20344 találat a(z) rendelet cimkére

Jogszabályok és jogi tartalmak

A Minisztertanács a Munka Törvénykönyve 73. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.
A dolgozót terhelő tartozásokat a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni:
a gyermektartásdíjat és a szüléssel kapcsolatos költségeket,
a tévesen kifizetett pénzösszegeket és a tévesen kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatásokat (táppénz, családi pótlék stb.),
az olyan természetbeni juttatások térítési díját, amelyek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező,
az egyéb tar...

Jogszabályok és jogi tartalmak

A dolgozó arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben legalább huszonegy napot töltött munkaviszonyban. A 6/1953. (II. 8.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott mezőgazdasági munkás arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben legalább tizennyolc napon át dolgozott.
A R. 19. §-ában foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a családi pótlékra jogosult olyan dolgozó nő, akinek férje nincsen vagy meghalt (eltű...

Jogszabályok és jogi tartalmak

A biztosított férfi háztartását vezető nővel egyenlő feltételekkel és mértékben igényjogosult a betegségi biztosítás szolgáltatásaira az a nő, aki a biztosított nő háztartását vezeti.
A biztosított gyermekével egyenlő feltételekkel és mértékben igényjogosult a betegségi biztosítás szolgáltatásaira az a nevelt gyermek, akit a biztosított egészen vagy túlnyomórészben eltart.
A rheumás szívbetegségben szenvedő 16 éven aluli igényjogosult családtag egy éven belül száznyolcvan napon át jogosult ...

Jogszabályok és jogi tartalmak

Ingó dolog öröklése után illetéket fizetni nem kell.
Az öröklési és az ajándékozási illeték kulcsa az alábbi táblázat szerint módosul:
Ha az örökös termelőszövetkezet (csoport) tagja, a termelőszövetkezetbe (csoportba) vitt ingatlan öröklése nem esik illeték alá. Ha az örökös nem tagja termelőszövetkezetnek (csoportnak) vagy abból kilépett, az egyéni gazdálkodásba került ingatlannak öröklése után a le nem rótt illetéket pótlólag megfizetni köteles.
A hagyatéki vagyon leltározása a hagyaték...

Jogszabályok és jogi tartalmak

(1) A szórakoztató rendezvények engedélyezése illeték- és díjmentes.
(2) A közületek, szövetkezetek, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek - a 160/1951. (VIII. 28.) MT számú rendelet 1. §-ának hatálya alá tartozó - általuk belépődíj nélkül rendezett műsoros előadások és táncmulatságok után szerzői jogdíjat nem fizetnek. Ebből a szempontból belépődíjnak kell tekinteni minden olyan fizetést, amely feltétele a rendezvényen való részvételnek.
(3) A 160/1951. (VIII. 28.) MT rendelet 2....

Jogszabályok és jogi tartalmak

A Magyar Népköztársaság - a Munka Törvénykönyve értelmében - kedvezőbb munkafeltételek megállapításával is biztosítja a dolgozó fiatalok egészséges fejlődését.
A fiatalkorú dolgozók védelmének fokozása érdekében a Minisztertanács a következőket rendeli:
Az egészségre ártalmas és nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben 18 éven aluli dolgozókat foglalkoztatni nem szabad. Ezeket a munkaköröket a jelen rendelet melléklete tartalmazza.
A mellékletben felsorolt munkakörökben az 1953. ...

Jogszabályok és jogi tartalmak

(1) A vállalati számvitel rendjét és az Országos Számviteli Bizottság munkáját szabályozó 108/ 1951. (V. 5.) MT rendelet hatályát veszti.
(2) Az Országos Számviteli Bizottság eddigi feladatainak ellátásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Jogszabályok és jogi tartalmak

A Munka Törvénykönyvének a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta dolgozóira vonatkozó végrehajtásáról szóló 32/1951. (I. 31.) MT rendelet 18. § (2) bekezdésének a) pontja úgy módosul, hogy a mozgópostai dolgozók munkaideje a távolléti órák figyelembevételével havi 250 óra, melynek keretén belül a pihenőben, vagy kezelés nélkül tartalékban töltött 4 távolléti óra 1 munkaórának számít.

Jogszabályok és jogi tartalmak

Az illetményadó 1953. évi július hó 1. napjával megszűnik.
Minden olyan munkaviszonyból származó jövedelem után, amely a jelen rendelet hatálybalépéséig társadalombiztosítási járulék és illetményadó alá esett, 1953. évi július hó 1. napjától kezdve a jelenlegi társadalombiztosítási járulék és a megszűnt illetményadó együttes összegének megfelelő társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.
A magánmunkáltatók a munkavállalóktól levont 1%-os jövedelemadót 1953. évi július hó 1. napjától az ü...

Jogszabályok és jogi tartalmak

A gépjármű illetékre vonatkozó 29/1953. (VI. 10.) MT rendelet hatályát veszti.

Jogszabályok és jogi tartalmak

A gépjárműadó helyett 1953. július hó 1. napjától kezdődőleg gépjárműilletéket kell fizetni.
A személygépkocsi, motorkerékpár és motorcsónak után járó gépjárműilleték, amennyiben a lökettérfogat a 100 cm3-t nem haladja meg, évi 60 Ft, amennyiben ezt meghaladja, de az 500 cm3-t nem haladja meg, évi 120 Ft.
Egyebekben a gépjárműilleték tételeire, fizetésének idejére és módjára, valamint az illeték alóli mentességre vonatkozóan a gépjárműadóra vonatkozó jogszabályokkat kell megfelelően alkalma...

Jogszabályok és jogi tartalmak

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1951. évi 30. törvényerejű rendelet 44. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Az egyetemek, főiskolák, a Mezőgazdasági Akadémia és technikumok hallgatói a tanulmányaik keretébe tartozó gyakorlati képzés közben elszenvedett baleset vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképességcsökkenés vagy megrokkanás esetében a dolgozók egységes társadalombizt...

Jogszabályok és jogi tartalmak

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a béralapokkal való gazdálkodás tervszerűségének fokozása, továbbá az állami és bérfegyelem érvényesítése céljából a következőket rendeli:
A béralap az az összeg, amelyet a népgazdasági tervben, valamint a részlettervekben munkabérek kifizetésére irányoznak elő.
Munkabért vagy más munkabérjellegű kiadást (2. §) csak a béralap terhére szabad folyósítani.
A béralap terhére kell előirányozni és kifizetni
a teljesített darabszám után járó béreket (egye...

Jogszabályok és jogi tartalmak

A vállalatoknál igazgatási vagy irányító munkakörben dolgozók létszámát és alapbérét a vállalati státus határozza meg.
A vállalati státusban a dolgozók létszámát munkakörcsoportonként kell megállapítani. Azt, hogy az egyes munkakörcsoportokba milyen munkakörök tartoznak, az Országos Létszámbizottság állapítja meg.
A vállalati státusba tartozók alapbérét - ha külön jogszabály máskép nem rendelkezik - a mindenkor érvényes munkabértételek átlaga alapján kell meghatározni.
A vállalat egy-egy m...

Jogszabályok és jogi tartalmak

Az igazgatási dolgozók létszámának és alapbérének nyilvántartása, valamint béralapgazdálkodásának ellenőrzése céljából a Pénzügyminisztériumban központi létszámfelügyelőség, Budapesten a megyékben, továbbá egyes városokban területi létszámfelügyelőségek működnek.
Az állami létszámfelügyelet szervei a pénzügyminiszter főfelügyelete alatt állanak. A Központi Létszámfelügyelőség, valamint a területi létszámfelügyelőségek dolgozóit a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel, fegyelmi hatóságuk a ...

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesület vezetősége

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Gépjármű-kereskedelem

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink