Dízelbotrány: beperelték a Volkswagent a részvényesei

Megosztás Tetszik

Pert indítottak részvényesek a Volkswagen (VW) -csoport ellen hétfőn Németországban az autógyártó társaság dízelbotrányával összefüggésben.

A braunschweigi tartományi felsőbíróságon elindult eljárás célja annak megállapítása, hogy a VW eleget tett-e a részvényesei és a tőkepiac iránti tájékoztatási kötelezettségeinek a dízelüzemű gyártmányok károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos visszaélés ügyében.

A társaságtól csaknem 1700 részvényes követel kártérítést, intézményi befektetők és kisbefektetők egyaránt. Álláspontjuk szerint a VW vezetésében már 2008-ban tudták, hogy nem tudják teljesíteni a dízelüzemű járművekre az Egyesült Államokban bevezetett szigorú károsanyag-kibocsátási követelményeket, amit közölni kellett volna a részvényesekkel és a piaccal.

Azonban a társaság eltitkolta a fejlesztések kudarcát és a kibocsátási értékeket meghamisító szoftvert telepített dízelmotorok vezérlő egységébe, és ezzel megkárosította a részvényeseket, mert amikor 2015-ben nyilvánosságra került a csalás, a VW-részvény árfolyama több mint 40 százalékkal gyengült.

A részvényesek szerint együttesen mintegy 9 milliárd euró (3000 milliárd forint) kárt szenvedtek. A VW szerint nem történt szabálysértés, a társaság mindenben eleget tett kötelezettségeinek.

A braunschweigi tartományi felsőbíróságon egy úgynevezett mintaperben próbálják tisztázni a helyzetet, ami azt jelenti, hogy csak egy részvényesi csoport ügyében döntenek, és az ítéletet az összes többi esetben alkalmazzák. A bíróság 13 tárgyalási napot tűzött ki. Ágazati szakértők szerint viszont a per elhúzódhat, akár évekig is tarthat.

Amennyiben a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a VW megsértett valamilyen szabályt és kárt okozott a részvényeseknek, újabb eljárások keretében kell meghatározni a kártérítés értékét.

Arndt Ellinghorst az Evercore nemzetközi befektetési banki tanácsadó társaság vezető autópiaci elemzője a lehetséges kártérítés mértékéről a ZDF német országos köztelevíziónak nyilatkozva felidézte, hogy a VW-t már több mint 25 milliárd euróra büntették a dízelbotránnyal kapcsolatban. Hozzátette: a társaság likviditási helyzetét tekintve egyértelmű, hogy azt is átvészelné, ha a részvényesek által követelt teljes összeget, 9 milliárd eurót ki kellene fizetnie.

Matthias Casper, a münsteri egyetem (Westfälische Wilhelms-Universität - WWU) szakértője elmondta: az esetleges újabb eljárások összetettsége és hosszúsága miatt valószínű, hogy a VW peren kívül egyezne meg a részvényesekkel a kártérítésről, amelynek végső összege az eredeti követelésnek nagyjából a fele, vagy akár annál kevesebb is lehet.

A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a céget, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW a világ legnagyobb gépjárműgyártója, tavaly 10,74 millió gépjárművet értékesített, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen és az Audi mellett a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini és a Porsche autómárka, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.