Tisztelt Szakértő! Kérdésem a saját tőke elemeivel kapcsolatos. Tagi hitel átsorolásával lenne egy kis problémám. Ha a tagi hitelt nem jegyzett tőke emelésére szeretnénk fordítani hanem például lekötött tartalékra, az lehetséges-e, illetve ehhez kell-e alapító okiratot módosítani, ha a jegyzett tőkét nem érinti? Üdvözlettel: Agent Kft.
Kedves Szakértő! Végelszámolással szeretnénk megszüntetni a kft.-t. Paraméterei a következők (eFt-ban) Mérlegfőösszeg: 204; Pénzeszközök, pénztár: 204; Saját tőke: 500; Eredménytartalék - 2746; Lekötött tartalék: 2450. A lekötött tartalék a tagok általi pótbefizetés volt a veszteségek fedezetére. Kérdésünk az lenne, hogy a megadott adatok szerint megszüntethetjük-e a céget, a lekötött tartalék miatt nem keletkezik-e valamilyen adókötelezettség? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Van-e valamilyen precedens arra vonatkozóan, hogy elfogadja-e a NAV társasági adóalapot csökkentő kedvezményként a képzett fejlesztési tartalékot, ha az a könyvelésben szerepel 12.31-én, de másolási hiba miatt nem került feltüntetésre lekötött tartalékként a beszámolóban (ami ugyebár nem javítható....)? Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Van-e mód ara, hogy a nagyobb összegű tagi kölcsön egy részét lekötött tartalékba átsoroljuk a veszteség fedezetére, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke nagyságát? Mivel mindkettőnek a forrása ugyanaz, vagyis a tulajdonosok befizetései. Nincs további tőkehiány, csak a saját tőke nem megfelelő, és úgy gondoljuk, nem indokolt újabb befizetés. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy lekötött tartalékból vásárolt tárgyi eszközre van-e négyéves elidegenítési tilalom? A 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint nem lett csökkentő tételként figyelembe véve. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kell-e ügyvéd közreműködése és társaságiszerződés-módosítás lekötött tartalék vagy tőketartalék képzéséhez tagok általi pótbefizetésből? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy milyen feltételekkel lehet a kft. tulajdonosai által nyújtott hosszú lejáratú hitelt átminősíteni lekötött tartalékká pótbefizetésből? Köszönöm!
Kedves Szakértő! Egy bt. eladásra kerül. A korábbi tagok által 10 évvel ezelőtt 3500 ezer forint pótbefizetés történt a veszteségek fedezetére. Ez az összeg a lekötött tartalékba került elszámolásra. Kérdésünk az, hogy a cég eladásakor hogyan kell rendezni ezt a kötelezettséget, hogy ne legyen semmi szankció, adófizetési kötelezettség, hiszen ezt már egy korábban leadózott pénzösszegből tették be a tulajdonosok. Az új tulajdonosoknak kellene ezt átvállalni és a keletkező bevételből kivenni? Köszönjük segítő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a véleményét: Adott egy bt., a tagjai házastársak (50-50 %-ban tagok). Mivel elválnak, a bt.-ből kilépne az egyikük, aki kültag (nem kiválással). A kilépő tag vagyoni betétjére jutó résszel hogyan kell elszámolni a könyvekben, illetve hogyan kell utána adózni? (A kilépő tag vinné magával az "ingatlant" is, s a bérelt ingatlanon végzett beruházást is. Maga a bérelt ingatlan a házastársak "magántulajdonában" van.) A bt. saját tőkéje magas, nyereséges volt mindig. Eszközoldalon tárgyi eszközök (ebben van a bérelt ingatlanon végzett beruházás is), illetve pénzeszköz, készlet, követelés állnak. Forrásoldal: saját tőke (ebben van lekötött tartalék, ami fejlesztési tartalék, eredménytartalék) és kötelezettség. Segítségét előre is köszönöm. G. Lajos
Abban az esetben, ha a társaságiadó-bevallásban nem változik semmi, önellenőrizhető (megszüntethető) a lekötött tartalék összege?
Tisztelt Szakértő! Az általunk megvásárolt cégben az eredménytartalék terhére pótbefizetés történt, amit a tőkeelemek között, a lekötött tartalékok alatt tart nyílván. Azt tudjuk, hogy visszafizetése esetén az aktuális tagoknak jár vissza a pénz. Az üzletrészvásárlás következtében, a jelenlegi tagok könyveiben viszont ezen pótbefizetés nem szerepel. Kérdés, hogy a pótbefizetés visszafizetése esetén milyen könyvelési tételek vannak, és hogyan adóznak a jelenlegi tagok (csökkenti-e az adóalapot)?
Tisztelet Szakértő! A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított, adóalapot csökkentő tétellel kapcsolatosan a kérdésünk a következő lenne: Egy társaság 2013-ban értékesítette az immateriális jószágait 92 millió forint értékben, majd a keletkezett eredménnyel egyező összeget a lekötött tartalékba mutatott ki (keletkezett eredmény 92 millió forint volt). Ezzel az összeggel az adóalapját csökkentette is. 2015-ben vásárolt 92 millió forint értékű immateriális jószágot szerződés alapján. A szerződés értelmében 2015-ben az eszközök 92 millió forintos értékben, szemben a szállítókkal, kimutatásra kerültek (tehát nem lettek kifizetve). Kérdésként merült fel, pontosan hogyan kell érteni, illetve könyvelni ezen rendelkezést: "A képzett lekötött tartalékot a következő három adóévben lehet jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág beszerzésére feloldani"? A beszerzés fent említett könyvelésén túl kell-e még valamit könyvelni, ha igen, akkor azt pontosan hogyan?
Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a saját tőkém negatív, ilyen esetben a tagi kölcsönből képezhetünk-e lekötött tartalékot? Vagy milyen lehetőségek lennének a saját tőkém helyreállítására? Válaszát előre is köszönöm.
Egy bt. 2010-ben 2 millió forint fejlesztési tartalékot képzett, az összeget lekötött tartalékba vezette, a társaságiadó-alapját csökkentette. 2011-2014 években beruházásra fordított 1 500 ezer forintot. A tárgyévi beruházásoknak megfelelő összegeket minden évben visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A lekötött, de fel nem használt rész (500 ezer forint) után a 19 százalék társasági adót késedelmi pótlékkal növelten vissza kellett volna fizetni 2015. január 31. napjáig, és a 2014. évi társaságiadó-bevallásban kellett volna bevallani. A társaság a 1429-es bevallásában ezt elmulasztotta, 2014. dec .31-én az 500 ezer forint még lekötött tartalékként volt nyilvántartva. A visszavezetés 2015. április 30-án történt. A 1429-es bevallást önellenőrizni kell, feltüntetve annak 16. sorában a 95 ezer forint TAO kötelezettséget. A késedelmi pótlékot esetünkben 2011. június 1–2014. december 31-éig kell számítani és a 16. sorban bevallani, vagy a lekötés feloldásának (2015. április 30.) napjáig? Az így számított késedelmi pótlékot adóalapnövelő tételként be kell-e állítani a 1429-es bevallásba, vagy az 2015. évi módosító tétel lesz? Az önellenőrzési pótlékot 2015. június 1-jétől az önellenőrzés napjáig állapítjuk meg?
Kedves Szakértő! Van egy cég, ahol a magánszemély tulajdonosok a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek 2013-ban. A cég most 2015-ben végelszámolás mellett döntött. A lekötött tartalékként bemutatott pótbefizetést nem lehetséges visszafizetni a tulajdonosoknak. Ennek elengedése a tagi kölcsönhöz hasonlóan illetékköteles-e Ön szerint? Köszönöm válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték