Tisztelt Szakértő! Egyértelmű választ szeretnék az alábbi kérdésre: egyéni vállalkozó személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízing formájában kíván elszámolni. Az áfa levonható-e, milyen mértékben és milyen dokumentumok alapján? Jól értelmezem-e, hogy költségként csak a bevétele 1 százaléka számolható el? Köszönettel: Hataláné Csáki Katalin könyvvizsgáló
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2017 márciusában tartós bérlet (nyílt végű pénzügyi lízing) 36 hónapra személygépkocsit bérelt. Az induló bérleti díjnak és azt követően a havi bérleti díjnak is levonta a céges használat arányában (80 százalékban) az áfát. Most 2018-ban ugyanezen személygépkocsit "áttette" egy másik vállalkozásába, abban bérli úgy, hogy a korábban befizetett induló részlet maradt a lízingcégnél, ezt az újonnan bérlő partner vállalkozásnak már nem kellett megfizetnie. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben a korábbi áfalevonás maradhat-e levonásként, vagy az időszak csökkenése miatt pótlólagosan áfafizetést generál-e?
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: egy társaság szeretne motort vásárolni 1200 m3-t, a kereskedésben azt mondták, hogy nyílt végű pénzügyi lízinggel is megvehetik, aminek az áfáját ebben az esetben visszaigényelhetik, ugyanúgy, mint az autónál. A kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van? Segítséget előre is köszönöm. Üdvözlettel: Fejes-Nagy Hajnalka
Társaságunk nyílt végű lízing konstrukcióban használ személygépkocsit, melynek áfáját a havi számlák alapján levonja és a cégautóadót megfizeti. Kérdésünk: ha a személygépkocsit magáncélra is használják, a cégautóadó megfizetése jogosít-e arra, hogy a teljes áfát levonjuk? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingebadó cég élt a vevőkijelölési jogával és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég a könyveiben 20% amortizációval számolt, maradványértéket a tárgyi eszköznél nem állapított meg. Kérdéseink: 1. Mi a helyes elszámolás a tárgyi eszköz esetében? Mivel aktiváláskor még nincs döntés az autó sorsáról, ezért mehet-e a 20% kulcs vagy már eleve 33%-kal kellene elszámolni a bekerülési értéket, felvéve a futamidőből eredő elhasználódást. 2. Ha a cég akar maradványértéket megadni a tárgyi eszköznek, akkor az hogy van összefüggésben a szerződés szerinti maradványértékkel? Milyen maradványértéket célszerű adni? 3. A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmazza a maradványérték összegét. Ezt az összeget a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizette meg a lízingbeadónak, hanem azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása, avagy kell-e a lízingbeadónak és/vagy a lízingbevevőnek számlát kiállítania? 4. A bevezetőben megadott elszámolás miatt az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben van 2 300 ezer Ft kötelezettség kimutatva, ami megegyezik a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz karton 6 932 ezer Ft összeget mutat, vagyis az aktiválási érték 40%-át (0 Ft maradványérték lett megadva és 3*20=60 % lett elszámolva) A kettő összeg -6932+2300=-4 632 ezer Ft vesztesége adóalapnövelő korrekció nélkül elszámolható? Válaszukat előre is köszönjük
Nyílt végű pénzügyi lízing, adásvétellel induló pénzügyi lízing vagy tartós bérlet, ha a szerződésben az szerepel, hogy a termék árát a vevő 12 havi egyenlő részletben fizeti meg az eladó részére és az eladó a terméket a vevő telephelyén üzembe helyezi és átadja használatra havi bérleti díj ellenében? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A lízingbevevő kft. határidő előtt lezárta a szerződést, megvásárolta a személygépkocsit 2018. 04. 24-én. Az április 23-áig líizngelt gépkocsi eredeti bruttó értéke 24 830 ezer Ft, eddig elszámolt értékcsökkenése 8272 ezer Ft. A kft. lejárati idő előtt lezárta a szerződést, és a lízingtőke tartozása 7400 ezer Ft, a maradványértéket is figyelembe véve. A gépjármű vételárát a piaci érték képezi,12 500 ezer Ft + áfa, lízingdíj korrekció -5100 ezer Ft + áfa. A lízingbeadó számlát állított ki a vételárról, valamint helyesbítő mínuszos számlát a korrekció összegéről. Így a kft. tulajdont szerzett a személygépkocsi felett, melyet 2018. július 30-án értékesített egy másik társaságnak. A fenti tételek könyvelési tételére lenne szükségem (kontírozással).
Tisztelt Szakértő! Adott egy áfás kft., amelynek egyetlen tevékenységi köre maradt: az ingatlan-bérbeadás, amelyre az adómentességet választotta. Nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt egy 9 személyes (forgalmi szerint szgk.) gépjárművet. Levonásba helyezhetjük-e az áfáját, illetve ugyanezen gépjármű értékesítésekor kell-e áfát fizetni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném állásfoglalását Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárol személygépkocsit, mely áfáját szeretné visszaigényelni. A vételár nettó 6 162 559 forint, az önerő 50 százalék, 3 081 280 forint+áfa, a futamidő pedig 24 hónap. A futamidő lejártakor 1 232 512 forint+áfa lesz a maradványérték. Kérdésem, hogy az adóhatóság esetleges ellenőrzés során átminősítheti-e az ügyletet, miszerint más konstrukciót takarunk? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária
Állásfoglaláskérés: egy kft. nyílt végű pénzügyi lízinggel személygépkocsit vett lízingbe a Porsche Banktól 2018. 05. 30-ai dátummal. A helyes könyvelés és adóbevallások érdekében állásfoglalást kérünk az alábbiakra: 1.Számviteli szempontból: A lízingbe vett személygépkocsit a tárgyi eszközök között kell kimutatni (nettó értéken + járulékos költségek), és értékcsökkenést elszámolni [számviteli törvény 23. § (3) alapján]? Függetlenül attól, hogy a gépkocsi nem a kft. tulajdonában van? A kötelezettség kimutatása (nettó törlesztőrészletek) az egyéb rövid- és hosszúlejáratú kötelezettségek között történik. Vagy: Szolgáltatásként (bérleti díj) elszámolni havonta a lízingbe adó számlái alapján? 2. Áfa szempontjából: Szolgáltatásnak minősül [áfatörvény 13. § (1) alapján.]. A lízingbe adó havi számlái alapján a törlesztő részletek áfája levonható? (A végén, a maradványértéken történő esetleges megvásárlásra áfalevonási jog nincs.) A járművet eladó kereskedő cég a forgalomba helyezéssel kapcsolatosan járulékos költségeket számlázott, melyeknek áfatartalma is van. Ez az áfa valószínűsíthetően nem vonható le? 3. Cégautóadó A cégautóadót a lízingbe vevő fizeti 2018. júniustól [Gépjárműadó törvény IV. 17/B § (2), 17/C § (1)].
Tisztelt Szakértő! 2018 februárjában eladtuk öröklakásunkat 17 millió forintért és venni szeretnénk helyette egy másikat. Meg is találtuk a számunkra megfelelőt, de ez a lakás az OTP Ingatlan Lízing tulajdonában van, nyílt végű pénzügyi lízing formájában. A lizingbevevő 25 millió forintért kínálja a lakást, úgy hogy ő kijelölne bennünket tulajdonosnak és nekünk kellene végtörleszteni a lízinget. A végtörlesztési ajánlat szerint az összes tartozás 17 millió forint. A 2008-ban kötött lízingszerződés szerint a lakás vételára 12 millió forint + áfa. Kérdésem, hogy nekünk mi lesz az illeték alapja? Valamint ezt az illetékalapot csökkenthetjük-e az általunk eladott lakás árával, mivel a lízingelt lakás megszerzése nem adásvételen fog alapulni? Válaszát előre is köszönöm.
Egy vállalkozás 24 hónapos futamidővel nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy személygépjárműre. A nettó vételár + járulékos költségeket aktiválta és a futamidővel arányos használati időt meghatározva értékcsökkentette. Maradvényértéknek a szerződésben meghatározott nettó maradványértéket rögzítette. Előzetes tervei szerint a futamidő végén nem vásárolta volna meg, de időközben úgy alakult, hogy mégis élni kíván vételi opciós jogával. Kérdésem az lenne, hogy a maradványértékre jutó áfa összegét rá kell-e utólag aktiválni a gépjármű bekerülési értékére vagy egyéb ráfordítás lesz? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízingünk megszűnésekor nem éltünk az eszköz megvásárlásával, azért azt "visszaadtuk" a lízingbeadónak. A visszaadáskor kivezettük az eszköz bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését és a lízing főkönyvi számla követel egyenlegét is. Az összevezetések kapcsán veszteségünk keletkezett, melyet a 86-os számlacsoportban a rendkívüli ráfordítások között mutattuk ki. Kérdésünk, hogy az említett veszteséggel meg kell-e növelnünk társasági adóalapunkat? (Véleményünk szerint igen, mert az előbbi tétel párjaként a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéket – az adóalapnál még nem érvényesített nettó értéket – pedig adóalap-csökkentő tételként kezelhetjük) Köszönjük válaszukat !
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 2013-ban 60 hónapos nyílt végű pénzügyi lízingre beszerzett egy személygépkocsit 16 000 000 + áfa összegben. A kezdő lízingdíj bruttó 8 000 000 Ft volt. 4 évig fizette a lízingdíjakat, majd lezáratta a lízinget. Kifizette a lízingbe adó számlája alapján a korrekciós tételt, és egy harmadik személynek (nem az ügyvezető) értékesítette az autót. A gazdasági események kontírozásában kérem segítségét, értékcsökkenés és bruttó érték kivezetése, illetve az utolsó lízingdíjjal kapcsolatban. Köszönöm!
Tisztelet Szakértő! Személygépkocsi beruházás nyílt végű pénzügyi lízingben. Kapott a cég külön üzembehelyezési számlát. Ebben az esetben mivel nyílt végű pénzügyi lízingről van szó, az üzembehelyezés áfája levonható vagy nem? Szíves válaszukat előre köszönjük. Négyökrűné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték