Megbízási díjat fizetünk nyugdíjkorhatárt betöltött személynek. Rendszeres, de a havi összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Így nem válik biztosítottá. A megbízási díj 90 százaléka után szja-t vonunk, egyebet nem. Az 1041-en nem is jelentettük. Kell-e ezen megbízási díj után szochót, illetve szakképzési hozzájárulást fizetni? Várjuk a szakértői választ. Köszönettel Maróthiné
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy használaton kívüli, 50 millió forint értékű ingatlan folyamatos őrzés-védelmére 2 fő magánszeméllyel kötött megbízási szerződést 2015. 06. hótól kezdődően az ingatlan értékesítéséig. A havi 130 ezer forint összegű megbízási díj 90 százalékából az szja, valamint 10 % nyugdíjjárulék és 7 % egészségbiztosítási járulék levonásra került, valamint a biztosítási jogviszony a T1041 nyomtatványon is bejelntésre került. Az ingatlant most sikerült értékesíteni, így 2016. 07. 31-ével megszűnik a megbízási szerződése a 2 fő magánszemélynek. Kérdéseink: - Milyen igazolásokat kell kiadni a 2 fő részére 2016. 07. 31-ével ? - Jogosultak-e munkanélküli ellátásra (mivel 2015.06.01-2016.07.31. közötti időszakban biztosítottak voltak)? Válaszukat előre is köszönöm.
Megbízási szerződéssel foglalkoztatott után szociális hozzájárulási kedvezményt igénybe vehetjük-e? 55 év feletti után szeretnénk érvényesíteni.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy jogosult-e a kft. ügyvezetője álláskeresési járadékra, aki az ügyvezetői feladatokat megbízás alapján díjazás nélkül látja el? Lehet-e ügyvezető úgy, hogy közben álláskeresési járadékot kap? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk folyamatosan alkalmaz megbízási szerződéssel munkavállalókat. Felmerült a kérdés, hogy jól végezzük-e a munkánkat, ha a január hónapban alkalmazott megbízási díjas dolgozó bérét január hónapban bérszámfejtjük, és utalással február hó elején fizetjük ki, vagy ebben az esetben a fizetés idejében, vagyis február hóban kell bérszámfejteni és utalni is? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy magyar kft. ügyvezetője, aki amerikai állampolgár, és az év nagyobb részében Amerikában tartózkodik, megbízási díjat kap havi szinten a kft.-től (180 ezer forint bruttó/hó), akkor a megbízási díjjal kapcsolatban milyen adó- és járuléklevonás, illetve fizetés terheli a kft.-t? Köszönettel: Molnárné Biczók Barbara
Tisztelt Szakértő! Csed mellett kismamának lehet-e valamilyen jövedelme? Felmerült, hogy kis összegű megbízási díjú munkát – ami nem jár biztosítotti jogviszonnyal – vállalhat-e az érintett szülő? (Például egy cikk fordítását idegen nyelvre.) Ha igen, milyen jogcímen kaphat jövedelmet? Mi a következménye, ha tiltás ellenére ilyen jövedelmet szerez? Lehet-e lakásbérbeadásból származó jövedelme? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Láttam egy májusi válaszát a megbízási díj adózásáról. Egy kérdésem lenne még ezzel kapcsolatban? A T1041-es nyomtatványon minden esetben be kell jelenteni azt, aki a megbízási díj alapján biztosítottnak számít? Tehát be kell-e jelenteni a T1041-esen a nyugdíjasokat, akiknek van munkaviszonyuk, és akiknek nincs munkaviszonyuk? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Tudom, hogy már többször is megírták (mert ezeket a válaszokat olvastam), de nem tudom még mindig pontosan, hogy mit is kell levonnia és megfizetnie a kifizetőnek a megbízási jogviszonyra adott díjazásból: a) Ha nem válik biztosítottá: jövedelem 15 %-a szja, jövedelem 27 %-a eho (volt, hogy szochót olvastam, melyik a helyes?), 1,5 %-a szakképzési hozzájárulás (volt, hogy ezt nem említették, mint fizetendő tételt) b) Ha biztosítottá válik: jövedelem 15 %-a szja, 27 %-a szocho, 10 %-a nyugdíj, 7 %-a egészségbiztosítási járulék (a munkaviszonyra tekintettel kifizetett bérből levonásra kerülő 1,5 % munkaerő-piaci járulék itt nem vonódik le?), 1,5 %-a szakképzési hozzájárulás, és még bejön a bejelentési kötelezettség a T1041 nyomtatványon. A zárójelekben lévő bizonytalanságot szeretném tisztázni. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kismama szülésének várható időpontja idén júliusban esedékes. Van egy főállása, ahonnan rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Tavaly kötött megbízási szerződést egy munkára, aminek a kifizetése most áprilisban esedékes. A megbízási szerződés időtartama 2015. január 1-jétől a teljesítés időpontjáig szól. A kismama csed és gyed ellátásának számításánál figyelembe veszik-e a megbízási díjat vagy nem? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki tolmácsolással foglalkozik megbízással, amikor adódik munka. 2015. 09. 15-éig volt főállása egy cégnél, utána már nem volt év végéig. A tolmácsolást alkalomszerűen végzi, amikor hívják (rendőrség, bíróság, határőrség stb). 2015-ben 10 helyről kapott igazolást a megbízásról. Most, hogy készül az szja-bevallása derült ki, hogy bruttóban 8 millió forint bevétele volt, 10 százalékos költségelszámolással adózik. A kifizetőhelyek az szja-t rendesen levonták tőle, de a járulékokat nem mindenütt vonták. Van olyan hely, ahol éves 1 milliós díjból járulékot csak 74 ezer forint után vontak, van ahol semmit nem vontak. Ebben az esetben hogyan kell megfizetnie, bevallania a járulékokat maga után, kell-e fizetnie egyáltalán valamit az szja-n kívül? Az összes 8 millióból körülbelül 6 millió után vontak járulékokat. Az igazolásokon nincsenek hónapra lebontva a jövedelmek, így honnan lehet megállapítani, hogy mind a 2 millió után kell-e fizetnie, mikor haladta meg a 30 százalékot a havi jövedelem? Ha a teljes különbözet után befizeti a 17 százalék járulékot, azt hol kell bevallania, vagy esetleg ehót kell utána fizetnie, ha igen, hány százalékot? Tudom, hogy ez már áfakérdés, de azt gondolom, hogy be kellett volna jelentkeznie áfakörbe, mert meghaladta a 6 milliót a jövedelme, ez így helyes? Válaszát előre is köszönöm: Bné
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét. Adott egy két taggal alakult kft., amelyben az egyik tag a társasági szerződés szerint megbízási szerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, mellette 8 órás munkaviszonyban is dolgozik a kft.-ben. Mindemellett katás egyéni vállalkozó. Jól gondolom, hogy mivel a munkaviszonya alapján megfizeti a járulékokat, így az ügyvezetést 0 forintért is elvállahatja? Illetve a katás jogviszonyban már nem minősül főállású katásnak. A másik kérdésem az lenne, hogy a T1041-es nyomtatványon ilyenkor milyen kód alatt kell bejelentkeznie, illetve a 08-as nyomtatványon kell havonta bevallást adnia megbízásról? A másik tag megbízási jogviszony keretében az adminisztrációs feladatokat végzi, mellette egy másik cégnél van bejelentett 36 órát elérő munkaviszonya. Ő is vállalhatja a megbízást díjazás nélkül? Őt kell-e jelenteni a T1041-esen, ha igen, milyen kód alatt? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Adott egy családi kft., amelynek tagjai a férj (40 %), a feleség (40 %) és a gyermekük (20 %). A férj az ügyvezető, ő az ügyvezetésen kívül semmilyen tevékenységet nem végez a kft.-ben, de azon kívül egy állami cégnél heti 40 órás munkaviszonyban alkalmazott. A családi kft. tevékenységét heti 40 órás alakalmazottként a feleség végzi, a gyerek nem vesz részt semmiben, csak tag. Ebben az esetben a férj lehet-e ügyvezető megbízásos jogviszonyban nulla forint megbízási díjért? Vagy mi lehet a járulékfizetés szempontjából a legkedvezőbb forma az ügyvezetésre? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég tulajdonosa külföldi illetékességgel bír, jelenleg Nagy-Britanniában dolgozik főállásban. Ha megbízási díjat vesz fel a cégétől Magyarországon, akkor kell-e járulékokat fizetni a megbízási díjból, vagy csak jövedelemadót kell vonni? Ugyanez a kérdés a kifizetendő osztalékkal kapcsolatban, kell-e ehót vonni tőle? Szíves válaszát előre is köszönöm.
A "nők 40" jogosultság alapján nyugdíjban részesülő nőt nyugdíjasként, megbízási szerződéssel tovább foglalkoztatja a cég. Jövedelmét megbízási jogviszonyban szeretnék kifizetni, a 2016-os jövedelemplafont figyelembe véve. Kérdésem: van-e plafonja a megbízási díjra eső 10 százalékos költségszámításnak? Ha nincs, akkor melyik számítás a helyes 1 998 000:12=166 500 forint/hó jövedelemnél? Példa: Ha ezt a havi összeget megnövelem 185 500 forintra, és levonom a 10 százalékát, azaz 18 500 forintot, akkor kapom meg a 166 500 forintot adóalapként, vagy pedig a 166 500 forintot veszem bruttónak, és ebből vonom le a 10 százalékot, 16 650 forintot, és az adóalap 149 850 forint lesz. Az én véleményem, hogy a második számítás szerint a helyes, ha nincs felső határ a10 százalékos költséghányad alkalmazásában. Tisztelettel: Mihály Gáborné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték