66 találat a(z) rendkívüli munkavégzés cimkére
Heti munkaidő mértéke Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 99. paragrafusának (2) bekezdése szerint a (nem készenléti jellegű munkakört ellátó, illetve nem a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozójának minősülő) munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. Az Mt. 99. paragrafusának (5) bekezdése alapján a munkavállaló heti munkaidejébe a 107. paragrafusban meghatározott rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Az Mt. 99. paragrafusának hatályos (7) bekezdése és annak indokolása szerint az Mt. rögzíti azt, hogy a munkaidőkeret tartama (vagy 12 hónap) átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló egy adott hétre eső heti munkaideje (beosztás szerint plusz rendkívül munkaidő) meghaladhatja a 48 órát, amennyiben a munkaidőkeret tartamának átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladja meg a 48 órát? Köszönettel.
Lestrapálnák a dolgozókat a módosító munkajogi szabályok Cikk
Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.
Napi munkaidő utáni készenlét Kérdés
T. Szakértő! A munkáltatónál a dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, 3 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva úgy, hogy a beosztásuk 12 órás műszakokban történik 7-19-ig. Nem készenléti jellegű munkakörben vannak. A kérdésem az lenne, hogy 19 óra után a műszakot követően elrendelhető-e ugyanazon dolgozó számára készenlét? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkaidőnek számít? Hogyan kell bérpótlékot meghatározni március 14-ei készenlét alatti munkavégzés esetén abban az esetben, ha 14-én 22-órától 15-én 3 óráig kellett dolgozni. Szabályos-e az alábbi eljárás? Heti 3*12 órás műszak, ebben az esetben 4 óra hiányzik a heti 40 órából. A készenlét alatti munkavégzésből 4 órát el lehet számolni a munkaidő-keretben rendes munkaidőként annak érdekében, hogy a heti 40 óra átlagban le legyen dolgozva?
Március 15. – ezekre a szabályokra ügyeljen! Cikk
Újabb munkaszüneti nap közeledik, mely kapcsán a vállalkozások különböző problémákkal szembesülhetnek. Érdemes áttekinteni, hogy kik végezhetnek munkát ezen a napon. Azt sem árt tudni, hogy munkavégzés esetén milyen bért, illetve bérpótlékokat kell fizetni, ráadásul bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is fennáll bérfizetési kötelezettség. Ezeket a területeket mutatjuk be írásunkban.
Munkaidőkeret és betegszabadság Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki munkaidőkeretben dolgozik. Beosztás szerinti napjain betegszabadságon volt. Pihenőnapjain bement dolgozni, ez rendkívüli munkavégzésnek minősül. A kérdésem az lenne, hogy ezek a napok beletartoznak a munkaidőkeretbe? Választ előre is köszönöm. Pajcsics Eszter
Így számolhatjuk el a rendkívüli munkavégzést Cikk
A munkaerőhiány következtében a munkáltatók gyakran kénytelenek rendkívüli munkavégzést elrendelni, mely során általában problémát jelent annak pénzügyi elszámolása (bérszámfejtése). Az alábbiakban a lehetséges módozatokat mutatjuk be.
Készenléti jellegű munkakör – sofőr Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. Adott egy cég, amely belföldi személyszállítással (9 személyes buszokkal) foglalkozik. Jelenleg sofőrjeit napi 12 órában (havi munkaidőkeretben) foglalkoztatja úgy, hogy munkaidejükben vannak fix fuvarok, a fix fuvarok között pihenni tudnak (erre van külön pihenőszoba, ahol aludni lehet és tévészoba is). Ugyanakkor teljesítenek eseti fuvarokat is, melyek előre nem kalkulálhatók. A diszpécser felveszi a rendelést, és a sofőrnek meg kell szakítania a pihenését, azonnal munkába kell állnia. Abból adódóan, hogy az eseti fuvarok előre nem láthatók, vannak napok, melyeken 12 órából több mint 4 órát pihenéssel töltenek, de vannak napok, amikor a 12 órából 10-11 órát végigdolgoznak, nincs lehetőségük pihenni. Egy oldalon azt olvastam, hogy a készenléti jellegű munkakörre vonatkozó feltételeknek (a munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkavégzés az általánoshoz képest alacsonyabb igénybevétellel jár) együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy egy munkakör készenléti jellegűnek minősülhessen. Fentiek ismeretében Ön szerint minősíthető-e a munkakör készenléti jellegűnek, és ezáltal foglalkoztathatóak a sofőrök napi 12 órában, így havi 240/252/264 órában VAGY a 8 óra (így havi 160/168/176 óra) feletti részt munkaidőn kívüli ügyeletnek kell elrendelni, az az alatti munkavégzést pedig rendkívüli munkavégzés jogcímen elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Rendkívüli munkavégzés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. megnövekedett vevői rendeléseinek határidőben történő teljesítése érdekében a munkavállaló napi munkaideje 8 órán felül plusz négy óra túlóra két hét vonatkozásában. A kiszállítás érdekében hétvégeken is dolgozni kellene a heti öt munkanapon túl, így heti hét nap lenne ebben az esetben a munkanapjainak száma. A szóban forgó munkavállaló öt plusz kettő munkarendben dolgozik, nem munkaidőkeretben. A kérdés az, hogy elrendelheti e a munkáltató a két hétvégi napra a rendkívüli munkavégzést úgy, hogy a hétköznapokon is dolgozott a munkavállaló? Ez a rendkívüli munkavégzés két egymást követő hétvégét érintene.Köszönöm a választ.
Rendkívüli munkavégzés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Általános munkarendben (H-P 6-14-ig), heti 40 órában foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. A megrendelői igények növekedése miatt elrendelhetünk-e a munkatársaknak rendkívüli munkavégzést minden szombatra 6-14 óráiig, az éves túlórakeret figyelembevételével? Válaszát előre is köszönöm!
Készenléti jellegű munkakör, kéthavi munkaidőkeret, rendkívüli munkavégzés Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alap: készenléti jellegű munkakör, kéthavi munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő beosztás. Van olyan, hogy a munkavállaló napi 4 órát, de van olyan is, hogy egy nap akár 18 órát dolgozik. A kérdés: A példában vegyünk alapul két olyan hónapot munkaidőkeretnek, amelyben 21 munkanap van. Normál helyzetben 2x168 óra, azaz 336 órán túli munkavégzésért jár az 50 százalékos bérpótlék. Készenléti jellegű munkavégzésnél mennyi ebben az esetben a munkaidőkeret végén a havi óraszám, ami után rendkívüli munkavégzésért (túlóra) bérpótlékot kell elszámolni? Válaszát előre is köszönöm.
Rendkívüli munkavégzés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóinknak rendkívüli munkavégzést szeretnénk elrendelni. A rendkívüli munkavégzés elrendelésénél milyen időkeretre kell figyelemmel lennünk? Napi, heti, éves időkeret? Társaságunk kollektív szerződéssel nem rendelkezik. Köszönettel.
Munkaidőkeret rendkívüli munkavégzés Kérdés
Tisztelt Munkaügyi Szakértő! Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű számunkra, hogy azonnali túlórákkal hogyan kell elszámolni, illetve azoknak milyen hatása van a munkaidőkeret-elszámolásra az időszak végén. Példánkban van egy negyedéves munkaidőkerettel elszámoló társaság. Történik egy olyan eset, amikor a munkavállaló eredeti munkarendje 6:00–14:30-ig szólt, azonban egy nappal előtte lebetegedés miatt megkérik, hogy 15:00–23:30-ig dolgozzon. Ebben az esetben a mi szakmai megítélésünk szerint a teljes 8 órát (mert 0,5 óra munkaközi szünet van) rendkívüli munkának kell tekinteni, és mivel a változtatás 1 napon belül történt, ezért olyan rendkívüli munkáról beszélünk, amit az adott hónapban azonnal ki kell fizetni (munkaidőkeret október–december periódusra vonatkozik és a fenti eset októberben történt). Az a kérdési, hogy az októberi számfejtésben a normál havi bér mellett (havi béresek) csak a (A) 8 órára eső bérpótlékot kell többletként elszámolni, vagy (B) 8 óra bérpótlékot és 8 órára eső alapbért is. Az a nagy különbség, hogy (A) esetén az alapórák bent maradnának a negyedéves munkaidőkeret elszámolásban, míg (B) esetben nem.A munkáltató szempontjából (A) és (B) költségterhe jelentősen különbözik egymástól. Mi az Önök szakmai meglátása a kérdésben? Üdv.: Nagy Péter
Helyettesítés, rendkívüli munkavégzés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló háromműszakos munkarendben dolgozik, az előre kiadott beosztása alapján. Esetenkénti helyettesítés miatt a dolgozó a munkáltató írásbeli utasítása alapján másik munkakörben és négyműszakos munkarendben végzi a munkáját a helyettesítés időtartama alatt, ez átmeneti időszak, a másik dolgozó szabadságának időtartamára szól. A kérdés az, hogy a helyettesítés időtartamára a négy műszakra járó műszakpótlékokon kívül kell-e rendkívüli munkavégzés miatt plusz díjazást adni? Köszönettel a választ.
Rendkívüli munkavégzés bérpótlékai Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál a karbantartók, takarítók kétműszakos munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidőbeosztással, a kiadott beosztás szerint dolgoznak. Délelőtt 6-14.20 között, délután 13.40-22 között. Szombatra, vasárnapra jellemzően nincsenek beosztva. Néhány alkalommal azonban egyes dolgozókat szombaton vagy vasárnap be kell hívni rendkívüli munkavégzésre. A pihenőnapon végzett rendkívüli munkáért hány százalékos bérpótlék jár szombaton és vasárnap, ha másik pihenőnapot nem tud biztosítani helyette a munkáltató? Változna-e a helyzet a bérpótlékok tekintetében, ha nem munkaidőkeretben dolgoznának?
Hőség miatti extra pihenőidő: szabályok, amelyeket be kell tartani Cikk
Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés lehetőségét a munkáltató köteles biztosítani, így a hőség idején túlzottan meleg munkahelyen dolgozók védelméért is felelős. A vonatkozó szabályokat részben a munkavédelmi törvény, részben az arra épülő rendeletek írják elő.