Tisztelt Szakértő! Cégünk egy dolgozó lakásvásárlását szeretné támogatni 1 millió forint vissza nem térítendő támogatással. Adásvételi szerződés még nem készült, csak 2019-ben várható. A 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet nem, de az Szja tv. vonatkozó pontjai változnak. Kérdésem, hogy az ilyen formájú támogatás is bérként fog adózni jövőre mindkét oldalon? Válaszát előre is köszönöm.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2019. január 1-jétől hatályba lépő, a 2018. évi XLI. törvényben megjelent változásai miatt, a lakáscélhoz nyújtható vissza nem térítendő munkáltatói támogatások adómentessége megszűnik, mint például vásárlás, építés támogatására nyújtott egyösszegű munkáltatói támogatás. A 2018. december 31-éig folyósított támogatások még adómentesnek minősülnek, azonban a 2019. január 1-jén és azt követően utalt támogatások után már a bér jellegű kifizetések szabályai szerint kell mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak adózniuk. Az összeg felhasználásnak igazolása 15/2014. NGM rendelet alapján történik. A fentiek alapján jól értelmezem-e, hogy a munkáltató ilyen adómentes juttatást pénzintézeten keresztül kizárólag 2018. 12. 31-éig utalhat. A munkavállaló – a munkáltató döntésétől függően – lakásvásárlás céljára 2019 április 15-éig, míg építésre 2020. április 15-éig használhatja fel a munkáltató által 2018. 12. 31-éig pénzintézethez utalt összeget?
Cégtől vennék lakást, melynek ára 27 százalék áfát tartalmaz. Milyen lehetőség van arra, hogy az áfát vissza lehessen igényelni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője szeretné igénybe venni a munkáltatói lakáscélú támogatást. a kft.-ben munkaviszonnyal rendelkezik. Van már családi háza, ahol bejelentett lakcíme van. 1.) Ha vásárolna egy lakást, amelyhez nem venne fel hitelt, akkor hogyan vehetné igénybe a támogatást? 2.) Ha a meglévő családi házára napelemet szereltetne, amelyhez szintén nem venne fel hitelt, hogyan vehetné igénybe a támogatást? Köszönettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Illetékkel kapcsolatban szeretném az alábbi kérdéseket feltenni: 1.) Jár-e a 35 év alattiak első lakásvásárláshoz kapcsolódó kedvezménye abban az esetben, ha a magánszemélynek korábban volt lakástulajdona, öröklés útján? (Nagykorú az örökléskor és 50 százalékos a tulajdonrésze.) 2.) Ha a magánszemély az örökléssel történő vagyonszerzést követően értékesíti az ingatlant, majd egy éven belül másik lakást vásárol, akkor levonható-e a vagyonszerzési illeték alapjából az éven belül szerzett (örökölt, ingyenes, egyenes ág) ingatlan értéke? Emlékeim között szerepelt az, hogy csak akkor vonható le, ha nem ingyenesen szerezte, de erre való utalást az illetéktörvényben nem látok, illetve elképzelhető, hogy egy másik esetről/adónemről rémlik. Köszönöm.
Előző, azonos című kérdésem kiegészítését kérném. Kérdésem: a meghatározott juttatás adóját egyben, a pénzügyi rendezéskor kell befizetni? Ott nincs elhatárolás? http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_24_Lakas_vasarlasklubkartya_ggc
Tisztelt Szakértő! A munkáltató lakáscélú támogatást nyújtana a munkavállalónak lakásvásárláshoz, adómentesen, 5 millió forint értékben. Az együttköltöző létszám meghatározásánál figyelembe lehet-e venni a majdan megszületendő gyermekek számát a méltányolható lakásigény meghatározásánál? Előre is köszönjük!
Tisztelt Adózóna! Munkavállalónk számára szeretnénk lakásvásárlási támogatást nyújtani. Egyedülállóként igazolt jövedelme alapján nem tudja a vásárláshoz szükséges önerőt teljes mértékben biztosítani, viszont így a banktól nem kap hitelt. Milyen formában tudnánk számára adómentes támogatást nyújtani? Tudunk neki mint munkáltató közvetlenül segíteni, vagy csak hitelintézeten keresztül? Mekkora lehet a támogatás mértéke, lehet-e egyösszegű a támogatás, és milyen nyilatkozatokat kell kitöltenünk? Az adómentességhez milyen részeket kell vizsgálnunk – gondolunk itt a szobaszámra stb.
Tisztelt Szakértő! Cégünk új építésű társasházi lakások építésével és forgalmazásával foglalkozik. Egy kft. lakást és garázst szeretne vásárolni, amit a későbbiekben bérbe kíván adni. A kft. áfakörös tevékenységet folytat. Ebben az esetben az értékesítés egyenes vagy fordított áfa hatálya alá tartozik? A kft. levonhatja az áfát?
Tisztelt Szakértő! Testvérem és még jelenlegi férje válnak, és azzal segíteném testvéremet, hogy a jelenlegi férje tulajdonrészét megvenném, részben hitelből, részben önerőből, 50 százalékos tulajdonrészt szerezve a lakásban. A tranzakció természetesen piaci áron zajlana. Felhasználható-e az adómentes munkáltató hiteltörlesztés jelen esetben a fennálló testvéri kapcsolatra tekintettel megvett ingatlan 50 százalékára? (A méltányolható lakásigény feltételei fennállnak.) Szükséges-e állandó lakcímként bejegyeztetnem a lakást, vagy elegendő tartózkodási címként? (Tényleges költözés nem történne ugyan, de a feltételeknek megfelelés miatt kérdezném.) Köszönöm segítségét előre is!
Tisztelt Szakértő! Adhat-e a dolgozónak a munkaadó cége kamatmentesen lakásvásárlásra hitelt? Ha igen, mi a feltétele? Köszönettel: Ildikó
Elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, mely szerint jövőre lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet majd venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző három éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott.
Tisztelt Szakértő! 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak (határozatlan idejű) a cég szeretne a lakásvásárláshoz támogatást adni mintegy 5 millió forintot és a fennmaradó hitelhez a cafetérián belül támogatást nyújtani (a lakás a támogatott feltételeknek megfelel). A kérdésem arra irányul, hogy adómentesen adható-e vagy adókötelezettséget von maga után? Válaszát előre is köszönöm.
Egyről három évre nőhet azt az időtartam, amely alatt a korábbi lakást értékesíteni kell ahhoz, hogy annak értékét – mint illetékalap-csökkentő tényezőt – figyelembe lehessen venni az illeték megállapításakor. Az ezzel összefüggő, az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítását kedden tárgyalta az Országgyűlés.
Tisztelt Szakértő! Válás után a 2010-ben vásárolt lakás a volt feleség tulajdonában marad, eddig a férj nevén volt bejegyezve a földhivatali tulajdoni lapon. A feleség fizet 10 millió forintot a férjnek, aki másik ingatlant vásárol (körülbelül 20 millió forintért). Mi után kell illetéket fizetnie a férjnek és a feleségnek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték