111 találat a(z) lekötött tartalék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a véleményét: Adott egy bt., a tagjai házastársak (50-50 %-ban tagok). Mivel elválnak, a bt.-ből kilépne az egyikük, aki kültag (nem kiválással). A kilépő tag vagyoni betétjére jutó résszel hogyan kell elszámolni a könyvekben, illetve hogyan kell utána adózni? (A kilépő tag vinné magával az "ingatlant" is, s a bérelt ingatlanon végzett beruházást is. Maga a bérelt ingatlan a házastársak "magántulajdonában" van.) A bt. saját tőkéje magas, nyereséges volt mindig. Eszközoldalon tárgyi eszközök (ebben van a bérelt ingatlanon végzett beruházás is), illetve pénzeszköz, készlet, követelés állnak. Forrásoldal: saját tőke (ebben van lekötött tartalék, ami fejlesztési tartalék, eredménytartalék) és kötelezettség. Segítségét előre is köszönöm. G. Lajos

Kérdés

Abban az esetben, ha a társaságiadó-bevallásban nem változik semmi, önellenőrizhető (megszüntethető) a lekötött tartalék összege?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az általunk megvásárolt cégben az eredménytartalék terhére pótbefizetés történt, amit a tőkeelemek között, a lekötött tartalékok alatt tart nyílván. Azt tudjuk, hogy visszafizetése esetén az aktuális tagoknak jár vissza a pénz. Az üzletrészvásárlás következtében, a jelenlegi tagok könyveiben viszont ezen pótbefizetés nem szerepel. Kérdés, hogy a pótbefizetés visszafizetése esetén milyen könyvelési tételek vannak, és hogyan adóznak a jelenlegi tagok (csökkenti-e az adóalapot)?

Kérdés

Tisztelet Szakértő! A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított, adóalapot csökkentő tétellel kapcsolatosan a kérdésünk a következő lenne: Egy társaság 2013-ban értékesítette az immateriális jószágait 92 millió forint értékben, majd a keletkezett eredménnyel egyező összeget a lekötött tartalékba mutatott ki (keletkezett eredmény 92 millió forint volt). Ezzel az összeggel az adóalapját csökkentette is. 2015-ben vásárolt 92 millió forint értékű immateriális jószágot szerződés alapján. A szerződés értelmében 2015-ben az eszközök 92 millió forintos értékben, szemben a szállítókkal, kimutatásra kerültek (tehát nem lettek kifizetve). Kérdésként merült fel, pontosan hogyan kell érteni, illetve könyvelni ezen rendelkezést: "A képzett lekötött tartalékot a következő három adóévben lehet jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág beszerzésére feloldani"? A beszerzés fent említett könyvelésén túl kell-e még valamit könyvelni, ha igen, akkor azt pontosan hogyan?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a saját tőkém negatív, ilyen esetben a tagi kölcsönből képezhetünk-e lekötött tartalékot? Vagy milyen lehetőségek lennének a saját tőkém helyreállítására? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Egy bt. 2010-ben 2 millió forint fejlesztési tartalékot képzett, az összeget lekötött tartalékba vezette, a társaságiadó-alapját csökkentette. 2011-2014 években beruházásra fordított 1 500 ezer forintot. A tárgyévi beruházásoknak megfelelő összegeket minden évben visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A lekötött, de fel nem használt rész (500 ezer forint) után a 19 százalék társasági adót késedelmi pótlékkal növelten vissza kellett volna fizetni 2015. január 31. napjáig, és a 2014. évi társaságiadó-bevallásban kellett volna bevallani. A társaság a 1429-es bevallásában ezt elmulasztotta, 2014. dec .31-én az 500 ezer forint még lekötött tartalékként volt nyilvántartva. A visszavezetés 2015. április 30-án történt. A 1429-es bevallást önellenőrizni kell, feltüntetve annak 16. sorában a 95 ezer forint TAO kötelezettséget. A késedelmi pótlékot esetünkben 2011. június 1–2014. december 31-éig kell számítani és a 16. sorban bevallani, vagy a lekötés feloldásának (2015. április 30.) napjáig? Az így számított késedelmi pótlékot adóalapnövelő tételként be kell-e állítani a 1429-es bevallásba, vagy az 2015. évi módosító tétel lesz? Az önellenőrzési pótlékot 2015. június 1-jétől az önellenőrzés napjáig állapítjuk meg?

Kérdés

Kedves Szakértő! Van egy cég, ahol a magánszemély tulajdonosok a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek 2013-ban. A cég most 2015-ben végelszámolás mellett döntött. A lekötött tartalékként bemutatott pótbefizetést nem lehetséges visszafizetni a tulajdonosoknak. Ennek elengedése a tagi kölcsönhöz hasonlóan illetékköteles-e Ön szerint? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Bruttó utófinanszírozású, beruházási célú, vissza nem térítendő támogatási szerződés alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújt támogatást egy bt.-nek. Konkrétan paragrafusra nem hivatkozik a szerződés, de a 2011. évi CLV. törvény alapján a tőketartalékba kell helyeznem az összeget. 2014-ben támogatási előleg érkezett, 2015-ben pedig megjött a maradék pénz. A kérdéseim a következők: 1. Valóban helyezhetem tőketartalékba a törvény alapján, vagy csak akkor, ha a szerződésben kifejezetten le van írva a tőketartalékba helyezés szövegrész? 2. Az előleget kötelezettségként kezelem 2014-ben, vagy rögtön tehetem azt is tőketartalékba? (Az elszámolás megtörtént 2014-ben, csak a pénzt 2015-ben tudták utalni.) 3. A szreződés szerint a "jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső támogatási összegnek azt a hányadát köteles a Támogató visszafizetni, amilyen arányban az eszköz beszerzése a támogatás terhére elszámolásra került" (5 évig kell üzemeltetni a tárgyi eszközt). Az idézett rész azt jelenti, hogy lekötött tartalékba kell átvezetnem a tőketartalékot, vagy mindig egy hányadát? Legyen szíves egy példával illusztrálni ennek az aránynak a kiszámítását! Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Egy szövetkezet kft.-vé alakult. Lekötött tartalékban van a szövetkezet által visszavásárolt befektetői részjegy könyv szerinti értékének és a visszavásárolt értékének a különbözete. Hogyan tudja feloldani a kft.?

Kérdés

2010-ben lekötött, és fel nem használt tartalék visszavezetése után kérdésem, hogyan kell könyvelni a 4 évre kiszámolt társasági adót, illetve késedelmi pótlékot a 8-as számlaosztályban, ezek gy csökkentik a 2014. évi eredményt? Ha nem történt meg a befizetésük január 31-éig, akkor mi a teendő a fizetést illetően? Tovább kell a késedelmi pótlékot számolni addig, amíg nem rendeződik a tartozás?

Kérdés

Kétszemélyes tulajdonú kft. jegyzett tőkéje 500 ezer, eredménytartaléka 4 millió 185 ezer, a tagi hitel 4 millió 400 ezer, a 2014. évi veszteség -580 ezer forint. Van-e mód a tagi hitel lekötött tartalékba (pótbefizetéssel) történő átvezetésére, vagy jegyzett tőkeként bejegyeztetni? Ha igen, az milyen járulékos költséggel járhat?

Kérdés

Egy kft.-nél évek alatt nagyobb összegű tagi kölcsön gyűlt össze. Ennek következtében a saját tőkéje is mínuszossá vált. Van-e arra lehetősége a cégnek, hogy a tagi kölcsönt pótbefizetésként lekötött tartalékba tegye? Ezzel a saját tőkéje nem lenne mínuszos. Jár-e ez valamilyen adófizetéssel vagy illetékfizetéssel? Várom válaszukat. Kisfaludyné

Kérdés

Egy cég vissza nem térítendő támogatást kapott az NFA-2014-KKV munkahelyteremtő beruházási támogatáshoz kapcsolódó pályázaton. Eszközbeszerzést, valamint létszámbővítést vállalt. A tárgyi eszközök beszerzése már megtörtént. A létszámbővítés folyamatban van. A kapott támogatást hogyan kell elszámolni? Tőketartalékot kell képezni, és átvezetni a lekötött tartalékba, vagy a támogatás összegét rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd elhatárolni?

Kérdés

Cégünk 2013-ban baromfitelep korszerűsítésébe kezdett. Vásárolt egy telephelyet, amin megkezdte a beruházást 2013-ban. Első menetben vásárolt egy gépsort 47,5 millió forintért, melyre 40 százalékos támogatást kapott, amit 2013-ban az MVH ki is fizetett (116/2013 VM rendelet, technológiai berendezések korszerűsítése). A könyvelésben ezt lekötött tartalékba helyezte tőketartalékból. 2014-ben folytatódott a beruházás, melynek értéke 306,4 millió forint lesz. Ebből 2014-ben 190 millió forintnyi meg is valósult, s ennek megfelelően a 40 százalékot ismét kifizette az MVH (76 millió forintot). A beruházás várhatóan 2015 tavaszán fejeződik be, s akkor üzemelik be a baromfitelepet. Kérdésem: hogyan történjen pontosan a támogatás elszámolása? (Beruházás fínanszírozásában egy cégtől kapott kölcsön segíti.) Az értékcsökkenés elszámolásában is kérném a segítségüket.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szervizdíj meghatározása

Sinka Júlia

okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó

Adószámos magánszemély - Kifizető adó, járulék, bevallás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tőkeemelés vagy tagi kölcsön elengedése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink