Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy az ekáerszám igénylésekor kötelező-e az áru értékét feltüntetni, mert a bejelentő felületen nem jelzi hibaként, ha azt üresen hagyjuk? Ha pedig mégis kötelező, de mégsem tettük meg az érték bejelentését, milyen következményekkel járhat, illetve utólag módosítható-e valamiképpen úgy, mint egy adóbevallás önellenőrzése? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy milyen jogszabályokra, előírásokra kell tekintettel lenni a számla kiállításával, módosításával, helyesbítésével illetve érvénytelenítésével kapcsolatosan. Milyen tartalmi és jogszabályi feltételeknek kell megfelelni a gépi számlázáskor, illetve a kézi számla kiállításánál? Köszönettel: Benkő Eszter
Nem először fordul elő, hogy a jogalkotó a jogszabályszöveg módosításával szünteti meg a NAV önkényes és téves jogértelmezéseit. 2013. január 1-jétől a határozat jogerőssé válását követő 15. napon a NAV jogszerűen végezhet végrehajtási cselekményt, inkasszót nyújthat be a számlavezető bankhoz..Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A közúti közlekedésről szóló törvény 2011. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása alapján főszabály szerint, ha egy gépkocsi üzembentartója belföldi üzembentartónak minősül, vagy vezetője Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, akkor a gépkocsi kizárólag magyar rendszámmal ellátva használható a közúti közlekedésben. De vannak kivételek.
Szeptember 1-jétől megváltozott a közúti közlekedésről szóló törvény. A módosítást már kihirdették július 12-én, de csak szeptembertől lépett hatályba, ezzel egy kis reagálási időt hagyva a külföldi rendszámmal közlekedő autósoknak. E szerint a közúti forgalomban csak magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt jármű, ha az üzembentartója belföldi személy, vagy vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
A kiküldetésekkel összefüggő szabályozás alapjaiban több éve változatlan, azonban az egykulcsos szja bevetése miatti módosításokat és a kapcsolódó jogszabályok új rendelkezéseit feltétlenül figyelembe kell venni a 2011. évi elszámolásoknál. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Alig egy hete, hogy az Országgyűlés elfogadta a Büntető Törkénykönyv módosítását a költségvetési csalásról. Írtunk már arról, hogy milyen esetekben jár börtönbüntetés és a módosítás értelmében ki számít csalónak. Most azt vesszük sorra, hogy milyen szabályok vonatkoznak a jogosulatlan vagy céltól eltérő felhasználásra.
Megkezdődött a harc a nyugdíjasok voksaiért: üzenget egymásnak és persze az érintetteknek a Fidesz és az MSZP, egyaránt a másikat vádolva azzal, hogy tervei-intézkedései elapasztják az időskori ellátásokat.
A szocialista képviselők igenlő szavazatával, a többi párt ellenszavazatai ellenében, hosszas vita után bocsátotta a parlament költségvetési bizottsága általános vitára az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésén.
A Pénzügyminisztérium adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, mely egyes adótörvények rendelkezéseit hivatott kiigazítani. A módosító rendelkezések, egyes kivételekkel, 2008. május 1-jén lépnének hatályba.
Az utóbbi hetekben, hónapokban sorra hallhattunk indulatos, elítélő véleményeket a kormány adótörvény-előkészítő munkájával, és különösen az új áfatörvénnyel kapcsolatban. Hallhattuk, hogy kapkodó, átgondolatlan, s nem elég kidolgozott az új törvény. Korrigálni kell, módosítani, kijavítani. Sokakban az a kép alakulhatott ki, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői vagy egyáltalán nem is értik a dolgukat, vagy szándékosan végeznek félmunkát. Mi lehet emögött? Földes Balázs, a KPMG adószakértője kommentál.
A január elsejétől hatályos új áfatörvényhez benyújtott pénzügyminisztériumi módosító javaslat egyebek között változtatna az ingatlanok bérbeadására és az ingatlanokhoz köthető fordított adózásra vonatkozó szabályokon. A javaslat az Országgyűlés honlapján olvasható.
A román kormány várhatóan már a következő ülésén elfogadja sürgősségi rendelettel a gépjármű-regisztrációs adó módosításait, miután lezárultak a regisztrációs adóról folyó tárgyalások, és az Európai Bizottság jóváhagyta a Bukarest által kidolgozott módosításokat – jelentette be Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter.
A hétfőn elfogadott adótörvény-módosítások adócsökkentést nem, de még szinten tartást sem ígérnek. A jövő évi változások során az össz adóteher 0,7 százalékkal fog emelkedni. Az adótörvény-módosításokat Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kommentálta.
A kormány ma tárgyalja az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokat. A kabinet várhatóan foglalkozik az OÉT adómentes étkezési hozzájárulás és az iskolakezdési támogatás növelnéséről szóló javaslatával.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték