Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy ha egy társaság 25 millió forint lekötött tartalékot képzett és 2016. évben egy ingatlant vásárolt, melyet csak 2017-ben aktívált, majd 2017-ben az ingatlant 10 millió forint összegben átépítette, akkor 2017-ben a teljes 25 millió forint lekötött tartalék feloldható vagy csak az átépítésre felhasznált 10 millió forint? Válaszát nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk mezőgazdasági szövetkezet formában működik. A saját tőkén belül a lekötött tartalékok között szerepel közösségi alap javára lekötött összeg. Szeretném megkérdezni, hogy mi a közösségi alap felhasználásának módja? Be kell valahova jelenteni (például MOSZ), vagy elég a közgyűlési döntés is? Az alapszabályban az szerepel, hogy a tagoknak és hozzátartozóiknak adható belőle szociális, kulturális juttatás. Ezek ilyen esetben ugyanúgy adóznak, mint például, ha munkavállalóknak adnánk, illetve ugyanazok a korlátok vonatkoznak rájuk? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Gál Veronika
Tisztelt Szakértő! Mérlegsorokban lévő összegek átkönyvelésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mi a helyes járható út. Most vettem át egy kft. könyvelését, és az ügyvezetőnek az a kérése, hogy a lekötött tartalékban és a tőketartalékban lévő összegeket vezessem át az eredménytartalékra. A mérleget 2003-ig visszamenőleg megnéztem. A lekötött tartalék soron lévő összeg eredetileg a rövid lejáratú kötelezettségek között volt 2011-ig. Az összegekről semmiféle dokumentáció nincs. 2012-ben tulajdonos- és ügyvezetőváltás volt. Akkor az ügyvezető próbált a régi tulajdonosoktól információt szerezni a két mérlegsoron lévő összegről. A lekötött tartalékban lévő összegről az az információ, hogy valamikor előírt osztalék volt. Mivel a cég nem tudta kifizetni az osztalékot, így 2011-ig a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelt. A tulajdonosok az évek során, azaz 2011-ig teljesen kicserélődtek. 2012-ben az új ügyvezető döntése az volt, hogy mivel az osztalékot továbbra sem tudják kifizetni, illetve előrelátható időn belül biztosan nem, így a kötelezettséget megszüntette és az összeget a lekötött tartalékba helyezte. A kérdés, hogy átkönyvelhető-e az összeg a lekötött tartalékból az eredménytartalékba egy jegyzőkönyv alapján? A másik kérdés, hogy a tőketartalékban lévő összeget, amiről 2003-tól senki nem tud semmi információt adni – ugyancsak jegyzőkönyv alapján – át lehet-e helyezni az eredménytartalékba? Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a 2015-ös évben a lekötött tartalék összegéből beruházások miatt a fejlesztési tartalékából feloldott bizonyos összeget egy meghatározott tárgyieszközkör tekintetében, majd annak megfelelően visszavezette az eredménytartalékba a feloldott összeget, és a társaságiadó- (tao) bevallást is a megfelelő értékcsökkentési korrekciók figyelembevételével elkészítette. Később van-e lehetősége megváltoztatnia a döntését a feloldás tekintetében: a.) a feloldás összege változatlan marad, de más tárgyi eszközökre oldja fel, emiatt változik az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés, így a tao-bevallást szükséges önrevízióznia; b/ a feloldást teljes egészében "visszacsinálja", azzal az indokkal hogy azt későbbi – de határidőn belüli – más beruházásra kívánja felhasználni. Ebben az esetben szintén változik a tao-bevallása (kötelezettségcsökkenés lesz), és a döntés évében az eredménytartalékból visszavezeti a lekötött tartalékba az érintett fejlesztési tartalékot . Mielőbbi válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Adószakértő! Egyik társaságunk saját tőkéje negatív, viszont tagikölcsön-állománya magas. A legalul látható linkeken olvasható tanácsok nem egyértelműek, szeretném kérni a pontosítást a következők szerint: - a tagi hitel "konvertálása" lekötött tartalékba csak jegyzett tőke emelésével együtt lehetséges? - amennyiben a társasági szerződés megengedi, lehetséges csupán a lekötött tartalék emelés (JT változtatás nélkül) tagi hitelből pótbefizetésként (követelés apportálás)? Vagy csak ha valóban megvalósul a pénzmozgás? - ha választani lehet, melyik megoldás szabályozását látják védhetőbbnek, egyértelműbbnek? Van valamilyen speciális szabály amire könyveléskor oda kell figyelni? Köszönettel, Szentesi Péter Virtus Kft. És az említett 3 válasz: http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_3_Potbefizetes_tulajdonosi_kolcsonb_wih http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_9_sajat_toke_rendezes_shd http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_14_Tulajdonosok_altal_nyujtott_hitel_nqm
Tisztelt Szakértő! Egy társaság ingyenesen átadott egy másik társaságnak fejlesztési célból, ingatlan vásárlására 170 millió forintot. A ráfordításkénti elszámolhatóság feltétele, hogy a juttatást kapó nyilatkozatban igazolja, hogy ez az összeg nem a veszteségeit fedezi, továbbá, hogy a társasági adót megfizette utána. Ez eddig rendben is van. Az én kérdésem a juttatást fogadó oldaláról jelentkezik: a fejlesztési céllal kapott támogatást időbelileg el kell határolni, halasztott bevételként elszámolni, ha ezt nem teszem meg, akkor ez az összeg az adózott eredménybe kerül, melyet elvileg osztalékként is ki lehetne fizetni, de az adományozó célja nem ez volt. Ha elhatárolom, akkor az a megfelelő technika, hogy a társasági adó megfizetésre kerüljön, így a teljes összeggel az adóalapot megemelem, és a feloldás éveiben, a feloldott összegekkel csökkentem? Ez a jó eljárás, vagy erre az összegre inkább a lekötött tartalék a megoldás? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a saját tőke elemeivel kapcsolatos. Tagi hitel átsorolásával lenne egy kis problémám. Ha a tagi hitelt nem jegyzett tőke emelésére szeretnénk fordítani hanem például lekötött tartalékra, az lehetséges-e, illetve ehhez kell-e alapító okiratot módosítani, ha a jegyzett tőkét nem érinti? Üdvözlettel: Agent Kft.
Kedves Szakértő! Végelszámolással szeretnénk megszüntetni a kft.-t. Paraméterei a következők (eFt-ban) Mérlegfőösszeg: 204; Pénzeszközök, pénztár: 204; Saját tőke: 500; Eredménytartalék - 2746; Lekötött tartalék: 2450. A lekötött tartalék a tagok általi pótbefizetés volt a veszteségek fedezetére. Kérdésünk az lenne, hogy a megadott adatok szerint megszüntethetjük-e a céget, a lekötött tartalék miatt nem keletkezik-e valamilyen adókötelezettség? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Van-e valamilyen precedens arra vonatkozóan, hogy elfogadja-e a NAV társasági adóalapot csökkentő kedvezményként a képzett fejlesztési tartalékot, ha az a könyvelésben szerepel 12.31-én, de másolási hiba miatt nem került feltüntetésre lekötött tartalékként a beszámolóban (ami ugyebár nem javítható....)? Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Van-e mód ara, hogy a nagyobb összegű tagi kölcsön egy részét lekötött tartalékba átsoroljuk a veszteség fedezetére, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke nagyságát? Mivel mindkettőnek a forrása ugyanaz, vagyis a tulajdonosok befizetései. Nincs további tőkehiány, csak a saját tőke nem megfelelő, és úgy gondoljuk, nem indokolt újabb befizetés. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy lekötött tartalékból vásárolt tárgyi eszközre van-e négyéves elidegenítési tilalom? A 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint nem lett csökkentő tételként figyelembe véve. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kell-e ügyvéd közreműködése és társaságiszerződés-módosítás lekötött tartalék vagy tőketartalék képzéséhez tagok általi pótbefizetésből? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy milyen feltételekkel lehet a kft. tulajdonosai által nyújtott hosszú lejáratú hitelt átminősíteni lekötött tartalékká pótbefizetésből? Köszönöm!
Kedves Szakértő! Egy bt. eladásra kerül. A korábbi tagok által 10 évvel ezelőtt 3500 ezer forint pótbefizetés történt a veszteségek fedezetére. Ez az összeg a lekötött tartalékba került elszámolásra. Kérdésünk az, hogy a cég eladásakor hogyan kell rendezni ezt a kötelezettséget, hogy ne legyen semmi szankció, adófizetési kötelezettség, hiszen ezt már egy korábban leadózott pénzösszegből tették be a tulajdonosok. Az új tulajdonosoknak kellene ezt átvállalni és a keletkező bevételből kivenni? Köszönjük segítő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a véleményét: Adott egy bt., a tagjai házastársak (50-50 %-ban tagok). Mivel elválnak, a bt.-ből kilépne az egyikük, aki kültag (nem kiválással). A kilépő tag vagyoni betétjére jutó résszel hogyan kell elszámolni a könyvekben, illetve hogyan kell utána adózni? (A kilépő tag vinné magával az "ingatlant" is, s a bérelt ingatlanon végzett beruházást is. Maga a bérelt ingatlan a házastársak "magántulajdonában" van.) A bt. saját tőkéje magas, nyereséges volt mindig. Eszközoldalon tárgyi eszközök (ebben van a bérelt ingatlanon végzett beruházás is), illetve pénzeszköz, készlet, követelés állnak. Forrásoldal: saját tőke (ebben van lekötött tartalék, ami fejlesztési tartalék, eredménytartalék) és kötelezettség. Segítségét előre is köszönöm. G. Lajos
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték