Az Országos Munkabér Bizottság megszűnik; feladatkörét a jövőben a Minisztertanács közvetlenül látja el.
Az Országos Munkabér Bizottságról és a kollektív szerződésekről szóló 4.194/1949. (VIII. 7.) Korm. rendelet - a büntető rendelkezéseket tartalmazó 26. § kivételével - hatályát veszti.
A fuvarlevélilleték 1953. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal megszűnik.
Teljes személyes illetékmentességet élvez:
az államhatalom és államigazgatás szerve, valamint a közintézet és közintézmény;
az államvasutak és a posta az államigazgatási tevékenységük körében.
A vagyonátruházási, okirati és az általános tételű (6 forintos) közigazgatási beadványi illetékek tekintetében személyes mentességet élvez:
az államvasutak és a posta az üzemi tevékenységük körében;
az állami gazdálko...
Családi pótlékra jogosult minden munkaviszonyban álló dolgozó, aki főfoglalkozása alapján az állami társadalombiztosítás keretében betegségi biztosítás alá esik.
A mezőgazdasági munkások közül családi pótlékra jogosultak
az állami mezőgazdasági üzemek (intézmények) állandó munkásai,
az állami mezőgazdasági üzemek (intézmények) nem állandó, de legalább hat hónapra szerződött munkásai,
az állami erdőgazdaságoknak az a) és b) pontok alá nem tartozó egyéb munkásai.
A családi pótlékra jogosul...
Az anyák és gyermekek védelmének fokozása, anyagi és egészségügyi helyzetének megjavítása, a többgyermekes családok támogatása érdekében az állam jelentős anyagi kötelezettségeket vállal. Méltányos, hogy e kötelezettségekben nagyobb arányban vegyenek részt a gyermektelen családok, a nőtlenek és hajadonok, akiket nem terhelnek a gyermek nevelésével kapcsolatos költségek.
Ezért a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a következőket rendeli:
Gyermektelenek adóját köteles fizetni a 20. életévé...
Az ipari vállalatok műszaki dolgozói és főkönyvelői (vezető könyvelői) tekintetében hatályukat vesztik:
a) az 1949. évi iparági kollektív szerződések munkaköri felsorolásai és bértételei,
b) az 1949. évi kollektív keretszerződéseknek és iparági kollektív szerződéseknek a területi bércsoportokra vonatkozó rendelkezései,
c) a művezetők munkabérének felemeléséről szóló 200/1951. (XI. 18.) MT rendelet,
d) a munkabérekre vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 204/1951. (XII. 2.) MT rendelet 2/...
A kereseti adó - a 2. §-ban említett adók kivételével -, valamint a vagyonadó fizetési kötelezettség, az 1953. évi január hó 1. napjával megszűnik.
Az (1) bekezdésben foglaltak az 1953. évi január hó 1. előtti időre járó kereseti- és vagyonadó megfizetési kötelezettséget nem érintik.
A munkaviszonyban álló dolgozók és a kisipari szövetkezeti tagok 1 %-os kereseti adóját, a szekér-és kordélyfuvarosok, valamint a tanyai építkezéseknél foglalkoztatott építőiparosok levonásos kereseti adóját, t...
Az ideiglenes rokkantsági nyugdíj munkaviszony tartama alatt is jár. Ha azonban az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és a munkaviszonyból származó kereset együttes összege több mint az a korábbi munkabér, amelynek alapján az ideiglenes rokkantsági nyugdíjat megállapították, a többlet erejéig az ideiglenes rokkantsági nyugdíjat csökkenteni kell. A csökkentés az ideiglenes rokkantsági nyugdíj 50%-nál több nem lehet.
Munkabérként minden munkaviszonyból származó keresetet figyelembe kell venni. A k...
A gépállomás igazgatója köteles a gépállomás kötelékében dolgozó azokkal a traktorvezetőkkel és kombájnvezetőkkel, akik termelőszövetkezet tagjai (termelőszövetkezeti tag traktorvezetők; továbbiakban: traktorvezető) az 1.039/1951. (XII. 23.) számú minisztertanácsi határozat alapján írásban munkaszerződést kötni.
A traktorvezetőt a gépállomás igazgatója munkaszerződés megkötésével alkalmazza. A megkötött munkaszerződéssel a gépállomás és a traktorvezető között létrejött munkaviszonyra - e ren...
a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1951. évi 30. számú törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nyt.) 44. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Ideiglenes rokkantsági nyugdíj jár annak az idült betegségben szenvedő dolgozónak, aki egyhuzamban vagy ugyanazon betegség miatt egy éven belül összesen kilencven napon át már táppénzt kapott. Az ideiglenes rokkantsági nyugdíj szolgálati időre [Nyt. ...
A Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) és a felügyelete alá tartozó megyei, illetőleg járási szövetkezeti szövetségek, földművesszövetkezetek, önálló fogyasztási szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok dolgozóikat - kivéve az önkényesen kilépett vagy a fegyelmi eljárás során azonnali hatállyal elbocsátott dolgozókat - munkaközvetítés nélkül alkalmazhatják.
A SZÖVOSZ felügyelete alatt álló szövetkezeti szervek dolgozóira megfelelően alkalmazni kell az állami vállalatok dolgozóira nézv...
A dolgozó arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben folyamatosan munkaviszonyban áll. A 6.180/1945. (VIII. 14.) ME számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében felsorolt mezőgazdasági dolgozónál ezenfelül igazolni kell, hogy a teljes naptári hónapon ál folyamatosan fennálló munkaviszonya alatt legalább huszonegy napon át dolgozott.
A munkaviszony folyamatosságát megszakítja, ha a dolgozó munkahelyét önkényesen elhagyja vagy fegyelmi büntetésként azonnali hatállyal elbocsátják. ...
A pénzügyminiszter 4/1952. (I. 11.) PM számú rendelete - az 1952. évi október hó 1. napjától kezdődő hatállyal - az alábbiak szerint módosul:
Munkaviszonyon kívül főfoglalkozásként vagy mellékfoglalkozásként végzett tudományos kutatójellegű, irodalmi fordítói és mindennemű művészi, továbbá előadói (oktatói), tervezői, szakértői és ügyvédi tevékenységért az állami vagy az államiakkal azonos elbírálás alá tartozó szervek által kifizetett díjakból a következő táblázat szerint meghatározott adót...
A dolgozó köteles
új munkakönyv kiállításáért tíz forint,
az első munkakönyvmásodlat kiállításáért ötven forint,
a második és minden további munkakönyvmásodlat kiállításáért száz forint
kiállítási díjat illetékbélyegben leróni. Az illetékbélyeget a munkakönyvigényléshez szükséges kérdőívre kell ráragasztani és felül kell bélyegezni.
A Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke a kiállítási díj lerovása alól indokolt esetben felmentést adhat.
Az önkényes kilépéseket és a fegyelmi úton történt...
Az 1952/53 évi bányász-családiház építési akció keretében épített házakat húsz évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg.
A rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
A hadigondozási pénzellátás előfeltételéül megszabott kereseti és jövedelmi értékhatárokat eddig a 8.980/1946. (VIII. 3.) ME számú és a 171.4007 1948. (VIII. 20.) NM számú rendelet, valamint a 3.440/54/1950. NM számú körrendelet tartalmazta. Népgazdaságunk fejlődése folytán szükségessé vált ezeknek az értékhatároknak a módosítása és a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazása. Ezért a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa az alábbiakat rendeli:
A hadigondozottaknak értékhatár szempontjából...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték