102 találat a(z) lekötött tartalék cimkére
Beruházási támogatás elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beruházási támogatással lett ültetvény telepítve 2018-ban. A támogatás 2019-ben érkezett meg a bankszámlára, amit lekötött tartalékba kell könyvelni. A kérdésem az, hogy 2018-ra a támogatás összegét ki kell-e mutatni a lekötött tartalékban elhatárolással szemben, vagy mi a helyes elszámolási mód?
Kivából taóba visszalépők osztalékfizetése
Kérdés
Ügyfelem 2017-ben visszalépett a kivából a tao hatálya alá. A 2017. évi zárómérleg adatai szerint az eredménytartalék: 0, a lekötött tartalék: 46 000 eFt (áttérési különbözet), az adózott eredmény: 85 000 eFt. Szeretne 100 000 eFt osztalékról dönteni a mérleget elfogadó taggyűlésen. Helyes megoldás az, hogy a 2018. május XX-i (mérlegelfogadó taggyűlés időpontja) dátummal könyvelem a lekötött tartalék visszavezetését 15 000 eFt-tal, és csak a 2018. évi taobevallásban adóztatom le ezt az összeget 9 százalékkal? Vagy már 2017-ben vissza kell vezetnem a lekötött tartalékból a 15 000 eFt-t ahhoz, hogy 100 000 eFt osztalékról dönthessen? És akkor a taobevallásban hol kellene leadózni a 15 000 eFt után fizetendő adót? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Lekötött tartalék pótbefizetésre
Kérdés
Egy régóta működő kétszemélyes kft.-ből 2017.07.27-én kiszállt az egyik tulajdonos (jegyzett tőke 4500 ezer forint, eredménytartalék: 18 000 ezer forint, és volt lekötött eredménytartalék pótbefizetésre 22 500 ezer forint, ez régen a veszteség fedezése miatt lett befizetve). Most a pénztárt kellene csökkenteni, mert elég magas, lehetséges ezzel? Vagy kellett volna könyvelni valamit amikor az egyik tulajdonos kiszállt belőle?
K+f tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy ha egy kft. 2017 szeptemberében kutatás-fejlesztési tevékenységbe kezdett, mely várhatóan két év múlva fog befejeződni, akkor 2017. végéig ezzel kapcsolatban felmerült költségei (anyag, megbízási, tervezési díj) azonnal költségként elszámolódnak? T 51, 52, 54 – K 454, 47 számlák? Elkülönítetten könyvelem ezen költségeket, és majd a projekt végén, aktiváláskor kerül a szellemi termékek közé, illetve akkor képzek lekötött tartalékot is rá?! T112-K582, illetve a kész termék átsorolódik a tárgyi eszközök közé... Tehát a 2017. évi mérlegemben ez nem fog úgy látszani, viszont a cég eredményét jócskán leviszi. Köszönöm válaszát.
Egyéni vállalkozó és egyéni cég leltára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alapított egyéni céget. A leltár összeállításával kapcsolatban lennének kérdéseim. Az összeállítandó leltárba szerepelni fognak az egyéni vállakozó eszközei? Tárgyi eszközök, vevő követelésre gondolok és egyéb kintlévőségre, ha van neki? Szeretné az összes eszközét az egyéni cégbe átvinni nyilvántartási értéken, tehát hogy adófizetés ne keletkezzen ebből. Az egyéni vállalkozás által kiállított számlákat amiket nem fizettek még ki, bekönyveltük bevételként. Igy keletkezett vevő és a másik oldalon szállító is. Ha mindezeket felvisszük a leltárba, akkor a különbözet, ami igy keletkezik lekötött tartalékba kerül? Ezt be kell-e adni a cégbíróságra?
Osztalékdöntés kivából kilépők esetén
Kérdés
2017.07.05-én a cég megszűnt kivaalany lenni. 2017.11.30-án mérlegelfogadó taggyűlés határozatot hoz az osztalék mértékéről. A saját tőke adatai a következők: JT.3.000eFt, ET: -1.000eFt, lekötött tartalék: 65.000eFt, adózott eredmény: 60.000eFt. A lekötött tartalék összege a kivatörvény szerinti áttérési különbözet összegével azonos. Megítélésem szerint a fenti cég 11.30-án a mérleg elfogadó taggyűlésen maximálisan csak 60.000-1.000= 59.000eFt-ról dönthet.Ez igazságtalan, e szerint a kiva utolsó évének taggyűlésén hozott osztalékdöntési lehetősége meglehetősen korlátozott a kötelező áttérési különbözete lekötött tartalékba való helyezése révén. Jól gondolom vagy tévedek? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Kiva és az eredménytartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk mérlegeli a kiva alá történő bejelentkezés lehetőségét. A problémánk, amit nem látunk teljesen világosan, a következő: jelenleg az eredménytartalékunk 20 millió forint, ami lényegében a társaság tulajdonában lévő iroda ingatlan bekerülési értékét finanszírozza forrás oldalon. Ha a kiva alatt elkezdünk osztalékot jóváhagyni és kifizetni, ahogy az újabb nyereséges évek következtében az eredménytartalék nő, akkor először ez a 20 millió forint kerül kifzetésre, ami nem képez kivaalapot, lévén a kiva előtti időszakban keletkezett. Aztán a további összegek már a kiva alapját fogják képezni, de az eredménytartalék folyamatosan 20 millió forint körül kell maradjon, mivel az eszköz oldalon ott az ingatlan. Ha egyszer a kiva alól ki szeretnénk vagy ki kellene lépnünk, akkor ez az eredménytartalék a kiva alatti időszakban keletkezettnek minősül, és el kell különítenünk lekötött tartalékba? Azaz csak beruházásra oldható majd fel, és ezt a 20 millió forintot újra el kell költenünk beruházásra? Vagy valamit rosszul értelmezünk? Ha így van, akkor van-e bármilyen lehetőség arra hogy ezt a helyzetet elkerüljük, orvosoljuk? Köszönöm válaszát.
Lekötött tartalék feloldása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy ha egy társaság 25 millió forint lekötött tartalékot képzett és 2016. évben egy ingatlant vásárolt, melyet csak 2017-ben aktívált, majd 2017-ben az ingatlant 10 millió forint összegben átépítette, akkor 2017-ben a teljes 25 millió forint lekötött tartalék feloldható vagy csak az átépítésre felhasznált 10 millió forint? Válaszát nagyon köszönöm!
Szövetkezet – közösségi alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk mezőgazdasági szövetkezet formában működik. A saját tőkén belül a lekötött tartalékok között szerepel közösségi alap javára lekötött összeg. Szeretném megkérdezni, hogy mi a közösségi alap felhasználásának módja? Be kell valahova jelenteni (például MOSZ), vagy elég a közgyűlési döntés is? Az alapszabályban az szerepel, hogy a tagoknak és hozzátartozóiknak adható belőle szociális, kulturális juttatás. Ezek ilyen esetben ugyanúgy adóznak, mint például, ha munkavállalóknak adnánk, illetve ugyanazok a korlátok vonatkoznak rájuk? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Gál Veronika
Mérlegtételek átkönyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mérlegsorokban lévő összegek átkönyvelésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mi a helyes járható út. Most vettem át egy kft. könyvelését, és az ügyvezetőnek az a kérése, hogy a lekötött tartalékban és a tőketartalékban lévő összegeket vezessem át az eredménytartalékra. A mérleget 2003-ig visszamenőleg megnéztem. A lekötött tartalék soron lévő összeg eredetileg a rövid lejáratú kötelezettségek között volt 2011-ig. Az összegekről semmiféle dokumentáció nincs. 2012-ben tulajdonos- és ügyvezetőváltás volt. Akkor az ügyvezető próbált a régi tulajdonosoktól információt szerezni a két mérlegsoron lévő összegről. A lekötött tartalékban lévő összegről az az információ, hogy valamikor előírt osztalék volt. Mivel a cég nem tudta kifizetni az osztalékot, így 2011-ig a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelt. A tulajdonosok az évek során, azaz 2011-ig teljesen kicserélődtek. 2012-ben az új ügyvezető döntése az volt, hogy mivel az osztalékot továbbra sem tudják kifizetni, illetve előrelátható időn belül biztosan nem, így a kötelezettséget megszüntette és az összeget a lekötött tartalékba helyezte. A kérdés, hogy átkönyvelhető-e az összeg a lekötött tartalékból az eredménytartalékba egy jegyzőkönyv alapján? A másik kérdés, hogy a tőketartalékban lévő összeget, amiről 2003-tól senki nem tud semmi információt adni – ugyancsak jegyzőkönyv alapján – át lehet-e helyezni az eredménytartalékba? Köszönettel: Margit
Fejlesztési tartalék feloldásának utólagos változtatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a 2015-ös évben a lekötött tartalék összegéből beruházások miatt a fejlesztési tartalékából feloldott bizonyos összeget egy meghatározott tárgyieszközkör tekintetében, majd annak megfelelően visszavezette az eredménytartalékba a feloldott összeget, és a társaságiadó- (tao) bevallást is a megfelelő értékcsökkentési korrekciók figyelembevételével elkészítette. Később van-e lehetősége megváltoztatnia a döntését a feloldás tekintetében: a.) a feloldás összege változatlan marad, de más tárgyi eszközökre oldja fel, emiatt változik az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés, így a tao-bevallást szükséges önrevízióznia; b/ a feloldást teljes egészében "visszacsinálja", azzal az indokkal hogy azt későbbi – de határidőn belüli – más beruházásra kívánja felhasználni. Ebben az esetben szintén változik a tao-bevallása (kötelezettségcsökkenés lesz), és a döntés évében az eredménytartalékból visszavezeti a lekötött tartalékba az érintett fejlesztési tartalékot . Mielőbbi válaszukat előre is köszönjük!
Tagi kölcsön pótbefizetésként, lekötött tartalékba
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Egyik társaságunk saját tőkéje negatív, viszont tagikölcsön-állománya magas. A legalul látható linkeken olvasható tanácsok nem egyértelműek, szeretném kérni a pontosítást a következők szerint: - a tagi hitel "konvertálása" lekötött tartalékba csak jegyzett tőke emelésével együtt lehetséges? - amennyiben a társasági szerződés megengedi, lehetséges csupán a lekötött tartalék emelés (JT változtatás nélkül) tagi hitelből pótbefizetésként (követelés apportálás)? Vagy csak ha valóban megvalósul a pénzmozgás? - ha választani lehet, melyik megoldás szabályozását látják védhetőbbnek, egyértelműbbnek? Van valamilyen speciális szabály amire könyveléskor oda kell figyelni? Köszönettel, Szentesi Péter Virtus Kft. És az említett 3 válasz: http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_3_Potbefizetes_tulajdonosi_kolcsonb_wih http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_9_sajat_toke_rendezes_shd http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_14_Tulajdonosok_altal_nyujtott_hitel_nqm
Ingyenesen átadott pénzeszköz cégek között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság ingyenesen átadott egy másik társaságnak fejlesztési célból, ingatlan vásárlására 170 millió forintot. A ráfordításkénti elszámolhatóság feltétele, hogy a juttatást kapó nyilatkozatban igazolja, hogy ez az összeg nem a veszteségeit fedezi, továbbá, hogy a társasági adót megfizette utána. Ez eddig rendben is van. Az én kérdésem a juttatást fogadó oldaláról jelentkezik: a fejlesztési céllal kapott támogatást időbelileg el kell határolni, halasztott bevételként elszámolni, ha ezt nem teszem meg, akkor ez az összeg az adózott eredménybe kerül, melyet elvileg osztalékként is ki lehetne fizetni, de az adományozó célja nem ez volt. Ha elhatárolom, akkor az a megfelelő technika, hogy a társasági adó megfizetésre kerüljön, így a teljes összeggel az adóalapot megemelem, és a feloldás éveiben, a feloldott összegekkel csökkentem? Ez a jó eljárás, vagy erre az összegre inkább a lekötött tartalék a megoldás? Köszönöm!
Saját tőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a saját tőke elemeivel kapcsolatos. Tagi hitel átsorolásával lenne egy kis problémám. Ha a tagi hitelt nem jegyzett tőke emelésére szeretnénk fordítani hanem például lekötött tartalékra, az lehetséges-e, illetve ehhez kell-e alapító okiratot módosítani, ha a jegyzett tőkét nem érinti? Üdvözlettel: Agent Kft.
Kft. megszüntetése
Kérdés
Kedves Szakértő! Végelszámolással szeretnénk megszüntetni a kft.-t. Paraméterei a következők (eFt-ban) Mérlegfőösszeg: 204; Pénzeszközök, pénztár: 204; Saját tőke: 500; Eredménytartalék - 2746; Lekötött tartalék: 2450. A lekötött tartalék a tagok általi pótbefizetés volt a veszteségek fedezetére. Kérdésünk az lenne, hogy a megadott adatok szerint megszüntethetjük-e a céget, a lekötött tartalék miatt nem keletkezik-e valamilyen adókötelezettség? Köszönjük a választ.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
