Rokkantnyugdíjas osztaléka Kérdés
kKrdezném, hogy a rokkantnyugdíjas részére kizetett osztalék beleszámít-e a korlátba (a minimálbér 18-szorosa értékbe)?
41 találat a(z) osztalékjövedelem cimkére
Külföldön biztosított személy jövedelme utáni eho Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az ahóról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének értelmezését kérném Önöktől. Eszerint „A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.” Egy magyar állampolgár évek óta Bécsben lakik, és egy osztrák cég alkalmazottjaként ott dolgozik (van magyarországi lakcíme is). Tehát egy másik EGT-tagállamban minősül biztosítottnak, és ezt igazolni is tudja (A1 lappal). Ez a személy Magyarországon alapított egy céget, ahonnan részére rendszeres jövedelmet, valamint osztalékot fizettek. Kérdésem: kell-e az osztalék után százalékos ehót fizetnie, illetve a magyarországi más jövedelme után van-e eho-fizetési kötelezettség? Ha nincsen, akkor a kifizetett osztalék után a cég által levont ehót a magánszemély az szja-bevallásában kérheti-e vissza, vagy a cégnek kell-e ezt önellenőrzéssel visszaigényelnie? (Az szja-bevallás jelenlegi formája, tartalma, mintha csak a 450 000 forintos felső határon túlvont eho visszatérítésére szolgálna, arra nem utal a bevallás, hogy a nulla eho kötelezettségű osztalékból levont eho is visszaigényelhető lenne...) Válaszukat köszönöm: Várkonyi Györgyi
Osztalékjövedelem bevallása tbsz esetén Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nyrt. részvényei után osztalékfizetésről dönt, majd a részvénytulajdonosoknak az osztalékot megfizeti, és az osztalékjövedelemhez kapcsolódó bevallást elkészíti, beküldi. Kérdésem az lenne, hogy azon belföldi részvényesek esetében, akik tbsz-szel (tartós befeketetési számlával) rendelkeznek, és ebből adódóan az osztalékjövedelmük után nincs szja-fizetési kötelezettség, ebben az esetben az osztalékfizető nyrt.-nek a '08'-as bevallás (M-05 lapjának 424. során) szerepeltetnie kell-e az ilyen, adómentes osztalékjövedelmet? Válaszát előre is köszönöm!
Katás cégből kivett jövedelem Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi bt.-nk kata alá jelentkezett be 2014. évre. A 2013. évi nyereséget a szokásos osztalékként nem tudtuk kivenni, mert a 1371 nyomtatvány 06 lapja a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalékban lévő összeggel összevonva adóztatta le, mint osztalékot kiváltó adót! Ehót és szja-t a tagoktól nem vontunk le, a klasszikus osztalékszámfejtést nem tudtuk értelmezni. Az osztalékot a mai napig nem vettük ki a bt.-ből. Kérdéseim: Az ehót mikor, és hogyan kellett volna megfizetni? A tagok mit valljanak be a 1453-as szja-bevallásukban? A bt. beltagja és egy kültag személyesen közreműködik, tehát fizetjük a tételes adót a bejelentett "kisadózók" után. A bt. második kültagja személyesen nem működik közre, nem jelentettük be "kisadózónak". A 2014. évi működés teljes évben katás. Osztalék nem értelmezhető, de mikor, és mit vehetünk ki jövedelemként? Hogyan kell megállapítani a jövedelmünket a bt.-ből? Ha nincs osztalék, kell-e a nem személyesen közreműködő tulajdonosnak is jövedelmet juttatni a tulajdoni része után? Taggyűlés dönthet úgy, hogy csak a dolgozó tagok kapnak a jövedelemből? Köszönettel: KM
Eho felső határa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. magánszemély tagja -- aki másik vállalkozásban munkaviszonyban is dolgozik -- január és február hónapban saját vállalkozásánál annyi osztalékot vett fel, hogy az az után fizetendő eho elérte a 450 ezer forintos felső határt. Kérdésem, hogy van-e lehetősége nyilatkozatot tenni a munkáltatójánál, hogy a munkabéréből a továbbiakban ne vonják az egészségbiztosítási járulékot? Válaszukat előre is köszönöm!
Külföldön szerzett osztalék Kérdés
Egy szlovák cégben magyar belföldi személy csendestársként van bejelentve. Év végén megkapja a részesedése szerinti osztalékot, mely után nem vonnak le adót, mert Szlovákiában jelenlegi információm szerint külföldinek kifizetett osztalék után nem kell semmilyen adót levonni. Ez esetben terheli-e a magánszemélyt Magyarországon adófizetési kötelezettség? Várom válaszukat. Bné
Ingatlannal fizetne osztalékot? Erre kell figyelnie Cikk
Lehet-e ingatlan formájában osztalékot megszavazni, és, ha igen, milyen határozatba kell foglalni, s kell-e utána illetéket fizetni? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Áttérés kisadózásra Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Betéti társaság 2015.01.01-től át szeretne térni a kata adózásra. Eredménytartaléka negatív. Korábbi évben jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván a kötelezettségei között. Kérdésem: Többek között ez az összeg is osztalék utáni adót kiváltó adó alapját képezi (16 százalék szja), melyet 3 egyenlő részletben (3 év alatt) kell megfizetni a társaságnak? A jóváhagyott osztalékot ki kell-e fizetni mielőtt áttér a kisadózásra? Terheli-e ehofizetési kötelezettség? Ha igen, akkor ki fizeti meg: a társaság vagy a magánszemély? Vagy az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével bent hagyhatják, és ezáltal később sem kell kifizetni a társaságnak (például megszűnéskor vagy tao-ba visszatéréskor) természetesen a tagok jóváhagyásával. Köszönöm válaszukat. Tisztelettel: P. Mária
Katás vállalkozás kültagjának adózása Kérdés
Tisztelt Adózóna, Kata adózással kapcsolatosan lenne két kérdésem: 1./ Főállású kisadózónak minősül a betéti társaság kisadózóként bejelentett tagja, ha heti 36 órás munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságát tölti (gyeden van), de a bt.-ben személyesen közreműködik? 2./ 2015. évi törvénymódosítás kapcsán kérdezném a katás vállalkozás kisadózóként be nem jelentett kültagjának adózását. Ez idáig nem igazán foglalkoztunk vele – egyéb jövedelemként adóztak?! a társas vállalkozás tagjának juttatott anyagi javak..., de ilyen nem igazán fordult elő a gyakorlatban –, viszont most ezt osztalékjövedelemként kategorizálja az szja-törvény. Mennyiben változás ez? Hogyan határozható meg az osztalék összege? A Ptk. ide vonatkozó paragrafusa értelmében hogyan értelmezhetjük a katás vállalkozás osztalék-megállapítását (beszámoló, saját tőke)? Kizárható-e az osztalékfizetésből a kültag, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik? Vagy a kültag a vagyoni betétje arányában adózni fog? Jogi és adózási szempontokat is összevetve, lehet-e azt megállapítani, hogy a kültag nem részesül semmilyen juttatásban? Köszönettel:
Értékpapír külföldi befektetéséből származó osztalék bevallása Kérdés
Magyar banknál értékpapírszámlán lévő összegből a bróker 2012-ben vett osztrák tőzsdén jegyzett részvényt. A 2013-ban kapott osztalék bevallása a kérdés a 1353-as bevallásban. Az Ausztriában megállapított osztalék a banki igazolás szerint 285 euró, azaz 83 793 forint volt. Ebből az osztrákok 2013-ban le is vontak 25 százalékos osztalékadót (20 948,24 forint), náluk ennyi az osztalékadó, tehát a nettó összeg érkezett meg a számlámra, (83 793-20948,24 forint). Majd a magyar bank az eredeti osztalékösszegnek, 83 793 forintnak a 16 százalékát is levonta (13 406,86 forint). Tehát kétszer vontak osztalékadót ugyanabból az összegből, és ezt a bank is igazolta az adóigazoláson. A bevallási útmutató alapján a 05-ös pótlapon 182., a 186-os és a 189-es sorok b és c oszlopaiba milyen összegeket kell beírni, mert nem látom sehol, hol vonódik le az osztrák levont adó, ami miatt visszaigénylésnek kellene keletkeznie? Segítségüket előre is köszönöm.
Külföldi tulajdonos osztaléka Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. külföldi tulajdonosa (nyugdíjas) az osztalékot kéri átutalni. Az lenne a kérdésem, hogyan kell a tulajdonosnak adóznia a felvett osztalék után? Magyarországon vagy külföldön adóköteles? (Van kettős adóztatást elkerülő egyezmény a két ország között.) Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
