Az adóügyi és tiltott állami támogatás gyanúja miatt a versenypolitikai főigazgatóság is vizsgálódik a magyar reklámadó ügyében, sőt az előbbi még augusztus végén el is indította az úgynevezett előzetes eljárást, mert az adó hatását illetően közvetett diszkriminációt szimatol a külföldi kézben lévő médiaszolgáltatókkal szemben – írja a BruxInfo.hu.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egészségügyi termékeket forgalmazó, nagykereskedelmi kft., amely a Ratv. törvény 2. § 2) bekezdése értelmében a reklám közzétételének megrendelője, általában nem éri el a havi ilyen céllal felmerült költsége a 2,5 milió forintot. Társaságunk eltérő üzleti éves, mérlegforduló napja, október 31-e. A 2014. évi XXXIV. törvény értelmében változott a társasági adóról szóló törvény 3. mellékletének 16. pontja (ha jól értelmeztem, 2014. 08. 16-ától), amely szerint ha nem rendelkezik a reklám közzétevőjének nyilatkozatával, akkor amiatt a társasági adóalapját növelnie kell. A kérdésem az lenne, hogy ez a tao-törvény módosítás már a 2014-es (2013. 11. 01-jén kezdődő) üzleti évünket is érinti-e, azaz visszamenősleges hatású? Segítségét előre is köszönettel,
Tisztelettel kérem állásfoglalásukat az alábbi kérdésben: Tulajdonosunk osztrák cég, amely a nevünkben időközönként törzsvásárlóink e-mail címére reklámhirdetést küld (kiárusítás, leárazás, akciók, stb.). Utólag ezeket a direct mailingeket kiszámlázza a cégünknek. Mi a helyzet ebben az esetben a reklámadóval? Osztrák tulajdonosunk hozzájárul cégünk reklámkiadásaihoz olyan formában, hogy havonta kiszámlázzuk neki a reklámköltségeink egy részét. Ebben az esetben mi a teendő a reklámadóval kapcsolatban? Nagyon köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Társasházunk a tulajdonosok közös tulajdonában lévő homlokzati ingatlanrészét, reklámfelület elhelyezése céljából bérbeadja gazdálkodó szervezeteknek. Az ügyletről számlát állítunk ki, melyet bérleti díjként adózunk. A tőlünk bérelt felületen a megrendelő helyezi el a saját tulajdonában álló neon reklámfeliratát, tábláját, egyéb reklámcélú eszközét. Egyik megrendelőnk kéri, hogy a kiállított számlánkon tegyünk nyilatkozatot a reklámadótörvény előírásai alapján. Kérdésünk, Önök szerint társasházunk reklámközzétevőnek minősül-e a leírt esetben, kell-e nyilatkoznia a számlán annak ellenére, hogy nem reklám közzétételéből származik bevétele? Köszönettel: vbtax
Továbbra is egymásnak ellentmondó állásfoglalások jelennek meg a reklámadó fizetésére kötelezettek körével kapcsolatban. Az egyik kérdés, hogy ki köteles adót fizetni a Magyarországon nem letelepedett, reklám közzétételére alkalmas internetes felületeken megjelenő reklámok után, s vitatott továbbá az ügynökségeken keresztül megrendelt reklámokhoz kapcsolódó adófizetés kötelezettjének személye is. Ügyelni kell arra, hogy a kapcsolt vállalkozásokként bejelentettek köre nem feltétlenül azonos a reklámadó szempontjából kapcsoltnak minősülő körrel, s a korábban hibás 1494-es bejelentési nyomtatvány új verzióját használják az érintett adózók.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás megrendel prospektusok nyomtatását. Ezeket a prospektusokat, nyomdai útmutatókat a vállalkozás használja fel az ügyfelei felé. Kérdésem, hogy a nyomtatásra kifizetett összeg lesz a reklámadó alapja? Azaz, ha nem éri el a 0,5 milliárd forint összeget, akkor sem bevallani, sem befizetni nem kell adót? Vagy a nyomtatást elvégző szolgáltató nyilatkozata alapján nem kell mérlegelni a fizetési kötelezettséget? Köszönettel.
Bár a reklámadó körüli bizonytalanságokat részben eloszlatták a hatósági állásfoglalások, a törvény alkalmazása okozhat még kellemetlen meglepetéseket. Olyan cégeknél is adókötelezettség keletkezhet, amelyekről nem is gondolnák, hogy a reklámadó alanyaivá válhatnak. A beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött speciális megállapodásaik miatt ezzel szembesülhetnek például a nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, bevásárlóközpontok és áruházláncok is – hangsúlyozzák a Ryan adótanácsadó cégnél.
Tisztelt Szakértő! Nyomdaipari tevékenységet folytató vállalkozás cégek megrendelésére készít katalógusokat, szórólapokat, stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője, a reklámadó alanya ezekben az esetekben, így nyilatkozatot sem kell adnia. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem cégek megrendelése alapján készittet (nem saját) nyomdákkal katalógusokat, szórólapokat, emblémázott tollakat, pólókat stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője ezekben az esetekben, igy nyilatkozatot sem kell adnia. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A reklámadóval kapcsolatban szeretném az alábbi kérdéseket feltenni: Van egy cég, amely rendezvényszervezéssel foglalkozik.. A rendezvények teljes körű lebonyolítását vállalja. Közvetíti a hoszteszeket, a cateringet, a dekorációt és többek között a megrendelő kérésére médiafoglalást intéz, ami lehet a tv-ben, a sajtóban, a rácdióban…stb. A média-szolgáltató kiszámlázza a díjat a közvetítő cégnek, a közvetítő cég kiszámlázza a megrendelőjének. A számlázás során a közvetítő cégnek nem sorol fel tételesen mindent, amit közvetített a megrendelőnek, csak TEÁOR szerinti bontásban tünteti fel a számlán a tételeket. A számlához tartozik egy melléklet, ami tételesen felsorolja, hogy mi kerül kiszámlázásra. A kérésem az lenne, hogy a reklámadóval kapcsolatban a közvetítő cégnek fel kell-e tüntetni bármit is a számláján? Ha igen, akkor mi ez az információ? Egy-egy rendezvényre a megrendelő céggel kapcsolatos szórólapok is gyártatásra kerülnek, amit a nyomda a rendezvényszervezőnek, a rendezvényszervező a megrendelőnek számláz ki. Ilyenkor a rendezvényszervezőnek fel kell tüntetni a reklámadóval kapcsolatban a kiállított számláján információt? Vagy elegendő egy nyilatkozat a megrendelőtől, hogy ő megfizetni a reklámadót? A fenti kérdésem arra az esetre is vonatkozik, ha a rendezvényszervező cég egy rendezvény kelléket gyártat le, amit a megrendelő cég logójával látnak el. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha két egymástól független fél (gazdasági társaság) egymás weboldalán kölcsönösen megjelenést biztosít egymásnak, keletkezik-e reklámadó-fizetési kötelezettségük? A szerződésben érték nincs meghatározva, a hirdetések jellege, terjedelme, stb. megegyezik. Egyik cég sem foglalkozik hirdetéssel. Egyéb adók szempontjából keletkezhet-e bármilíen fizetési, bejelentési kötelezettség? Köszönettel: Vasvári Erzsébet
Az Országgyűlés július 4-én fogadta el az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvényt és a reklámadóról szóló törvény (2014. évi XXII. törvény) módosítását. E törvények több, a társasági adózást érintő változást tartalmaznak.
A reklámadóról szóló törvény 3. § 3) bekezdése szerint, ha a reklámszolgáltató a megrendelő felé kibocsátott számlában nem tünteti fel a záradékot, hogy reklámadó hatálya alá tartozik-e vagy sem, s mennyi a fizetendő reklámadó mértéke a nyújtott szolgáltatás után, akkor helyébe a megrendelő lép, és ő kerül a reklámadó hatálya alá. Mi a teendő, ha a megrendelő vállalkozás reklámra fordított havi összesített ellenértéke nem éri el a 2,5 millió forintot, s mi, ha meghaladja azt, de oly mértékben, hogy az utána fizetendő adó mértéke 0 százalék? Mely esetben kell bevallást benyújtania, s pontosan miről?
Míg augusztus 20-áig a reklámok közzétevőinek kellett nyilatkozniuk reklámadó-kötelezettségükről, szeptember 20-án azon vállalkozásoknak kell bevallást beadniuk, amelyek augusztus 15. és 31. között reklámközzétételről szóló számlát fogadtak be.
A reklámadó törvény az NGM szerint „világos, rövid és egyszerű”. A jogszabály a tárca közleménye szerint egyértelműen fogalmaz: reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. A törvény azt is meghatározza, hogy az 500 millió forint feletti reklámbevétel után adót kell fizetni – írják.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték