A Munka Törvénykönyvének a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta dolgozóira vonatkozó végrehajtásáról szóló 32/1951. (I. 31.) MT rendelet 18. § (2) bekezdésének a) pontja úgy módosul, hogy a mozgópostai dolgozók munkaideje a távolléti órák figyelembevételével havi 250 óra, melynek keretén belül a pihenőben, vagy kezelés nélkül tartalékban töltött 4 távolléti óra 1 munkaórának számít.
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a béralapokkal való gazdálkodás tervszerűségének fokozása, továbbá az állami és bérfegyelem érvényesítése céljából a következőket rendeli:
A béralap az az összeg, amelyet a népgazdasági tervben, valamint a részlettervekben munkabérek kifizetésére irányoznak elő.
Munkabért vagy más munkabérjellegű kiadást (2. §) csak a béralap terhére szabad folyósítani.
A béralap terhére kell előirányozni és kifizetni
a teljesített darabszám után járó béreket (egye...
Az igazgatási dolgozók létszámának és alapbérének nyilvántartása, valamint béralapgazdálkodásának ellenőrzése céljából a Pénzügyminisztériumban központi létszámfelügyelőség, Budapesten a megyékben, továbbá egyes városokban területi létszámfelügyelőségek működnek.
Az állami létszámfelügyelet szervei a pénzügyminiszter főfelügyelete alatt állanak. A Központi Létszámfelügyelőség, valamint a területi létszámfelügyelőségek dolgozóit a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel, fegyelmi hatóságuk a ...
Azok az egyéni termelők, akik az aratást és betakarítást a maguk és családtagjaik munkájával vagy kölcsönös megsegítés útján kellő időben elvégezni nem tudják, kötelesek munkaerőszükségletüket május 20. és június 10. napja közötti időben előzetes szerződéskötés útján biztosítani.
Az (1) bekezdés alá tartozó termelők a szerződtetni kívánt aratómunkások számát május 20-ig köteleseik bejelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságán...
Szakmai gyakorlatra (A Munka Törvénykönyve 132. §) az egyetemet, főiskolát és középfokú szakiskolát végzetteken kívül az is köteles, aki valamely állami hivatal vagy vállalat által szervezett olyan tanfolyamot (iskolát) végez el, melynek célja a hivatallal (vállalattal), vagy irányítása alatt álló szervekkel munkaviszonyba kerülő dolgozók szakmai képzése.
A kötelező szakmai gyakorlat időtartamát a tanfolyamot rendező szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter, vagy Minisztertanácsnak közve...
Az Országos Munkabér Bizottság megszűnik; feladatkörét a jövőben a Minisztertanács közvetlenül látja el.
Az Országos Munkabér Bizottságról és a kollektív szerződésekről szóló 4.194/1949. (VIII. 7.) Korm. rendelet - a büntető rendelkezéseket tartalmazó 26. § kivételével - hatályát veszti.
Az ipari vállalatok műszaki dolgozói és főkönyvelői (vezető könyvelői) tekintetében hatályukat vesztik:
a) az 1949. évi iparági kollektív szerződések munkaköri felsorolásai és bértételei,
b) az 1949. évi kollektív keretszerződéseknek és iparági kollektív szerződéseknek a területi bércsoportokra vonatkozó rendelkezései,
c) a művezetők munkabérének felemeléséről szóló 200/1951. (XI. 18.) MT rendelet,
d) a munkabérekre vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 204/1951. (XII. 2.) MT rendelet 2/...
A gépállomás igazgatója köteles a gépállomás kötelékében dolgozó azokkal a traktorvezetőkkel és kombájnvezetőkkel, akik termelőszövetkezet tagjai (termelőszövetkezeti tag traktorvezetők; továbbiakban: traktorvezető) az 1.039/1951. (XII. 23.) számú minisztertanácsi határozat alapján írásban munkaszerződést kötni.
A traktorvezetőt a gépállomás igazgatója munkaszerződés megkötésével alkalmazza. A megkötött munkaszerződéssel a gépállomás és a traktorvezető között létrejött munkaviszonyra - e ren...
A Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) és a felügyelete alá tartozó megyei, illetőleg járási szövetkezeti szövetségek, földművesszövetkezetek, önálló fogyasztási szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok dolgozóikat - kivéve az önkényesen kilépett vagy a fegyelmi eljárás során azonnali hatállyal elbocsátott dolgozókat - munkaközvetítés nélkül alkalmazhatják.
A SZÖVOSZ felügyelete alatt álló szövetkezeti szervek dolgozóira megfelelően alkalmazni kell az állami vállalatok dolgozóira nézv...
A dolgozó köteles
új munkakönyv kiállításáért tíz forint,
az első munkakönyvmásodlat kiállításáért ötven forint,
a második és minden további munkakönyvmásodlat kiállításáért száz forint
kiállítási díjat illetékbélyegben leróni. Az illetékbélyeget a munkakönyvigényléshez szükséges kérdőívre kell ráragasztani és felül kell bélyegezni.
A Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke a kiállítási díj lerovása alól indokolt esetben felmentést adhat.
Az önkényes kilépéseket és a fegyelmi úton történt...
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa az államigazgatási létszámokkal és béralapokkal való gazdálkodás fokozott ellenőrzése céljából a következőket rendeli:
A béralapellenőrzés szempontjából béralap az az összeg, amelyet az államigazgatás központi és helyi szerveinek költségvetésében munkabérek kifizetésére irányoznak elő.
A béralap terhére kell előirányozni és kifizetni az alábbi munkabérjellegű kiadásokat:
Az állományi létszámba tartozók (állandó és időszaki főfoglalkozásúak) béralapj...
Az 1951. évi 7. számú törvényerejű rendelet (a Munka Törvénykönyve) 14-36. §-aiban foglalt rendelkezéseket a színházak - ideértve a Magyar Állami Operaházat is - művészi és egyéb munkavállalói munkaviszonyára is alkalmazni kell.
A 4.298/1949. (X. 29.) MT számú rendelet ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
A jelen rendelet a Magyar Állami Operaházra vonatkozólag a kihirdetés napján, a színházakra vonatkozólag pedig 1952. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.
Aki az állami gazdasággal, kísérleti-, illetőleg tangazdasággal vagy gépállomással kötött, mezőgazdasági munkaszerződésének megszegésével a munkábaállást önkényesen elmulasztja vagy a munkát önkényesen abbahagyja - amennyiben a. cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, így különösen a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet rendelkezései alá nem esik - kihágást követ el és háromezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Az 1. §-ban meg...
Az egyetemi és főiskolai hallgatókat (a továbbiakban: hallgatók) - a 3. és 4. §-okban meghatározott kivételektől eltekintve - munkára nem szabad alkalmazni.
Ennek a rendeletnek végrehajtása szempontjából tanulmányaikat folytató hallgatóknak kell tekinteni:
az egyetemi és főiskolai hallgatókat a beiratkozás napjától számított egy évig, kivéve ha időközben oklevelüket megszerezték;
azokat, akiket szakérettségire előkészítő tanfolyamra felvettek, a szakérettségi vizsga letételének időpontjátó...
Az az ipari tanuló, aki tanulóviszonyát önkényesen megszüntette vagy akit az ipari tanulóképzésből fegyelmi határozattal kizártak, új munkaviszonyba, valamint az önkényes kilépéstől, illetőleg a kizárástól számított hat hónapon belül minden újabb munkaviszonyba csak munkaközvetítés útján léphet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az áthelyezésre.
A tanulóviszonyát önkényesen megszüntető, illetőleg a tanulóképzésből fegyelmi úton kizárt ipari tanuló táppénze új munkaviszonyának kezdetétől számít...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték