Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretném szíves válaszát kérni: osztalékból származó jövedelemből levonásra került 450 000 Ft. Az év végi személyi jövedelemadó bevallásban ezt az összeget csökkenthetem-e a munkaviszonyból származó bérjövedelemből levont 4+3% egészségbiztosítási járulék összegével? Vagy csak a magánszemély más kifizetőtől származó, levont 14%-os járulékát vehetem figyelembe ? Köszönettel.
Könyvelő irodánál 20 százalékos részesedéssel rendelkező tag a könyvelést alkalmazotti jogviszonyban végzi, 2016. évben gyeden van. Részére kifizetett osztalékkal a gyed nincs veszélyben? Kifizethető részére az osztalék anélkül, hogy a gyedet vissza kellene fizetnie? Köszönöm a segítséget: Vasóczki Ildikó
Tisztetl Szakértő! Bt. tagja 2015 decemberében eladta üzletrészét azzal a kikötéssel, hogy a közbenső mérleg (november 30.) szerint kimutatott osztalék összegére igényt tart. Ebbe az új tag beleegyezett, a cég várható eredménye erre fedezetet nyújt. A kifizetésre azonban nem került sor még decemberben, mert az veszélyeztette vona a cég fizetőképességét, ezt a kilépő tag tudomásul is vette. Kérdésem, hogy az akkor elfogadott osztalék a kilépő tagnak 2016 áprilisában kifizethető-e osztalékjövedelemként 16 százalék szja plusz 14 százalék eho megfizetésével? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülőnek (C2) mennyi lehet a havi bruttó bevétele, fizetése 2016-ban, ha a munkája felső vagy középfokú végzettséget igényel (ügyvezető, szervizmérnök)? Kérdezném még, hogy az osztalék hogyan számít a bevételben, megszűnhet-e a rokkantsági ellátás osztalék felvétele esetén? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: J. L.
Tisztelt Szakértő! A nők 40 éves szolgálati idejével nyugdíjazott (korhatár alatti) társas vállalkozó a cégét továbbra is fenntartja. A cég tevékenységének folytatásához szükséges az ő végzettsége, szaktudása, ráadásul ő az ügyvezető. Kérdés: milyen járulékot kell fizetnie a cégének, ha a,) csak tagi jövedelmet vesz fel, b.) csak osztalékot vesz fel, c.) ha csak minimálbért vesz fel, s a nyereséget osztalékként kapja meg? Tudtommal a nyugdíj mellett maximum a minimálbér másfélszeresét kaphatja egy évben (kereseti korlát). Jól gondolom-e, hogy csupán a tagi jövedelemként felvett összegnél kell ügyelni a kereseti korlátra, ám az osztaléknál nem? Előre is köszönöm a választ, üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Román cég 20 ezer euró adózás utáni eredményt ér el. Ennek a román cégnek – egyszemélyes kft. – alapítója/ügyvezetője én vagyok, magyarországi adórezidensként. Az lenne a kérdésem, hogy milyen adókat, és mikor kell megfizetnem Magyarországon, milyen bevallást kell benyújtani, és mikor? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, akinek Magyarországon van a lakóhelye, az Egyesült Királyságban szerez osztalékjövedelmet. Az Egyesült Királysággal van Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye. De számomra nem egyértelmű, hogy ezután az osztalék után mennyi adót kell fizetni itthon és külföldön. Előre is köszönöm a válaszát.
Kft.-nk kizárólag társas vállalkozónak minősülő társasági tagokból áll, munkaviszonyban sem tulajdonos, sem más "kivül álló" nem dolgozik a cégnél. Szellemi tevékenységet végzünk. A tagok személyes közreműködésükre azt a megoldást választották, hogy a járulékokat megfizetjük a társas vállalkozókra előirt kötelező mértékben, ugyanakkor a tagok személyes közreműködésükért dijat nem vesznek fel. Vagyis a jövedelmük kizárólag osztalék. Kérdésünk, hogy a néhány évvel ezelőtt nagy port kavart, és később elhalt, tevékenységre jellemző keresethez hasonlóan van-e valami előirás arra, hogy tag nem vehet fel csak osztalékot, ha személyesen közreműködik? Hiszen logikailag az ő munkájának gyümölcse az osztalék is. Átminősitheti-e bárki a jelenlegi szabályok szerint az osztalékot, mint tőkejövedelmet munkajövedelemmé?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az egyéni vállalkozó éves adóbevallásában leadózott jövedelmét (vállalkozói osztalékát) és annak közterheit a pénztárkönyvben hogyan kell könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Magyar kft. osztalékot fizet külföldi illetőségű román állampolgárnak (illetőség-igazolás nincs, itthon csak kézbesítési megbízottja van), a tag 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Milyen adót, járulékot kell vonni az osztalékból? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság beltagja osztalékot kíván kivenni a 2013-2014. évben elért adózott eredményéből. A beltag Ausztriában dolgozik (magyar taj számát 2013-tól felfüggesztették, európai egészségbiztosítási kártyát kapott). Kérdésem: a Magyarországon osztalékként számfejtett jövedelem 16 százalékos szja-val adózik, de a 14 százalékos eho terheli-e ezt a jövedelmet? Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!
kKrdezném, hogy a rokkantnyugdíjas részére kizetett osztalék beleszámít-e a korlátba (a minimálbér 18-szorosa értékbe)?
Tisztelt Adózóna! Az ahóról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének értelmezését kérném Önöktől. Eszerint „A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.” Egy magyar állampolgár évek óta Bécsben lakik, és egy osztrák cég alkalmazottjaként ott dolgozik (van magyarországi lakcíme is). Tehát egy másik EGT-tagállamban minősül biztosítottnak, és ezt igazolni is tudja (A1 lappal). Ez a személy Magyarországon alapított egy céget, ahonnan részére rendszeres jövedelmet, valamint osztalékot fizettek. Kérdésem: kell-e az osztalék után százalékos ehót fizetnie, illetve a magyarországi más jövedelme után van-e eho-fizetési kötelezettség? Ha nincsen, akkor a kifizetett osztalék után a cég által levont ehót a magánszemély az szja-bevallásában kérheti-e vissza, vagy a cégnek kell-e ezt önellenőrzéssel visszaigényelnie? (Az szja-bevallás jelenlegi formája, tartalma, mintha csak a 450 000 forintos felső határon túlvont eho visszatérítésére szolgálna, arra nem utal a bevallás, hogy a nulla eho kötelezettségű osztalékból levont eho is visszaigényelhető lenne...) Válaszukat köszönöm: Várkonyi Györgyi
Tisztelt Szakértő! Egy nyrt. részvényei után osztalékfizetésről dönt, majd a részvénytulajdonosoknak az osztalékot megfizeti, és az osztalékjövedelemhez kapcsolódó bevallást elkészíti, beküldi. Kérdésem az lenne, hogy azon belföldi részvényesek esetében, akik tbsz-szel (tartós befeketetési számlával) rendelkeznek, és ebből adódóan az osztalékjövedelmük után nincs szja-fizetési kötelezettség, ebben az esetben az osztalékfizető nyrt.-nek a '08'-as bevallás (M-05 lapjának 424. során) szerepeltetnie kell-e az ilyen, adómentes osztalékjövedelmet? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Családi bt.-nk kata alá jelentkezett be 2014. évre. A 2013. évi nyereséget a szokásos osztalékként nem tudtuk kivenni, mert a 1371 nyomtatvány 06 lapja a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalékban lévő összeggel összevonva adóztatta le, mint osztalékot kiváltó adót! Ehót és szja-t a tagoktól nem vontunk le, a klasszikus osztalékszámfejtést nem tudtuk értelmezni. Az osztalékot a mai napig nem vettük ki a bt.-ből. Kérdéseim: Az ehót mikor, és hogyan kellett volna megfizetni? A tagok mit valljanak be a 1453-as szja-bevallásukban? A bt. beltagja és egy kültag személyesen közreműködik, tehát fizetjük a tételes adót a bejelentett "kisadózók" után. A bt. második kültagja személyesen nem működik közre, nem jelentettük be "kisadózónak". A 2014. évi működés teljes évben katás. Osztalék nem értelmezhető, de mikor, és mit vehetünk ki jövedelemként? Hogyan kell megállapítani a jövedelmünket a bt.-ből? Ha nincs osztalék, kell-e a nem személyesen közreműködő tulajdonosnak is jövedelmet juttatni a tulajdoni része után? Taggyűlés dönthet úgy, hogy csak a dolgozó tagok kapnak a jövedelemből? Köszönettel: KM
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték