Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízinggel vettünk egy személyautót. Kérdésem lenne, hogy csak útnyílvántartás elszámolásának keretében megosztással lehet az áfát visszaigényelni? Valahol hallottam, hogy megengedi a törvény a 70-30 százalékos megosztást is. Azaz, hogy 70 százalékra igénylem vissza, 30 százalékra nem. Igaz ez? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A cégautóadó új módosítása szerint a tartós bérletbe adott személygépkocsi esetén nem kell 2017. január 1-jétől cégautóadót fizetni. A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy ha egy cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében vett egy személygépkocsit, akkor arra kell-e cégautóadót fizetni? Jól gondolom, hogy a tartós bérlet és a nyílt végű pénzügyi lízing két külön dolog? Illetve akár egyik, akár másik konstrukcióról van szó, ha az autóval kapcsolatban számoltak el bármilyen költséget, akkor mégis kell cégautóadót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingbe vevő teljesíti a szerződést és kijelöl egy harmadik vevőt, mi a gyakorlat az alábbiakra: – Ki állítja ki a számviteli bizonylatot a visszaadásról, milyen értéken? – Van-e adózási kérdés, ha a harmadik vevő magánszemély vagy kft., és a lízingbe adónál mikor merül fel adóalap-korrekció? – Mi a könyvelés menete visszaadáskor, harmadik vevő-kijelölési joggal? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Áfaalany kisadózó egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit vásárolna. A havi részletek áfáját levonásba kívánja helyezni, a gépkocsit kizárólag vállalkozási célra használná. Kell-e neki cégautóadót fizetni?
Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében 8,5 millió forint értékben rakodógépet lízingelt (teljes lízingdíj), mely kizárólag üzemi célt szolgál. 2016–ban 1,6 millió forint + áfa lízingdíjat fizetett vissza tőkerész törlesztés címén. Kérem segítségüket, milyen összegű költséget számolhatok el 2016-ban az egyéni vállalkozónál (mind az 1,6 millió forintot, vagy ennek a 3 százalékát)? A személyi jövedelemadóról szóló törvény 11. számú mellékletének II. 21. pontja alapján számomra nem világos a megfogalmazás: de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelő összeg, illetve ez alapján számított adóévi összeg. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy társaság személygépkocsit lízingel nyílt végű konstrukcióban. A futamidőből kb. 1,5 év van hátra. Mivel a cég egy nagyobb bevételhez jutott, az ügyvezetőnél felmerült, hogy a hátralévő részleteket egy összegben kifizetné. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a hátralévő díjak egy összegben való kiszámlázása is bérleti díjnak minősül-e az áfatörvény szempontjából, és levonható-e az áfa abban az arányban, amilyen arányban a gépjárművet a cég érdekében használták, vagy ez már termékértékesítésnek minősül, és nem vonható le az áfa? Mi a helyzet akkor, ha a számla úgy lenne kiállítva, hogy külön tételként szerepelne a hátralévő részletek összege, illetve külön tételként a maradványérték összege? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó
Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében "bérel" 36 hónapra egy személygépjárművet. Az első nagy összegű törlesztésnél, illetve az első havi lízingbefizetés hónapjában sem merült fel magánhasználat, így a törlesztésben szereplő áfa 100 százalékban levonásba helyezhető? Az elkövetkező elszámolásnál már előfordulhat, hogy lesz magánhasználat, így már nem lesz teljes az áfalevonás. A meghatározott magánhasználati "hányadot" már az összes fennmaradó hónapra alkalmazni szükséges? Az áfát kell helyesbíteni hozzá? Kérdésem lenne, hogy a meghatározott magánhasználatot hogyan lehet megtéríteni, esetlegesen, ha azt a kft. továbbszámlázza áfásan, az megfelelő? Mit lát(na) ön helyes eljárásnak? Még egy kérdés: a maradványérték áfája ugye nem vonható le, mert az már termékértékesítés lesz, az az áfarész az értéknövelő beruházás vagy "simán" ráfordításként kell elszámolni? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Antretter Erzsébet Szakértő Asszony! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelemnek végéhez ért a nyílt végű lízingje, és egy harmadik személy veszi meg az autót, akivel 4 millió forintban állapodott meg. A lízingcég a harmadik félnek számlázza ki a maradványértéket (800 ezer forintot), a fennmaradó 3,2 milliót az eddigi lízingbevevő számlázza "tulajdonjog szerzésének átengedése" címén. Egyik kérdésem, hogy ezt a 3,2 milliót nettó árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? (Helyi iparűzési adó miatt nem mindegy.) Érzésem szerint 961 követel, de igazából nem a tulajdonában lévő tárgyi eszköz eladásából származó bevételről van szó. A másik kérdésem az lenne, hogy a fennmaradó lízingtartozást (ami a harmadik félnek kiszámlázott lízinges maradványértéknek felel meg összegében) milyen bizonylattal, és milyen könyvelési tétellel tudom kivezetni? T44? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen számviteli teendői vannak annak a cégnek (lízingbevevő), amely a nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor harmadik felet jelöl ki vevőnek (tulajdonszerző)? Hogyan történik a lízingtárgy (ingatlan) könyvekből történő kivezetése? A lízingbeadó cég, a lízingbevevő és a tulajdonszerző között háromoldalú megállapodás született, melyben rögzítik, hogy a megállapodás aláírásáig milyen összegű teljesítés történt a futamidő alatt a lízingbeadó részére, valamint, hogy a tulajdonszerzőnek milyen összeget kell megfizetni a lízingbeadó részére (előtörlesztés). A megállapodásban rögzítik az ingatlan forgalmi értékét is. Helyesbítő számla kiállítására nem került sor a lízingbeadó részéről. A vételárat a lizingbeadó számlázta ki a tulajdonszerzőnek (előtörlesztés összege), a különbözetet pedig a lízingbevevő cég számlázta ki (27 százalékos áfakulccsal). Hogyan változik az eset, amennyiben a lízingtárgy tulajdonszerző által fizetendő vételi ára alacsonyabb, mint a lízingbevevő tartozása a lízingbeadó felé, de ennek ellenére a három fél megegyezik?
Kft. egy Mercedes Vito személyautót vásárolt nyílt végű lízing keretében. A kft. ügyvezetője szerint ezt az autót csak vállalkozási, bevételszerző célra fogja használni a cég, nem lesz magánhasználat. Útnyilvántartás kötelező, de az áfalevonás milyen mértékben vehető figyelembe ilyen esetben? Egyáltalán elfogadott-e a gyakorlatban, hogy nincs magánhasználat? Ha mégis lesz magánhasználat, azt már az első – nagyobb összegű – lízingdíj összegénél figyelembe kell venni, és a megállapított arányt a törlesztések alkalmával is figyelni kell az áfalevonásnál? Köszönettel.
Tisztelt Tanácsadó! Kérem segítségét számviteli kérdésben és áfa-visszaigénylés tekintetében az alábbi gazdasági események tekintetében. Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing finanszírozással személygépkocsit lízingel, amelynek keretében az eszközt a saját könyveiben mutatja ki és amortizációt számol el. A lízing futamideje 3 év, kezdeteben nagyobb összeg lízingdíjat, majd havonta számláznak tóke és kamat formátumban oly módon, hogy a tőke rész után számítják fel minden esetben az áfát. A társaság az áfát a személygépkocsi céges és magánhasználata arányában visszakéri, mert bérbeadásnak minősíti az ügyletet, ugyanis a futamidő végén nem veszi meg a személygépkocsit, hanem él a vevőkijelölési jogával, azaz egy másik kft. veszi meg a járművet a piaci árnál alacsonyabb "maradványértéken". Erről a maradványértékről a lízingbe adó cég sztornó számlát állít ki a futamidő végén az eredeti lízingelő cég felé. Kérem, hogy részletesen írják meg a pontos könyvelési tételeket a lízingelés alatt, a futamidő végén hogyan kell kivezetni a könyvekből ezt a személygépkocsit? Hogyan kell kezelni az számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés és a kivezetéskori eltérő nettó értéket? (Számvitelileg maradványérték után 333 százalék az értékcsökkenés, az adótörvény szerint 20 százalék!) Helyesen jár-e el a társaság az áfa arányos levonásával? Mi a teendő áfa szempontjából a futamidő végén, amikor a kft. visszaadja a személygépkocsit a lízingbeadó cégnek, amelynek szinte a teljes összegét kifizette a 3 év alatt, de jelentős piaci értéke van még 3 év után is?
Tisztelt Szakértő, érdekelne véleményük a nyílt végű pénzügyi lízing lezárása körüli adózási problémákkal kapcsolatban. A konkrét esetben, a lízingbe vevő a futamidő során jóval több bérleti díjat fizetett, tehát a futamidő végén a maradványérték cca. 2 millió forinttal a piaci érték alatt van. Az autót visszaadja a lízingcégnek. Az autót aztán egy harmadik magánszemély a maradványértéken(!!!) vásárolja meg. Nekem ez egyszerűen sántít. A piaci érték és a maradványérték közötti különbözet után valakinek azért nem kellene adót fizetnie? Akár ajándékozási illetéket, vagy szja+ehót? Megítélésem szerint a cég fizette ki az autó piaci értéke és a maradványértéke közötti összeget ahelyett a magánszemély helyett, aki maradványértéken megszerezte...van esetleg tapasztalatuk az ilyen ügyletekről, akár NAV revizori gyakorlat, esetleg állásfoglalás? Köszönöm válaszuk.
Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm válaszát! Még annyit szeretnék kérdezni, hogy a válaszában leírtak az szja törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra is vonatkozik, úgy mint a számviteli törvény alá tartozókra (mert kérdésem egyéni vállalkozóval kapcsolatban merült fel)? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Alábbi kérdéseinkre kérjük szíves válaszukat. Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban személygépkocsit vásárol. A gépkocsit kizárólag a vállalkozás érdekében használja, tételes útnyilvántartást vezet a megtett utakról. A cégautóadót megfizeti. A könyveiben a lízingbe adótól kapott „Számviteli bizonylat” alapján a gépjárművet aktiválja. A tőketörlesztő-részletekről áfával növelt számlát kap a lízingbeadótól. A számlán a fizetendő kamat is szerepel. A gépkocsi mükődéséhez a benzinszámlák áfáját nem igényli vissza. Kérdéseink? 1./ A számlák alapján az áfa összege visszaigényelhető-e a fent leírt esetben a tőkerész után? 2./ A „számviteli bizonylat” alapján a nettó vételár szerint aktivált személygépkocsi után számolhat el amortizációt? 3./ Amennyiben nem amortizáció számolható el, akkor a számlán feltüntetett tőkerész bérleti díjként/lízingdíjként/ elszámolható? Milyen mértékben? 4./ A felmerült karbantartási költség elszámolható? Az áfa visszaigényelhető? Szíves válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing keretein belül vásárolt cégünk személyautót. Kérdésem lenne, hogy a tőkerész áfatartalmát 100 százalékban vagy 70 százalékban lehet-e visszaigényelni? Köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték