Magyar egyéni vállalkozás külföldön (Németországban), a külföldi adószáma alatt értékesít termékeket német magánszemély vevők számára. Az ebből származó bevételt be kell számítani a magyar adószámán bevallott negyedéves 58-as járulékbevallások alapját képező átalányban megállapított jövedelembe? A külföldön megfizetett esetleges adó mennyiben számítható be a magyar adóba? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Romániában április elsejétől további egy évig korlátozzák az energiaárakat a lakossági fogyasztók és kisvállalkozók számára, a gázszolgáltatókat tartalékolásra kötelezik, a villamosenergia-termelők többletnyereségére pedig 80 százalékos adót vetnek ki.
A digitális üzleti modellek térhódításával párhuzamosan egyre égetőbb kérdés annak megválaszolása, hogy az egyes országoknak van-e joga különadókat kivetni az ezt alkalmazó vállalkozásokra. Tisztázni kellene továbbá azt is, hogy a globálisan termelődő jövedelmet miként lehet méltányosan felosztani az érintett országok között. A szereplők között messze még a konszenzus, ám az ellenérdekelt országok közelmúltban lezajlott vitái vélhetően segítenek előremozdítani az OECD által szorgalmazott megállapodás mihamarabbi kialakítását.
Szigorodik a fogyasztási típusú adók beszedése a közép- és kelet-európai régióban, Magyarországon kellően hatékony a behajtásuk – állapította meg 2019-es adózási összefoglalójában a Mazars nemzetközi adótanácsadó.
Globálisan közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben az adópolitikával foglalkozó vezető független non-profit szervezet, a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzése szerint. Az adónem átlagosan Európában a legalacsonyabb, Magyarország a 9 százalékos kulccsal az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben – közölte az EY.
A francia kormány csütörtöki ülésén elfogadta 320 nagyvállalat nyereségadójának rendkívüli megemelését 2017-re, hogy a jövő évi államháztartási hiány a GDP-arányosan három százalék alatt maradjon.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb adócsökkentési tervét vázolta fel szerdán Donald Trump amerikai elnök.
A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó – derül ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén döntött a személyi jövedelemadó (szja) csökkentéséről és a társasági nyereségadó növeléséről 2017-től – közölte a kormány Twitter-oldalán.
Jogellenes a belga többletnyereségadó-megállapítási rendszer, így az azt kihasználó multinacionális vállalatoknak mintegy 700 millió euró adót kell befizetniük – közölte az Európai Bizottság.
A társaságunk 2013-ban veszteséggel zárt. Az adó mértékét a nyereségminimum szerint szeretné megállapítani. A társaság úgy döntött, hogy a veszteség ellenére az eredménytartalék terhére osztalékot állapít meg. Így a mérlegben jóváhagyott osztalék-kötelezettség szerepel a tagok felé. A társaságnak semmilyen tagikölcsön-tartozása nincs. Kell-e a fent megjelölt osztalék-kötelezettség miatt a minimum adóalapot növelni? Ha nem, akkor hol van az a hivatkozás a törvényben? Ha igen, akkor miért igen, és mennyivel kell növelni, hiszen a jóváhagyott osztalék bruttó összeg, aminek egy része nem a tagoké lesz a jóváhagyást követő ezévi elszámolás után? Mi van akkor az adóalappal, ha korábbi évekről van a fel nem vett osztalék (ott sincs még elszámolva az adója)?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték