27216 találat a(z) munkajog cimkére

49/1952. (VI. 8.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Az 1951. évi 7. számú törvényerejű rendelet (a Munka Törvénykönyve) 14-36. §-aiban foglalt rendelkezéseket a színházak - ideértve a Magyar Állami Operaházat is - művészi és egyéb munkavállalói munkaviszonyára is alkalmazni kell.
A 4.298/1949. (X. 29.) MT számú rendelet ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
A jelen rendelet a Magyar Állami Operaházra vonatkozólag a kihirdetés napján, a színházakra vonatkozólag pedig 1952. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.

37/1952. (V. 4.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Aki az állami gazdasággal, kísérleti-, illetőleg tangazdasággal vagy gépállomással kötött, mezőgazdasági munkaszerződésének megszegésével a munkábaállást önkényesen elmulasztja vagy a munkát önkényesen abbahagyja - amennyiben a. cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, így különösen a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet rendelkezései alá nem esik - kihágást követ el és háromezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Az 1. §-ban meg...

35/1952. (V. 4.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Az egyetemi és főiskolai hallgatókat (a továbbiakban: hallgatók) - a 3. és 4. §-okban meghatározott kivételektől eltekintve - munkára nem szabad alkalmazni.
Ennek a rendeletnek végrehajtása szempontjából tanulmányaikat folytató hallgatóknak kell tekinteni:
az egyetemi és főiskolai hallgatókat a beiratkozás napjától számított egy évig, kivéve ha időközben oklevelüket megszerezték;
azokat, akiket szakérettségire előkészítő tanfolyamra felvettek, a szakérettségi vizsga letételének időpontjátó...

33/1952. (IV. 30.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Az az ipari tanuló, aki tanulóviszonyát önkényesen megszüntette vagy akit az ipari tanulóképzésből fegyelmi határozattal kizártak, új munkaviszonyba, valamint az önkényes kilépéstől, illetőleg a kizárástól számított hat hónapon belül minden újabb munkaviszonyba csak munkaközvetítés útján léphet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az áthelyezésre.
A tanulóviszonyát önkényesen megszüntető, illetőleg a tanulóképzésből fegyelmi úton kizárt ipari tanuló táppénze új munkaviszonyának kezdetétől számít...

34/1952. (IV. 30.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Azok az egyénileg termelők, akik az aratást és betakarítást a maguk és családtagjaik, valamint az alkalmazásukban álló dolgozók munkájával, vagy kölcsönös megsegítés útján (kalákában) kellő időben elvégezni nem tudják, kötelesek munkaerőszükségletüket június 1. és június 15. napja közötti időben előzetes szerződéskötés útján biztosítani.
Cséplőgépek egyéni üzembentartói a cséplő munkacsapatot, illetőleg - ha a cséplést kalákában végzik - az etetőket ugyancsak június 1-től június 15-ig kötele...

32/1952. (IV. 22.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

A minisztertanács megállapítja, hogy népgazdaságunkban a korszerű technológiát még csak igen szűk körben alkalmazzák. Ennek következtében az alkalmazott munkanormák nagy többségének nincs technológiai alapja és ezek a normák nem segítik elő kellően a termelékenység emelését, a haladó munkamódszerek alkalmazását, az élenjáró üzemek és munkások tapasztalatainak elterjesztését, ugyanakkor a normák kezelését szabályozó rendelkezések ma már a bérfegyelem megszilárdítását nem képesek megfelelően bi...

28/1952. (IV. 8.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Az 1952. évi május hó 1. napjától a munkáltató csak olyan dolgozót alkalmazhat, aki munkábalépésekor munkakönyvét átadja.
Munkakönyv nélkül alkalmazhatók
az ideiglenesen - legfeljebb három napra - alkalmi munkára felvett dolgozók,
a mezőgazdasági idénymunkálatoknál (növényápolás, aratás, cséplés, betakarítás, gyapotszedés, réparakodás) ideiglenesen alkalmazott falusi dolgozók.
A mezőgazdasági idénymunkálatoknál ideiglenesen alkalmazott falusi dolgozókat csak a lakóhelyük szerint illetékes...

17/1952. (III. 4.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Az államhatalom és államigazgatás szervei, intézetei és intézményei, továbbá a vállalatok (üzemek), a földművesszövetkezetek, a kisipari termelőszövetkezetek, valamint a magánmunkáltatók (a továbbiakban: vállalat, illetőleg szerv) 20-50 éves korú hadköteles férfi munkavállalót csak akkor alkalmazhatnak, ha az eleget tett katonai nyílvántartásbavételi kötelezettségének és katonai igazolvánnyal vagy a jelentkezést tanúsító egyéb katonai igazolással rendelkezik.
Azt a munkára jelentkező hadköte...

1951. évi 26. törvényerejű rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

1951. évi 7. törvényerejű rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, amelyben a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonban van. A dolgozók hatalmas többsége felszabadult a kizsákmányolás alól s a Szovjetunió állandó segítségére támaszkodva, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét. Megváltozott a dolgozók viszonya a munkához: a munka a kényszerből mindinkább becsület és dicsőség dolgává válik.
A munkaviszonynak a szocializmus építését szolgá...

101/1950. (IV. 4.) MT rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

3142-5/1950. (III. 24.) KPM rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

1949. évi VIII. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a Következő törvénycikket alkotta:
A törvényszékek mellett működő államügyészségeknél államügyészségi elnöki és alelnöki állások szerveztetnek.
Az államügyészségi elnöki és alelnöki állások betöltése személyi kiválasztáson alapuló kinevezéssel történik.
A jelen törvény erejénél fogva a vezető államügyészek államügyészségi elnökké, azok az államügyészek pedig, akik személyi kiválasztás alapján az 1945. évi július hó 1...

2360/1949. (III. 12.) Korm. rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

1949. évi IV. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
Iparostanuló vagy kereskedőtanuló az, aki ipari, illetőleg kereskedelmi üzemhez (üzlethez) abból a célból szerződik, hogy elsajátítsa azt a készségei és azokat a szakmai ismereteket, amelyeket az illető ipari vagy kereskedelmi szakmában a kezdő segédtől (szakmunkástól) meg lehet kívánni.
Iparostanulót vagy kereskedőtanulót csak tanulószerződés vagy azt pótló szülői (gyámi, gondnoki) ...