Az Adózóna értesülései szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eddigiektől eltérően ítéli meg az ügyfél otthonában vagy az általa megadott helyszínen nyújtott szolgáltatások esetén a pénztárgép-kötelezettséget (ide tartozhatnak például a masszőrök vagy a gépjárműjavítási tevékenységet végzők).
Tisztelt Szakértő! Egy most induló vállalkozás, mely mobil autószerelő szolgáltatással szeretne foglalkozni - nem lesz telephelye - szükséges-e számára pénztárgépet üzemeltetnie? A mobil szolgáltatáshoz autóvizsgáztatás, autómentés, háznál, vagy úton történő javítás, vagy egyéb telephelyhez nem kötött javítás tartozna. A TEAOR szerinti besorolás alapján mely szolgáltatások körébe lehet besorolni? Köszönettel várjuk válaszát. Liker Judit Könyveld Bt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem 48 éves nyugdíjas (korkedvezménnyel, tűzoltóként dolgozott), katás egyéni vállalkozást szeretne létrehozni. Kérdéseim: – Lehetséges-e, hogy kiegészítő tevékenységű katás vállalkozó legyen havi 25 000 forint megfizetése mellett? – Kreatív hobbi- és ajándékboltot szeretne nyitni, ahol a saját készítésű, illetve vásárolt termékeket árusítaná. Pénztárgép alkalmazására kötelezett-e, vagy csak nyugta és számlaadási kötelezettsége van? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a fodrászüzletben hajápolási termékeket is értékesítenek, kötelező-e az online pénztárgép használata? Ha igen, kiváltható-e ez azzal, hogy ezeknek a termékeknek az értékesítéséről minden esetben számlát állítanak ki?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, a következő kérdésem lenne: egyéni vállalkozásként fitnessedzéseket tartok, de még egyetemre járok nappali szakon. Pénztárgép-kötelezett lennék, de ha a kézzel kiállított számlákat lejelentem a NAV felé, akkor nem kell pénztárgép, ugye? Mi a nyomtatvány neve, amin le kell majd jelenteni a NAV felé a számlákat? S ugye 27%-os áfás számlát kell kiállítani? Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk működése során üzletében a készpénzes vásárlások összegét a pénztárgépben is rögzíti. A könyvelés a napi pénztárzárások alapján történik. A NAV 2014. 04 .09-ei tájékoztatója alapján ez a gyakorlat nem kifogásolható, mivel költségvetési kockázatot nem hordoz magában. Tegyük fel, hogy idén 2017. 07. 01-jétől előfordul olyan eset (bár eddig nem volt ilyen), hogy 100 000 Ft áfatartalmat meghaladó összeg kerül a pénztárgépben rögzítésre és erről számla is kiállításra kerül. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Okoz-e bármilyen gondot, hogy a pénztárgépből és a számlázóprogramból is érkezik adat a hivatal felé ugyanarra a bizonylatra tekintettel? Ha gépi számlát állítunk ki, akkor a jelenlegi tervezet szerint a számlázóprogram fog adatot szolgáltatni az adóhivatal felé és az áfabevallásban összesítő jelentésként nem jelenik meg. Ha kézi a számla, akkor az áfabevallás mellékletében "kézzel" rögzítjük az adatokat. Kell-e változtatni a kialakult gyakorlaton olyan módon, hogy az értékhatárt elérő készpénzes vásárlásokat csak számlával bizonylatoljuk? A könyvelést ehhez igazítanánk, külön rögzítenénk a készpénzes számlákat és külön a zárásokat. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem fodrászatot és szoláriumot üzemeltet. A szolárium-tevékenység 2017. 01. 01-jétől pénztárgéphasználatra kötelezett tevékenység. Ügyfelem számla kiállításával kívánja kiváltani a pénztárgéphasználatot. Van-e bejelentési kötelezettsége a NAV felé, vagy elég PTGSZLAH nyomtatvány benyújtása azokra a hónapokra, amikor ebből a tevékenységéből bevétele származott? A PTGSZLAB nyomtatványt próbáltuk kitölteni, de abban csak 2014. évi dátumot enged beírni. Köszönettel: MZné
Tisztelt Szakértő! Egy nagykereskedelmi cég egyéni vállalkozókat foglalkoztat, akiknek online pénztárgépük van. A cég az árut bizományba adja oda a vállalkozónak, aki minden nap kifizeti az eladott árut. Ez az összeg jelenik meg a pénztárgépben. Erről számlát kap. A hónap végén kiszámlázza a jutalékot. Ebben az esetben hogyan kell kezelni a pénztárgép bevételét? Ez ugye teljesen megegyezik az áru értékével. Tehát a vállalkozó tényleges bevétele a jutalék, amit hó végén kiszámláz. A pénztárgép bevételét be kell számítani a bevallásban az összbevételbe? Ugyanis ebben az esetben pl. a helyi iparűzési adónál a vállalkozó hátrányos helyzetbe kerül, mert nagyon magas lesz a bevétele, ami valójában nem is az ő bevétele, csak átfut rajta. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy száraztészta-készítő kft. kiskereskedők felé értékesíti termékeit, számla kiállítása mellett. A telephelyén azonban előfordul, hogy lakossági értékesítést is végez. Erről egyszerűsített számlát állít ki. Kérdésem, hogy – pénztárgép használatára kötelezett-e (ha igen, mikortól), – a számla kiállításával ez teljesítettnek tekinthető-e, – kell-e jelentenie erről a számlákat, ha igen, mikortól. Köszönettel.
Kérdésem arra vonatkozik, hogy annak a masszőrnek, aki üzletben is dolgozik és házhoz is jár, kötelező-e mobil pénztárgépet használnia, vagy megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha az üzletben pénztárgépet használ, háznál pedig kézi nyugtát ad? Úgy gondolom, a szolgáltatás igénybe vevője nem kötelezhető arra, hogy egy pénztárgép áramellátását biztosítsa. Kérdésem másik fele arra vonatkozik, hogy mi lesz a helyzet akkor, ha a masszőr úgy nyilatkozik: pénztárgépes nyugta helyett kizárólag számlát ad. Ha a számlát számítógépes programmal állítja ki, akkor háznál erre nem lesz lehetősége. Adhat ott kézi nyugtát?
Kedves Szakértő! Egyéni vállalkozó könyvelését végzem az új évtől. Mivel gépkocsiszereléssel foglakozik, decemberben pénztárgépet vásárolt. Mivel főállású munkaviszony mellett vállalkozó, nem minden nap van javítási munkája. Ezért úgy gondolja, felesleges neki a pénztárgép, eddig is minden esetben számlát állított ki. Kérdésünk, hogy választhatja-e csak a számlaadást, amit minden hónapban lejelentenénk a NAV felé. Mi van ilyenkor a pénztárgéppel, el lehet-e adni, valamint milyen jelentési kötelezettség van ilyenkor a NAV felé? Ha csak számlát ad, milyen szövegezést kell kifüggeszteni erre vonatkozóan? Köszönettel várjuk a választ.
Tisztelt Címzett! Kell-e szolárium üzemeltetéséhez online pénztárgép 2017. január 1-jétől?
Tisztelt Szakértő! 1. Egy bisztróba bemegy a vendég és számlát kér. Fizetési módok: készpénzes – PTGSZLAH; bankkártyás – PTGSZLAH; átutalásos – nincs adatszolgáltatás. Mindhárom esetben nem kerül be a bevétel a pénztárgépbe! (Pénztárgépet használ a bisztró.) 2.Házhoz rendel ételt egy vendég. A futár kiszállítja és a nyugtatömböt viszi magával, a helyszínen kiállítja a kézi nyugtát, vagy már vitte magával ugyanazt. Nem kerül be a pénztárgépbe és nem is kell adatot szolgáltatni! Jól értelmezem a szabályozást? Köszönöm szépen a válaszát! Üdvözlettel: Hadusovzkyné
Tisztelt Szakértő, Ügyfelünk Facebookon megrendelésre értékesít, jellemzően magánszemélyeknek általa készített kézműves termékeket. Minden értékesítésről vagy elektronikus számlát vagy kézi számlatömbből kiállított számlát ad. Ezek egy része készpénzes, magánszemély vevők részére. Üzlethelyiséggel nem rendelkezik. Első kérdésünk, hogy ebben az esetben pénztárgépre kötelezett-e? Abban az esetben, ha igen, akkor ezt a kötelezettségét kiválthatja-e a PTGSZLAH nyomtatvány benyújtásával? Válaszukat előre is köszönjük. Tisztelettel, Csizmadia Katalin
A kezelőszemélyzet nélküli automatákat abban az esetben is el kell-e látni AEE egységgel, illetve összekötni a NAV-val, ha az zsetonnal üzemel, és a zseton a pénztárnál kapható, melynek ellenértékét beütik a pénztárgépbe (zsetonos önkiszolgáló autómosó)?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték