Az Alkotmány 48. § (2) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előterjesztésére
lemondására tekintettel
Budapest, 2011. május 5.
KEH ügyszám: IV-4/02444/2011.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában, valamint - a 21. § tekintetében - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:
E rendelet alkalmaz...
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 47. § (1) bekezdése alapján, a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára
dr. Locsmándi Bélát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárává
- 2011. május 9-ei hatállyal -
kinevezem.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
"(3) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26."
E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és 2012. január 2-án hatályát veszti.
Nagypéntek ünnepe az Európa önazonosságát jelentő keresztény kultúra alapvető egyik kiemelkedő napja, amit minden magát keresztény / keresztyé...
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(3) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 15., augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
Augusztus 15-e ősi magyar elnevezése Nagyboldogasszony. Szűz Mária mennybevételét ünnepli Európa- és világszerte hívők milliói, számos európai államban munkaszüneti nap. A...
Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában megállapított jogkörömben, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 100. §-ának b) pontja alapján, a nemzeti erőforrás miniszter javaslatára az egyetemi tanári kinevezésekről szóló 34/2011. (II. 22.) KE határozatot akként módosítom, hogy a határozatban feltüntetett "Dr. Vígvári Tamás" helyett "Dr. Vigvári András" szerepel.
Budapest, 2011. április 5.
Ellenjegyzem:
Budapest, 2011. április 7.
KEH ügyszám: IV-3/01919/2011.
A felperes megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására szakosodott gazdasági társaság, célszervezetként működik, B. megyében és azon kívül is létesített ilyen munkahelyeket. A felperesnél a perbelit megelőzően a dotáció visszaigénylésének jogosságát már több esetben vizsgálta az adóhatóság. A perrel érintett ellenőrzések alapján az elsőfokú adóhatóság két elsőfokú határozatában 2000-2003-2004. évek vonatkozásában állapított meg adókülönbözetet. Jogi álláspontja szerint a felperes a...
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2006. május 31-én közölt munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése megtévesztés miatt érvénytelen, ezért jogkövetkezményként az Mt. 100. §-ában foglaltak alkalmazását kérte. Ezen túlmenően saját gépjárművel való munkába járás költségének megfizetését, valamint étkezési hozzájárulás megtérítését is igényelte. A felperes rendkívüli munkavégzésért járó bér, és pótlék iránt is keresetet terjesztett elő a re...
A felperes a keresetében kérte az alperes munkáltatói rendes felmondása jogellenességének megállapítását, jogkövetkezményként 12 havi átlagkeresetnek megfelelő kárátalány, BKV bérlettérítés, üdülési csekk megfizetését, valamint a tanulmányi szerződés alapján járó költségei megtérítését.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és kötelezte az alperest 1 993 500 forint kárátalány, 204 800 forint BKV bérlettérítés, 205...
M. B., mint munkaviszonyban álló előadó, bábjátékos munkakörben végzett munkát a D. munkáltató alkalmazásában. 1990. szeptember 30-án közös megegyezéssel a jogviszonyt megszüntették. Az iratokhoz csatolt együttműködési megállapodás szerint 1990. október 1-jén mint a V. Bábegyüttes tagja együttműködési megállapodást kötött a korábbi munkáltatójával, amelyben az együttes és így M. B. is vállalta, hogy a központ szervezésében évi 120 előadást tart a szervező által meghatározott helyszínen, havi ...
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a M. Sz. Kft.-vel 2008. január 18-án megkötött munkaszerződés alapján a munkaviszonya 2008. január 22-től fennáll.
Az alperes a kereseti kérelemre tekintettel előterjesztett beadványában maga is a munkaviszony fennállásának megállapítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Megállapította, hogy a felperes 2008. március 3-tól terhességi gyermekágyi segélyt igényelt, melynek elbírálásával összefüggésben lefol...
A felperes az alperes társasház alkalmazásában a társasház házfelügyelői teendőit látta el, munkaviszonya 2007. december 27-én szűnt meg. Az 1992. május 25-én kelt megállapodás szerint a felperest munkabérként megillette a mindenkori minimálbér összege, valamint természetbeni juttatásként a szerződés megszűnéséig terjedő időre a társasház szolgálati lakásának használati joga. A munka díjazása magában foglalta a bérpótlékokat és az állandó liftügyeleti díjat is.
A felperes által használt házm...
Az I. rendű felperes mezőgazdasági vontatóvezető és karbantartó, a II. rendű felperes pedig pénzügyi ügyintéző munkakörben állt az alperes nagyközségi önkormányzat által fenntartott Műszaki Ellátó Szervezettel közalkalmazotti jogviszonyban, amely jogviszonyok 2008. június 30-án a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűntek meg.
A felperesek keresetükben vitatva a munkáltatójuk jo...
A másodfokú bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes 2005. április 21-én jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, így az 2007. június 1-jén szűnt meg. A munkaviszony megszüntetés jogellenességének anyagi jogkövetkezményei elbírálására az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adva kötelezte az alperest elmaradt munkabér címén 11 250 000 forint, étkezési hozzájárulás címén 45 000...
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték