Egy magyar illetőségű kft. által német illetőségű, Németországban munkaviszonnyal rendelkező magánszemélynek kifizetett megbízási díj a magyar-német kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 15. cikke alapján értelmezhető-e "más hasonló kifizetés"-nek? Ha nem, akkor milyen típusú jövedelemnek minősül? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar vállalkozást a részére kifizetett megbízási díj után?
Tisztelt Szakértő! Ezek szerint én rosszul tudtam, mivel a minimálbér 30 százalékát el nem érő megbízási dijból származó jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizettettem. Azonban a NAV tájékoztatóban azt olvasom, hogy ilyen esetben nem százalékos ehót, hanem szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Mióta van ez így? Mi a helyzet a kivás vállalkozásokkal, amelyek eleve nem fizetnek szociális hozzájárulási adót, de az ilyen kifizetések nem képezik a kiva alapját sem, mert nem minősülnek tb-járulék alapot képező kifizetéseknek?Nekik akkor semmit sem kell fizetni az szja-n kívül? Üdvözlettel várom szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérném, szíveskedjenek segíteni, hogy be kell-e jelenteni, illetve beküldeni a 1041-es nyomtatványt abban az esetben, ha megbízási szerződéssel fizetünk ki valakinek például könyvelési díjat havonta a minimálbér 1/3 részénél kevesebb összegben? A megbízási dij megállapításánál kell-e óraszámot meghatározni?
Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető kiküldését az országos szakszövetség végzi. A bírói díj a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli (ez a dij a szakszövetség által megadott bruttó játékvezetői dij). A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-15 ezer forint közötti összeg/mérkőzés. Kérdések: a kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosítási jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? Mennyi költség vehető figyelembe a bruttó bírói díjból? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Válaszukat előre köszönjük
A kisvállalati adót szabályozó 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1) bekezdésének b) pontja és a 20. § (3) bekezdése szerint az adó alapját növelik azon személyi jellegű kifizetések, amelyek az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képeznek. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében, amennyiben megbízási szerződés alapján a kifizetett megbízási díj összegéből az szjaelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a megbízott személy nem biztosított, ezért a megbízási díját nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék nem terheli. Ebben az esetben a megbízási díj összegét a kisvállalati adó alapjában sem kell figyelembe venni, illetve ebből a szempontból hogyan értelmezendő a Tbj. 4. § k) pontja, ezen belül különösen a 2. alpont? Laluska Pál
Tisztelt Szakértő! Kérdéseim a következők: 1. Igaz-e, hogy 2014. 09. 01. után csak azok vezethetik egy kereskedelmi cég saját teherautóját, ha valamilyen (általunk még nem ismert) vizsgát tesznek? Ezt most egyik ügyfelünk mondta, hogy 2 gépkocsivezetője is vizsgára készül, melynek díja 100.000.- Ft/fő. Ha van ilyen akkor kérném, hogy melyekre vonatkoznak. 2. Egy 100 százalékos külföldi tulajdonú kft.-nél ügyvezetőváltás volt, egy nyugdíjas hölgy lett a képviselő. Kérdésem: lehet-e 0 forintért megbízási díjjal elszámolni? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Cím! Családi napközi vezetőjének (kisegítő) foglalkoztatása esetén lehetséges-e megbízási szerződést kötni nulla forintos díjjal?
Egy ingatlan értékesítésével foglalkozó vállalkozás részére egy magánszemély 12 millió forint megbízási díjat utal, hogy részére megfelelő használt lakóingatlant találjanak.( A cég az általános szabályok szerint adózik, nem jelentkezett be az eltérő szabályok szerinti például bérbeadás, stb. tevékenység áfásan történő számlázásra.) Kell-e számlát kiállítani az átutalt megbízási összegről? Ha kell számlát kiállítani, az minek minősül? Előlegnek? Kell-e áfát számolni rá? „A cég” egy társaság felszámolási árverésén továbbértékesítési céllal egy új, lakáscélú ingatlant vásárol. A lakás 30 millió forint értékű, a kifizetett árverési ár 10 millió forint. „A cég” a 10 millió forint után fordított adózással megfizeti az áfát, majd jelzálogot vesz fel az ingatlanra 20 millió forint értékben. Ezután el szeretné adni az ingatlant „B cégnek” terhelten 10 000 (tízezer) forintért. Megteheti-e, és ha igen, milyen áfakötelezettség terheli az eladó „A céget” és a vevő „B céget”? Ha B cég az ingatlan után kifizeti a jelzálogot, és eladja 25 millió forintért, milyen adókötelezettsége fog keletkezni az áfában?
Tisztelt Szakértő! Érvényesíteni lehet-e a családi adókedvezményt rendszeres megbízási díjjal szemben? A kifizetőnek be kell-e ezt előzetesen jelentenie az adóhatóságnak? Üdvözlettel várom válaszát.
Betéti társaságunk a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően jár-e el, ha a kisvállalati adó (kiva) alanyaként a személyi jellegű kifizetéseket az alábbiak szerint veszi, illetve nem veszi figyelembe a kiva alapjának meghatározása során? 1. Megbízási díj – megbízási szerződés szerint 1.1. a kifizetés nem egyéni vállalkozónak történik, az szja-előleg alapját képező jövedelem összege: kiva-alap; 1.2. a kifizetés egyéni vállalkozónak történik, a számla ellenértéke: nem kiva-alap. 2. Szerzői díj – felhasználási szerződés szerint 2.1. a kifizetés nem egyéni vállalkozónak történik, 2.1.1. a személyes munkavégzés utáni díjrésznek a szja-előleg alapjaként figyelembe vett jövedelemrésze: kiva-alap; 2.1.2. a vagyoni (szerzői jogi védelem alatt álló) jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjrész: nem kiva-alap (de ezt a díjrészt, mint járulékalapot nem képező jövedelmet, egészségügyi hozzájárulás terheli); 2.2. a kifizetés egyéni vállalkozónak történik, a számla ellenértéke: nem kiva-alap. Laluska Pál (Iurisperitus Bt.)
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék az alábbiakban. 1) Egy egyszemélyes kft.-ben a feleség a tulajdonos, a férj az ügyvezető, akinek máshol van heti 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben megbízási díjjal látja el az ügyvezetést, havi 15 ezer forintért. Helyesen jártunk el, ha így bérszámfejtettünk? Kérem a konkrét példán keresztül a segítő válaszukat. Tíz százalékos költséghányadról nyilatkozott az ügyvezető. Mint ügyvezető nem is nyilatkozhatott volna, függetlenül attól, hogy megbízási szerződésről van szó? Számfejtése így történt: megbízási díj 15 ezer Ft/hó, levont szja 2160 Ft; a kft. 3645 Ft szochót, és 203 forint szakképzési hozzájárulást fizet, és vall be havonta. Kifizetve havi nettó 12 840 Ft. 2) Az ügyvezető utal a kft. számlájára kölcsönt. Ez "tagi kölcsönnek" minősül? Az ügyvezető nem tag a kft.-ben, de családtag. Ez hogyan alakul a társasági adó bevallásban? Köszönettel.
Kft., egy 2011-ben megtartott koncert karmester résztvevőjének fizeti ki a megbízási díjat. A megbízási díj időtartama megfelel az Eladó Művészeti iroda ajánlásának, mely tartalmazza a próbák, illetve a koncert időpontját, esetünkben 5 napot. 2011-ben a karmester elérte az akkori nyugdíjjárulék plafont. A jelenleg hatályos tbj szerint az akkori időpontban érvényes egyéni járulékot vonnánk le a díjból, azaz nem vonnánk le nyugdíjjárulékot. Ha ez a díj teljes egészében általános adózás szerinti lenne, akkor lehetőségünk lenne a 1408-son a járuléklevonás elmaradásának okaként feltüntetni azt, hogy a magánszemély 2011-ben elérte a nyugdíjjárulék maximumot. Mi azonban ekhós jövedelemként számfejtjük a megbízást, ennél a kifizetésnél a 1408-as nem ad lehetőséget a 15 százaléknál alacsonyabb összegű egyéni ekho levonására, csak nyugdíjas magánszemély esetén. Mi értelmeztünk valamit rosszul?
Tisztelt Szakértő! Egy olyan jellegű kérdésem lenne, hogy ha engem, mint adószámos magánszemélyt (alanyi áfamentes) felkér egy rendezvényszervező cég, tehát egy kifizető, illetve nincs megbízási szerződés, csak e-mailben történt megegyezés, hogy a rendezvény napján portrékat rajzoljak 50 ezer forint díjazás fejében, akkor, ahogy a hasonló kérdéseknél olvastam, a kifizetőnek kell levonni ebből az összegből a járulékokat, ami 10+4+3 százalék, illetve a 16 százalék szja-t. Nekem akkor elvileg az 50 ezer forintból kivont 33 százalékot ( vagyis 45 ezerből, mert 10 százalék a költséghányad) kell kézhez kapjam, itt a kifizetőnek ugye nincs plusz kiadása, viszont a 27 százalékos ehót már külön neki kell fizetni azt nem vonhatja ki a béremből, ahogy értelmeztem a jogszabályt. Ez így tiszta is nekem, de a kérdés, mi történik abban az esetben, ha a kifizető az 50 ezer forintos számlámat teljes egészében kifizeti és nem von le belőle semmit, tehát nem tervez befizetni semmilyen járulékot, hanem azt mondja ezt intézzem én. Ez esetben mi a teendő? Mit kell és mit tudok én külön befizetni, ilyen esetben fizessek be 16 százalék szja-t és a többivel nem kell foglalkoznom? Ebben kérném mielőbbi segítségüket. Várom mielőbbi válaszukat, előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Megbízási szerződés 2 hónapra szól. 2013.október 01-november 30-ig. Esedékes megbízási díj 2013.november 30., mely 25 ezer forint. Mikor kell, illetve kell-e T1041-es bejelentés? Ismeretem szerint csak 08-as bevallás kell, T1041 bejelentés nem. Igy van-e ez? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő!Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy magyarországi Egyesület külföldi állampolgárral (Ausztrál) szeretne megbízási szerződést kötni? Hogyan kell ez után adózni, járulékot fizetni?Kell-e adóazonosító jelet, TAJ számot igényelni a megbízott részére? A megbízási díj nem érné el a minimálbér 30%-át.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték