A magánnyugdíjpénztári tagdíjak tovább utalásának felfüggesztése nem ördögtől való. Az állam csak kölcsönvenné a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett összeget, amelyre minimum jegybanki alapkamatot, legfeljebb a pénztárak átlagos éves hozamának megfelelő kamatot fizetne, mindenki jól járhatna.
Idén összesen 221 milliárd forintot spórol meg az állam a három "pótadóval" és a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjkasszába irányításával. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányfő szerdai beszéde után azt mondta: ez az összeg szükséges ahhoz, hogy az örökölt gazdasági folyamatokból következő államháztartási deficitet visszakorrigálják 3,8 százalékra.
A magánnyugdíjpénztárakba érkező tagdíjbevételekkel kozmetikázná szebbé államháztartási hiányát kilenc uniós tagállam. Ezt a lehetőséget azonban aligha adnák ingyen: az így számolóknak valószínűleg a mostani elvárásoknál alacsonyabb deficitet írnának elő.
A magánnyugdíjpénztárak első negyedévi átlaghozama 6,6 százalék, az önkéntes nyugdíjpénztáraké 5,86 százalék volt, ami történelmi összevetésben kiemelkedősen magas - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján megjelent hétfői jelentésben.
Egyhavi nyugdíját is elveszítheti az a magánkasszatag, akinek kellene, de mégsem lép vissza az egypilléres rendszerbe. Mégis sokan tétlenek. A HVG cikkét olvashatják.
Több olyan eleme van a jelenlegi magánnyugdíjpénztári rendszernek – ilyen a felhalmozási időszak során összegyűjtött megtakarítás egyösszegű felvételének lehetősége vagy az örökölhetőség is –, amelyek megszüntetése alapjaiban sértené a tagság érdekeit, ezért a rendszer tervezett átalakítása több szempontból is aggályos lehet.
Az elmúlt évben kialakult pénzügyi válság hatása nem kedvezett a megtakarítások gyarapodásának - olvasható az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár sajtóközleményében. A pénztár megvizsgálta hogyan hatott ez a környezet a pénztártagok megtakarítási szándékaira, hogyan ítélik meg nyugdíjcélú felhalmozásaik jövőjét a majdani nyugdíjasok.
Példátlan, több százmilliárd forintos vagyonvesztés várható a nyugdíjpénztáraknál, ami csak hosszú évek alatt dolgozható le.
Cristina Kirchner, Argentína elnöke azzal magyarázta kedden a tervezett drasztikus intézkedést, hogy a pénztárak jelentős veszteségeket szenvedtek el a világméretű pénzügyi válság miatt, s már alacsonyabbak az általuk kínált hozamok, mint az állami nyugellátás.
Tavaly meglepően sok, csaknem 8 ezer magán-nyugdíjpénztári tag döntött úgy, hogy visszalép a tisztán társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe. Egy, illetve két évvel korábban a visszatáncolók száma még a 3 ezret sem érte el, s az idén e hét elejéig mindössze 1060 visszalépő szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nyilvántartásában. Mi van a háttérben?
Pontosan hol kell szerepeltetni az áfabevallásban a bejövő és kimenő számlákat, mivel akitől a számlát kapjuk EU-s tagország vállalkozója? EU-s beszerzésnek számít-e ez? Hogyan könyveljük az import számlákat, a vámhatározatban meghatározott összegben, ami az áfaalap vagy a számla teljesítés szerinti árfolyama? Nyári munkánál kötelező-e belépni a magánnyugdíjpénztárba? Melyik a jobb megoldás számára az egyéni vállalkozói vagy az evás? Mi a különbség köztük? Mivel oktatás áfamentes tevékenység, mit lehet költségként elszámolnia? Olvasóink kérdéseire Béres Molnár Gergely adószakértő válaszol.
A pénztárak nagy részét nem foglalkoztatja a közvetlen ingatlanbefektetés lehetősége, a 2.632 milliárd forintos vagyonból összesen 7 milliárdot tesz ki az ingatlanvagyon - állapítja meg a Pénzügyi szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a témáról készített összeállításában.
Miként lehet a magánnyugdíj-rendszerből kilépni, s mi módon lehet az elvesztett nyugdíjrészt visszaszerezni? A tagdíj-kiegészítés visszafizetése miként történik? - Futó Gábor, az Adózóna szakértője válaszol a kérdésekre.
A Magyarországon 1998. január 1-jétől működő vegyes-finanszírozású nyugdíjrendszer leglényegesebb vonása, hogy a magánnyugdíjpénztár tagjának társadalombiztosítási nyugdíja 25 százalékkal kevesebb lesz, mint a nem pénztártagoké - Futó Gábor, az Adózóna szakértője a magánnyugdíjpénztárak visszáságairól és a kilépés lehetőségéről ír.
A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó, 2008-tól érvényes törvényi változások az egyszerűsítést, az átláthatóságot és a pénztárak működési biztonságának és stabilitásának javítását szolgálták – mondta Varga Éva, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője a Conforg Oktató és Tanácsadó Kft. konferenciáján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték