adozona.hu
54/1953. (XI. 28.) MT rendelet
54/1953. (XI. 28.) MT rendelet
a munkabérből és egyéb járandóságból való levonások szabályozásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanács a Munka Törvénykönyve 73. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.
A dolgozót terhelő tartozásokat a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni:
a gyermektartásdíjat és a szüléssel kapcsolatos költségeket,
a tévesen kifizetett pénzösszegeket és a tévesen kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatásokat (táppénz, családi pótlék stb.),
az olyan természetbeni juttatások térítési díját, amelyek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező,
az egyéb tar...
54/1953. (XI. 28.) MT rendelet
a munkabérből és egyéb járandóságból való levonások szabályozásáról
A Minisztertanács a Munka Törvénykönyve 73. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.
Levonások a munkabérből
1. §(1) A dolgozót terhelő tartozásokat a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni:
a) a gyermektartásdíjat és a szüléssel kapcsolatos költségeket,
b) a tévesen kifizetett pénzösszegeket és a tévesen kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatásokat (táppénz, családi pótlék stb.),
c) az olyan természetbeni juttatások térítési díját, amelyek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező,
d) az egyéb tartásdíjakat, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,
e) a munkabért terhelő adón kívüli köztartozásokat, továbbá a családi ház és lakásépítő szövetkezeti lakás elő- és utótörlesztését,
f) az Állami Ellenőrző Központ elnöke által megállapított kártérítést,
g) a dolgozót alkalmazó vállalattal szemben fennálló kártérítést,
h) a más állami vállalattal, szövetkezettel vagy társadalmi szervezettel szemben fennálló kártérítést,
i) az állami vállalatot megillető lakbértartozást,
j) a fizetési előleget,
k) az állami kölcsönkötvénytartozást,
l) a dolgozót terhelő egyéb tartozásokat.
(2) A dolgozót terhelő tartozások érvényesítésével és behajtásával felmerült bíróilag (hatóságilag) megállapított költségeket a tartozással egyenlő rangsorban kell levonni. Ha a levonható részletek a tartozás és a költségek együttes kielégítésére nem elegendők, a részleteket elsősorban a tartozás kiegyenlítésére kell fordítani és ezt követően kell a költségeket kiegyenlíteni.
(3) A levonás alapja minden olyan juttatás, amelyet a béralap terhére kell kifizetni [52/1952. (VI. 26.) MT és a 23/1953. (VI. 21.) MT rendeletek], levonva ebből a munkabért terhelő adókat.
2. §
(1) Az 1. §-ban felsorolt tartozások fejében - a (2) bekezdésben megállapított eseteket kivéve - legfeljebb a munkabér harminchárom százalékát szabad levonni.
(2) Tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett munkabér vagy társadalombiztosítási szolgáltatás, gyermektartásdíj, társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítése, természetbeni juttatások térítési díja és állami kölcsönkötvénytartozás (1. § a-c, f-h, k. pontjai) fejében a levonás a munkabér ötven százalékáig terjedhet. Ötven százalék fölé a levonás akkor sem emelkedhet, ha ebben a bekezdésben említett több címen kell a dolgozótól levonást eszközölni.
(3) Nem esik az e §-ba foglalt korlátozások alá a kötelezően igénybeveendő üzemi étkeztetés, vagy a kötelezően kiszolgáltatandó természetbeni juttatás térítési díjának levonása.
3. §
(1) Ha a munkabérből többféle címen kell levenni, az 1. §-ban megállapított sorrendben hátrább álló tartozás levonásának csak a sorrendben megelőző tartozások kielégítése után van helye. Abban a hónapban, amelyben a levonás a 2. § (2) bekezdése alapján meghaladja a harminchárom százalékot, a 2. § (2) bekezdése alá nem eső követelés fejében levonásnak helyt nem lehet.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének ugyanazon pontja alá eső egy vagy több követelés egymásközti sorrendjét - hacsak a bíróság (hatóság) határozata a követelések kielégítésének egymásközti sorrendjét, illetőleg arányát másképen nem állapította meg - a levonás alapjául szolgáló okiratoknak a vállalathoz való érkezési sorrendje határozza meg.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének a., d., e., h., i. és l. pontjaiban felsorolt tartozásokat csak bírói (hatósági) lefoglalás (letiltás) alapján szabad levonni.
(4) A gyermektartásdíjak és az anya részére járó, a szüléssel kapcsolatos követelések behajtására vonatkozó letiltást a vállalathoz való érkezéstől számított huszonnégy órán belül foganatosítani kell. A letiltó határozat megszegéséért azon a dolgozón felül, akinek az intézkedés közvetlenül a munkakörébe tartozik, készfizető kezesként maga a vállalat is felelős. A letiltás ellenére történt munkabérkifizetés esetén azt, aki a letiltás hatálya alá eső összeget a letiltásról tudva kiutalta, úgyszintén azt, aki a kifizetést a kiutalás szabálytalanságáról tudva teljesítette, a sikkasztásra vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.
4. §
(1) Ha a dolgozó egyidejűleg Vét vagy több vállalattal áll munkaviszonyban, a különböző vállalatoktól járó munkabéreket össze kell adni és ennek megfelelően kell megállapítani, hogy azokból mekkora összeg vonható le, illetőleg marad a levonás alól mentes. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a dolgozó egyidejűleg munkabért és nyugdíjat (társadalombiztosítási járadékot) is kap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapítás tekintetében a bíróság (hatóság) hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére - szükség esetében a többi fél meghallgatása után - határoz.
5. §
A javító-nevelő munkára ítélt dolgozó munkabéréből tartozásai fejében levonható összeget a bírósági ítéletben megállapított mértékkel csökkentett munkabér alapján kell kiszámítani.
6. §
(1) Ha a dolgozó munkabéréből meghatározott, rendszeresen visszatérő részletekben levonandó tartozást (előleg, tartásdíj stb.) valamely hónap folyamán nem vagy nem teljes mértékben lehet levonni, az elmaradt részleteket ie kell vonni, mihelyt az lehetségessé válik. Az elmaradt részletek levonása az egy havi részletet legfeljebb huszonöt százalékkal emelheti.
(2) A munkabérből való levonások korlátozására vonatkozóan a 2. §-ban foglalt szabályokat az (1) bekezdés esetében is meg kell tartani.
7. §
(1) A tartozásokat a havidíjas dolgozóktól - a bérfizetési napok száma szerint - havi egy, illetve két egyenlő részletben kell levonni.
(2) A nem havidíjas dolgozótól a tartozásokat egy összegben, a havi részfizetésből kell levonni. A dolgozó írásbeli kérésére a részfizetésből és a havi végelszámolás alapján kapott munkabérből két egyenlő részletben kell a rendszeresen visszatérő részletekben levonandó tartozásokat levonni.
8. §
Munkahelyváltoztatás esetén a dolgozót terhelő tartozásokat az új vállalat minden külön intézkedés (bírói lefoglalás stb.) nélkül köteles levonni az előző vállalat értesítése alapján.
Levonások egyes egyéb járandóságokból
9. §A táppénzből csak a megállapított tartásdíjakat és a táppénz címén tévesen kifizetett összegeket szabad levonni. A levonások együttes összege a táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.
10. §
A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő dolgozó részére járó családi segélyből csak a munkabért terhelő adóknak és a tartásdíj címén fennálló tartozásoknak akkora hányadát szabad levonni, amekkora hányadát teszi ki a családi segély a dolgozó munkabérének. A levonások együttes összege azonban a családi segély felét nem haladhatja meg.
11. §
A családi pótlékból csak a családi pótlék címén jogosulatlanul felvett összeget, továbbá annak a tartásdíját lehet levonni, aki után a családi pótlék jár.
12. §
A kiküldetési díjból, különélési díjból és az egyéb terhes illetményekből, valamint az újítási és ésszerűsítési díjakból, továbbá a segélyekből és jutalmakból levonásnak nincs helye.
Vegyes rendelkezések
13. §E rendelet hatálya a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó dolgozókon kívül kiterjed a Néphadsereg, az államvédelmi szervek, a rendőrség, a tűzoltóság, a hivatásos légoltami szervek, a pénzügyőrség, a vámőrség, a büntetésvégrehajtás szervek, valamint a fiatalkorúak intézetei állományába tartozó személyekre is.
14. §
Ez a rendelet az 1953. évi december hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő munkavallalók szolgálati jogviszonyával kapcsolatos egye kérdések rendezéséről szóló 3.050/1949. (IV. 3.). Korm. rendelet 5. §-a, a szolgálati viszonyból eredő járandóságok lefoglalásának újabb szabályozásáról szóló 4.250/1949. (IX. 24.) MT rendelet, a tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és legénységi kiképzésre bevonuló személyek polgári szolgálati jogviszonyának és tényleges szolgálat alatt járandóságainak rendezéséről szóló 21/1951. (I. 30.) MT rendelet 4. §-ának (6) bekezdése, munkavállalót terhelő tartozásoknak a munkavállaló járandóságából való levonásáról szóló 25/1951 (I. 27.) MT rendelet 4. §-a, valamint a havi bérelszámolás és bérfizetés rendszerére áttérés tárgyában megjelent 5.447/1950. OMB. utasítás 9. pontja hatályát veszti.
Nagy Imre s. k,
a Minisztertanács elnöke