Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a földtörvény Országgyűlés előtt fekvő módosításának elfogadása esetén, mivel az ellenzéki párt szerint azzal a „Fidesz politikusaiból álló” agrárkamara „teljhatalomhoz jutna a földtulajdonosok felett”.
A többi között a közbeszerzési törvénymódosításhoz, az igazságügyi tárgyú törvények módosításához fogadott el változtatásokat csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az előterjesztésekről várhatóan a jövő héten szavaz a Ház.
Tisztelt Szakértő! A fiatal gazdáknak az idén folyósított támogatást bevételként kellett kezelni, mivel az Szja törvény nem terjedt ki erre a támogatásra. Azonban a 2019. 01. 01-jétől hatályba lépő Szja törvény 3. § 42. pontja már tartalmazza, a módosító törvény pedig kiegészíti az Szja törvényt a 96. §-sal (ezt még jelenleg nem látom a jogtár január 1-jétől hatályos oldalán), ami a 2016. 01. 01. után kapott támogatásokra is érvényes. Ezek szerint a 2018-ban folyósított támogatásokat már kezelhetjük úgy, hogy a folyósításkor nem bevétel, csak amikor a költség felmerül, akkor válik bevétellé a támogatás és ezzel szemben könyveljük el a ráfordítást, így biztosítva a támogatás "adómentességét"? Vagyis a korábban már "megszokott" módon kell elszámolni a támogatást? Válaszukat előre is köszönöm.
Október 19-én nyújtották be a T/2931. számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról. A módosítások között szerepel egy újonnan bevezetendő szociális és szakképzési hozzájárulási kedvezmény.
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy van egy áfás, kétfős családi gazdaság, amiben szeretnék módosítani a tagok közti részesedéseket. A családi gazdaság feje úgy szeretné a bevétel és költségeloszlást, hogy neki jusson 90%, a tagnak pedig 10%. Erre lehetőségük van-e a 2018-as évre, így, utólag, ha módosítják a családi gazdasági határozatot és mindkét fél beleegyezik? (2018-ra még nem ment be bevallás.) Azért szeretné így a családi gazdaság feje, mert az anyukája az egyetlen tag, aki rokkantsági ellátást kap, ott viszont meg van határozva, hogy mennyi jövedelme lehet az ellátás mellett, és mivel a gazdaságban eddig az 50%-át ráosztottuk, így elesne az ellátástól, mert idénre nagy nyereséget fog produkálni a gazdaság (pályázat miatt kell neki). Engedi-e az szja-törvény, hogy e szerint járjanak majd el a 2018-as évi adóbevallás beadásakor? Köszönöm előre is segítségüket! N. Tünde
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 69. § (3) bekezdése alapján a felek az Mt. 69. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. Jogszerű-e, ha a felek a munkaszerződésben azt rögzítik, hogy munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő fixen 3 hónap, míg a munkáltatói felmondás esetén a felmondás idő tekintetében az Mt. szabályai irányadóak. Jogszerű-e, ha a felek a már megkötött (mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás esetére) Mt. szerinti felmondási időt rögzítő munkaszerződésüket módosítják a fentiek szerint? Tisztelettel.
Folyamatos erőfeszítésre van szükségük a cégeknek, hogy adó- és pénzügyeik kezelésében lépést tartsanak az egyre inkább transzparens és összekapcsolódó nemzetközi adórendszerekkel. A döntéshozók 93 százaléka tart tőle, hogy nem fogja tudni kezelni a különböző nemzeti adóhatóságok esetenként egymásnak ellentmondó álláspontját – derül ki az EY több mint 1700 cégvezető körében végzett nemzetközi kutatásából.
A jövő évtől – illetve egészen pontosan a 2019. előtt keletkezett jövedelmek utáni egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetése után – elfelejthetjük a társadalombiztosítás fedezeti rendszerének első, elismerten adónak és nem járuléknak minősített elemét, az ehót, amely „jogelődjét” a tételes ehót is figyelembe véve, kereken 22 évig volt a közteherviselési rendszer része.
A munkavégzés helye meghatározásnak nincs különösebb jelentősége, amíg a munkavállaló a megszokott rendben végzi a dolgát. Ez egészen addig igaz, amíg például nem változik meg a munkáltató székhelye, vagy míg nem merül fel igény a „megszokott” munkahelytől eltérő helyen történő foglalkoztatásra.
Az egyik kft. főtevékenység és egyéb tevékenység módosítását tervezi. Azt a felvilágosítást kapták, hogy most már nem kötelező a társasági szerződést módosítaniuk, csak a könyvelő jelentse be a NAV felé a v.áltozást Kérdésem az volna, hogy valóban így van-e? Válaszukat köszönöm, Márkusné
Elutasítja a cafeteria-rendszer módosítását a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és egyeztetést sürget a tervezetről a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívásával.
A közteherviselés egyszerűsítésében próbál nagyobb lépéseket megtenni a szaktárca az adószabályok jövő évi átfogó módosításával, ami kedden kerül az Országgyűlés elé – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára a Magyar Időknek.
Tisztelt Szakértő ! Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalány szerint adózik, eredeti bejelentés szerint 4 szoba után. Korszerűsítés után a szobák száma 3-ra csökken év közben. Időarányosan változtatható az az átalány összege? Köszönöm válaszát !
A kormány benyújtotta az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (infotörvény) módosításáról szóló törvényjavaslatát.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni. Egyesület 2018-ban megváltoztatta a székhelyét, melyet a bíróság jóvá is hagyott, határozatban rögzítette. Nem találom viszont a 18T201CSZ bevallásban azt a sort, ahol ezt le tudom módosítani. Kérnék ebben segítséget. Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték