt szerep jut a munkaidőkeretben történő munkaidőbeosztásnak is. Tekintettel arra, hogy számos munkaviszonyt érintenek a szabályok, cikkünkben sorra vesszük a legfontosabb rendelkezéseket.

Cikk

A gazdasági válság mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozta. A vállalkozások csökkenő, ingadozó kereslettel, illetve a munkavállalói keresőképtelenség gyakoribbá válásával számolhatnak. Ebből eredően eseti vagy folyamatos munkaerőhiány jelentkezik, míg a munkavállalók az állásbiztonság ismételt megingásával találkoznak. Érdemes tehát áttekinteni azokat a kérdéseket, melyek ebben az élethelyzetben gyakran felmerülnek, és szükséges azt megvizsgálni, hogy a feleknek milyen mozgásterük van jelenleg, mert sokszor lényegesen nagyobb rugalmasságra lenne szükségük, jogszabályt azonban nem sérthetnek.

Cikk

Állami szolgálati jogviszonyban, ha a rendkívüli munkavégzés keretében, ami nem pihenőnapra és munkaszüneti napra volt elrendelve, a Kttv. 98. § (7) bekezdése alapján a szabadidőre járó arányos összeg mennyi, illetve a túlmunka ellenszolgáltatás pótlékot von-e maga után, vagy illetménykiegészítést? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Állami szolgálati jogviszonyban, ha a rendkívüli munkavégzés keretében, ami nem pihenőnapra és munkaszüneti napra volt elrendelve, a Kttv. 98. § (7) bekezdése alapján a szabadidőre járó arányos összeg mennyi, illetve a túlmunka ellenszolgáltatás pótlékot von-e maga után, vagy illetménykiegészítést? Válaszát köszönöm

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A címben jelzett tárgyhoz kapcsolódóan korábban feltettem egy kérdést, amire választ is kaptam: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_11_Havi_dijas_dolgozo_tulora_dijazas_ssw, valamint egy korábban más által feltett kérdésre is tettem egy észrevétel, amire szintén érkezett válasz: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_11_Tuloraalap_szamitas_cyw. Úgy érzem, a két válasz ellentétes egymással, mivel a rendkívüli munkavégzés alaprészének a megállapítására a kérdésemre adott válaszban az osztószám 174 óra, míg az észrevételemre adott válaszban az osztószám a tárgyhavi munkaórák száma. Kérem, segítsenek feloldani az ellentmondást! Köszönettel! Kovács László Gábor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Havibéres munkavállaló rendkívüli munkavégzése (köznapi nevén túlóra) díjazásának helyes kiszámításához kérném a segítségét (példaként 2019. 06. hónap szerepel). A napi életben kétféle számítási móddal lehet találkozni, melyeket az alábbiakban konkrét példákon keresztül vezetek le. A számítások során a számokat forintra kerekítve adom meg. Alapadatok: – alapbér: 392.000,-Ft/hó – időszak: 2019. 06.hó – munkanapok száma: 19 nap – munkaórák száma: 152 óra – rendkívüli munkavégzéses órák száma: 10 óra – pótlék mértéke a 143. § (2) a) pontja szerinti munkavégzés esetére: 50% A.) (ez a módszer nem tesz különbséget a díjazás során, hogy a rendkívüli munkavégzés melyik hónapban történik, azaz az egy órára jutó díj mindig ugyanannyi): alapbér arányos részének egy órára jutó díja: 392 000/174 = 2253 alapbér arányos része 10 órára: 2253 x 10 = 22 530 10 órára jutó pótlék: 22 530 x 50% = 11 265 rendkívüli munkavégzés díja összesen: 33 795 B.) (ez a módszer minden hónapban más-más összeggel díjazza a túlmunkát): alapbér arányos részének egy órára jutó díja: 392 000/152 = 2579 alapbér arányos része 10 órára: 2579 x 10 = 25 790 1 órára jutó pótlékalap: 392 000/174 = 2253 10 órára jutó pótlékalap: 2253 x 10 = 22 530 10 órára jutó pótlék: 22 530 x 50% = 11 265 rendkívüli munkavégzés díja összesen: 37 055 Válaszukat előre is köszönöm!

Cikk

Több alkalommal is módosult az utóbbi időben a munka törvénykönyve (Mt.), legutóbb 2019. április 11-én. A munka- és pihenőidő szabályainak változását követte az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) átültetése. Cikkünkben áttekintjük a leglényegesebb módosításokat.

Cikk

Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek, megemlékeztek, ünnepeltek. Nem mindenki tölthette azonban otthon a családjával ezeket a munkaszüneti napokat. Dolgoztak az éttermekben, a kirakodóvásárokban, a hibaelhárításban. Az egészségügyi dolgozók, közüzemi szolgáltatók is e körbe tartoznak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt. 99. paragrafusának (2) bekezdése szerint a (nem készenléti jellegű munkakört ellátó, illetve nem a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozójának minősülő) munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. Az Mt. 99. paragrafusának (5) bekezdése alapján a munkavállaló heti munkaidejébe a 107. paragrafusban meghatározott rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Az Mt. 99. paragrafusának hatályos (7) bekezdése és annak indokolása szerint az Mt. rögzíti azt, hogy a munkaidőkeret tartama (vagy 12 hónap) átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló egy adott hétre eső heti munkaideje (beosztás szerint plusz rendkívül munkaidő) meghaladhatja a 48 órát, amennyiben a munkaidőkeret tartamának átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladja meg a 48 órát? Köszönettel.

Cikk

Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.

Kérdés

T. Szakértő! A munkáltatónál a dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, 3 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva úgy, hogy a beosztásuk 12 órás műszakokban történik 7-19-ig. Nem készenléti jellegű munkakörben vannak. A kérdésem az lenne, hogy 19 óra után a műszakot követően elrendelhető-e ugyanazon dolgozó számára készenlét? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkaidőnek számít? Hogyan kell bérpótlékot meghatározni március 14-ei készenlét alatti munkavégzés esetén abban az esetben, ha 14-én 22-órától 15-én 3 óráig kellett dolgozni. Szabályos-e az alábbi eljárás? Heti 3*12 órás műszak, ebben az esetben 4 óra hiányzik a heti 40 órából. A készenlét alatti munkavégzésből 4 órát el lehet számolni a munkaidő-keretben rendes munkaidőként annak érdekében, hogy a heti 40 óra átlagban le legyen dolgozva?

Cikk

Újabb munkaszüneti nap közeledik, mely kapcsán a vállalkozások különböző problémákkal szembesülhetnek. Érdemes áttekinteni, hogy kik végezhetnek munkát ezen a napon. Azt sem árt tudni, hogy munkavégzés esetén milyen bért, illetve bérpótlékokat kell fizetni, ráadásul bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is fennáll bérfizetési kötelezettség. Ezeket a területeket mutatjuk be írásunkban.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csed számítása

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Családi adókedvezmény

Lepsényi Mária

adószakértő

Ügyvezető járulékai induló vállalkozásnál

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink