Tisztelt Szakértő! A vállalkozás megrendel prospektusok nyomtatását. Ezeket a prospektusokat, nyomdai útmutatókat a vállalkozás használja fel az ügyfelei felé. Kérdésem, hogy a nyomtatásra kifizetett összeg lesz a reklámadó alapja? Azaz, ha nem éri el a 0,5 milliárd forint összeget, akkor sem bevallani, sem befizetni nem kell adót? Vagy a nyomtatást elvégző szolgáltató nyilatkozata alapján nem kell mérlegelni a fizetési kötelezettséget? Köszönettel.
Bár a reklámadó körüli bizonytalanságokat részben eloszlatták a hatósági állásfoglalások, a törvény alkalmazása okozhat még kellemetlen meglepetéseket. Olyan cégeknél is adókötelezettség keletkezhet, amelyekről nem is gondolnák, hogy a reklámadó alanyaivá válhatnak. A beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött speciális megállapodásaik miatt ezzel szembesülhetnek például a nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, bevásárlóközpontok és áruházláncok is – hangsúlyozzák a Ryan adótanácsadó cégnél.
Tisztelt Szakértő! Nyomdaipari tevékenységet folytató vállalkozás cégek megrendelésére készít katalógusokat, szórólapokat, stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője, a reklámadó alanya ezekben az esetekben, így nyilatkozatot sem kell adnia. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem cégek megrendelése alapján készittet (nem saját) nyomdákkal katalógusokat, szórólapokat, emblémázott tollakat, pólókat stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője ezekben az esetekben, igy nyilatkozatot sem kell adnia. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A reklámadóval kapcsolatban szeretném az alábbi kérdéseket feltenni: Van egy cég, amely rendezvényszervezéssel foglalkozik.. A rendezvények teljes körű lebonyolítását vállalja. Közvetíti a hoszteszeket, a cateringet, a dekorációt és többek között a megrendelő kérésére médiafoglalást intéz, ami lehet a tv-ben, a sajtóban, a rácdióban…stb. A média-szolgáltató kiszámlázza a díjat a közvetítő cégnek, a közvetítő cég kiszámlázza a megrendelőjének. A számlázás során a közvetítő cégnek nem sorol fel tételesen mindent, amit közvetített a megrendelőnek, csak TEÁOR szerinti bontásban tünteti fel a számlán a tételeket. A számlához tartozik egy melléklet, ami tételesen felsorolja, hogy mi kerül kiszámlázásra. A kérésem az lenne, hogy a reklámadóval kapcsolatban a közvetítő cégnek fel kell-e tüntetni bármit is a számláján? Ha igen, akkor mi ez az információ? Egy-egy rendezvényre a megrendelő céggel kapcsolatos szórólapok is gyártatásra kerülnek, amit a nyomda a rendezvényszervezőnek, a rendezvényszervező a megrendelőnek számláz ki. Ilyenkor a rendezvényszervezőnek fel kell tüntetni a reklámadóval kapcsolatban a kiállított számláján információt? Vagy elegendő egy nyilatkozat a megrendelőtől, hogy ő megfizetni a reklámadót? A fenti kérdésem arra az esetre is vonatkozik, ha a rendezvényszervező cég egy rendezvény kelléket gyártat le, amit a megrendelő cég logójával látnak el. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha két egymástól független fél (gazdasági társaság) egymás weboldalán kölcsönösen megjelenést biztosít egymásnak, keletkezik-e reklámadó-fizetési kötelezettségük? A szerződésben érték nincs meghatározva, a hirdetések jellege, terjedelme, stb. megegyezik. Egyik cég sem foglalkozik hirdetéssel. Egyéb adók szempontjából keletkezhet-e bármilíen fizetési, bejelentési kötelezettség? Köszönettel: Vasvári Erzsébet
Az Országgyűlés július 4-én fogadta el az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvényt és a reklámadóról szóló törvény (2014. évi XXII. törvény) módosítását. E törvények több, a társasági adózást érintő változást tartalmaznak.
A reklámadóról szóló törvény 3. § 3) bekezdése szerint, ha a reklámszolgáltató a megrendelő felé kibocsátott számlában nem tünteti fel a záradékot, hogy reklámadó hatálya alá tartozik-e vagy sem, s mennyi a fizetendő reklámadó mértéke a nyújtott szolgáltatás után, akkor helyébe a megrendelő lép, és ő kerül a reklámadó hatálya alá. Mi a teendő, ha a megrendelő vállalkozás reklámra fordított havi összesített ellenértéke nem éri el a 2,5 millió forintot, s mi, ha meghaladja azt, de oly mértékben, hogy az utána fizetendő adó mértéke 0 százalék? Mely esetben kell bevallást benyújtania, s pontosan miről?
Míg augusztus 20-áig a reklámok közzétevőinek kellett nyilatkozniuk reklámadó-kötelezettségükről, szeptember 20-án azon vállalkozásoknak kell bevallást beadniuk, amelyek augusztus 15. és 31. között reklámközzétételről szóló számlát fogadtak be.
A reklámadó törvény az NGM szerint „világos, rövid és egyszerű”. A jogszabály a tárca közleménye szerint egyértelműen fogalmaz: reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. A törvény azt is meghatározza, hogy az 500 millió forint feletti reklámbevétel után adót kell fizetni – írják.
Az utóbbi hetekben – ahogy mondani szokás – még a csapból is a reklámadó folyt. Nem véletlenül. Augusztus 15-étől hatályba lépett az új közteherről szóló törvény módosított változata, és legkésőbb augusztus 21-én már be is kellett küldeni az adóhatósághoz a bevallásokat és befizetni az előlegeket.
Tájékoztatásukat kérem a következőkkel kapcsolatban. Egy már 10 éve működő kft. egy rally verseny szervező cégtől hirdetés és reklámszolgáltatást tartalmazó számlát kapott 2013 októberében. A számlának a végösszege 17 millió forint (áfával növelt bruttó érték) volt. A számla több verseny reklámszolgáltatását tartalmazta. 2014. évben eddig még nem vett igénybe reklámszolgáltatást a cég. Még nem tudni előre, hogy a hátralévő hónapokban igénybe vesz-e reklámszolgáltatást. Egy másik cég, amely kapcsolt vállalkozási viszonyban van a kft.-vel, 10 millió forint bruttó értékben vett igénybe reklámszolgáltatást 2013-ban. Egy számlán egy összegben szerepelt ez az összeg. A kapcsolt vállalkozás sem vett még igénybe reklámszolgáltatást 2014. évben mostanáig. Azt szeretném kérdezni, hogy nyilatkozatot kell-e kérni kft.-nek, és a kapcsolt vállalkozásnak a 2013. évben reklámszolgáltatást nyújtó cégtől? Amennyiben kell nyilatkozat, és nem kapnak, akkor a két megrendelő cégnek kell adóelőleg-bevallást benyújtani a NAV részére szeptember 22-éig? Nem világos, hogy szeptember 22-éig a 2013. év adatai alapján előleg-bevallást vagy már a 2014. évi adatok alapján kell bevallást benyújtani. vagy sem? Másik kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben egy kft. egy kapcsolt vállalkozásnak weboldalkészítést és marketing szolgáltatást (benne keresőoptimalizálást, domain szolgáltatást, hírlevél kiküldést, márkaépítést) számláz át 2014. évben havonta, akkor kell nyilatkozatot adnia a megrendelő részére?
Tisztelt Szakértő! Előre is elnézést kérek, vélhetően nagyon triviális kérdést fogok feltenni. A reklámadótv. 7. § (6) bekezdése szerint az adófizetésre kötelezett adóalanynak adót, adóelőleget és kiegészítést nem kell bevallani. Ha nem kis hazánkban lennénk, nem tenném fel a kérdést. A reklámadó alanya szinte mindenki. Az hogy effektíve a befizetendő adó 0, miután nem érjük el megrendelőként a 2,5 millió forintos összeghatárt, egyben azt is jelenti, hogy nem kell bevallani? Az adófizetésre nem kötelezett kifejezés azt jelenti, hogy adó befizetésre nem kötelezett? Tehát ha 0 az adókötelezettség, akkor nem kell bevallást adni?
Mit írjon a számlára a reklám nyújtója, ha terheli adó, de az nulla. Azt, hogy a reklám közzététele után kötelezettség nem terheli, vagy azt, hogy az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz. Előre is köszönöm.
Tisztelt Cím! Cégünk lapkiadással foglalkozik, melyben hirdetések is jelennek meg, magányszemélyeknek és cégeknek egyaránt. A reklámtörvény 3. paragrafus (1) bekezdése szerint a számlán a nyilatkozat vagy arról szól, hogy az adót bevallottuk és megfizettük, vagy arról a tényről, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettségünk nem keletkezett. Kérdésem az, hogy ha azt a tényt nyilatkozzuk le a számlán, hogy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettségünk nem keletkezett, ez a nyilatkozat is mentesíti a partnereinket a bevallási és befizetési kötelezettségtől? Köszönöm előre is a gyors válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték