Mikor minősül termékértékesítésnek az új ingatlan értékesítése, és mikor minősül szolgáltatásnyújtásnak ? Mikor alkalmazható az 5 százalékos áfakulcs, és mikor az 5 millió forintig adható áfatámogatás? Olvasónk kérdésére Bartha László adójogi szakjogász válaszol.
Tisztelt Szakértő! 1. Kérem, szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy miben tér el az 5%-os lakásvásárlás feltételei, a max. 5 millió forintig adható áfatámogatás feltételeitől. 2. Tudomásom szerint csak termékértékesítésnek (áfatörvény 10. § (d) pont) minősülő új ingatlan vásárlása esetében lehet szó az 5% áfakulcs alkalmazásának, hiszen az áfatörvény 3. számú mellékletének termékértékesítés részében (50., 51. pontok) található meg az új lakás értékesítése, a szolgáltatásnyújtások között nem. Kérdés: Mikor minősül (milyen esetekben minősül) termékértékesítésnek az új ingatlan értékesítése, és mikor minősül szolgáltatásnyújtásnak? Kérem válaszát lehetőleg jogszabályhelyekkel alátámasztva, példákon keresztül levezetve, küldje meg. (Pl. befektető cégé a telek; megbíz egy kivitelező céget társasház (lakóingatlan) felépítésére, aki alvállalkozó cégekkel a telekre felépítteti azt. Az egyes lakásokat a befektető eladja magánszemélyeknek. Termékértékesítés-e vagy szolgáltatásnyújtás az: - alvállalkozó és a fővállalkozó (generálkivitelező) közötti ügylet, - fővállalkozó és a befektető (megrendelő) közötti ügylet, - befektető és a magánszemély közötti ügylet? Válaszait előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék megbizonyosodniarról, hogy jár-e illetékmentesség. Magánszemély eladja 100 százalékos tulajdoni hányadú, 21 millió forint forgalmi értékű lakását. Egy éven belül az élettársával közösen vesz egy 25 millió forint forgalmi értékű családi házat, melyben a tulajdoni hányada 70, az élettársé 30 százalék. A 70 százalékos tulajdoni hányadra eső forgalmi érték 17,5 millió forint, ami kevesebb, mint az eladott lakás 21 millió forintos forgalmi értéke, így értelmezésem szerint a magánszemély kérhet illetékmentességet. Az élettárs pedig a 30 százalékos hányad után fizet illetéket. Helyes-e a fenti elgondolás? Köszönöm szépen válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adható-e adómentesen munkáltatói lakásvásárlási támogatás, ha a támogatással hitel nélkül tudja a lakást a dolgozó megvásárolni? (Az egyéb feltételek fennálnak.) A NAV ügyfélszolgálata szerint az szja-törvény 1. számú melléklet 9.3.1. a 9.3.2.-vel együtt érvényes, azaz csak hiteltörlesztésre adható adómentesen. Ha ez helytálló, akkor, ha hitelt vesz fel a dolgozó – 4 millió forintot – azt visszafizetheti helyette a munkáltató adómentesen?
Nyolc százalékkal többen vennének vagy építenének biztosan lakást a következő egy évben a három hónappal ezelőttihez képest, és az ezt valószínűsítők köre is 4 százalékkal nőtt – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felméréséből.
Egy kft. két ingatlannal rendelkezik, melyeket értékesíteni fog. A kft.-re vonatkozó információk: kizárólag áfás bevétellel rendelkezik; 2010. 08. hóban bejelentette, hogy a lakóingatlannak és nem lakóingatlannak minősülő bérbeadása és értékesítése áfás (adómentesség helyett). Ingatlanokra vonatkozó információk: 1. ingatlan: lakásnak minősülő ingatlan + hozzá tartozó parkoló. A beszerzés időpontja: 2010. október 15.; a beszerzés értéke: 21 840 000 forint (lakás) + 1 760 000 forint (parkoló); a beszerzés áfa adóalany kft.-től történt (fordított áfa); a vásárló kft. a fordított áfa értelmében felszámolta az áfát, viszont levonásba is helyezte (mind a lakásra, mind a parkolóra vonatkozóan); ezt az ingatlant végül nem adta bérbe a cég (a kft. irodaként használja jelenleg is) 2. ingatlan: üzlethelyiség. A beszerzés időpontja: 1999. 04. 30.; a beszerzés értéke: 10 941 760 forint; ez az ingatlan a beszerzés óta bérbe van adva (áfásan). Kérdések: B verzió: következő évben történő értékesítés – 2017. 01. 01-től alkalmazva a kft. az idei év végével bejelentené mind a bérbeadásra, mind az értékesítésre vonatkozóan, hogy szeretné az általános szabályokat alkalmazni, tehát adómentesen számlázná a bérbeadást és az értékesítést is – Ebben az esetben mi történik áfa szempontjából, ha 2017. évben történik az értékesítés? Az üzlethelyiség értékesítése a 86. § j pontja alapján adómentes? Az üzlethelyiség ingatlannak minősül az áfatörvény szempontjából? A lakás értékesítése a 86. § j pontja alapján adómentes? Beszerzési áfakorrekció felmerül?
Tisztelt Szakértő! A cég új építésű lakásingatlant vásárolna, melyet irodaként használna. Jogosult-e az 5 % áfa, illetve a hozzátartozó garázs 27 % áfájának visszaigénylésére? Vagy mivel vevőként áfaalany, belép a fordított adózás? Mi történik áfailag, ha egy idő után másképp hasznosítja, például bérbe adja, vagy értékesíti a lakást magánszemélynek, illetve jogi személynek? Köszönöm szépen válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem vásárolt egy lakást, 35 millió forint plusz áfa összegért, szerkezetkészen. A számlát megkapta róla 2015. december 30-ai teljesítéssel és kiállítással, a fizetési határidő 2016. 01. 30-a volt. Továbbá az adásvételhez kapcsolódott egy építési szerződés, melynek keretében az eladó kft. befejezte volna kulcsrakészre a megvásárolt lakást, és erre 8 millió forintot ügyvédi letétbe is kellett helyezni. A decemberi áfabevallásba behelyeztem a szállító számlát, és ügyfelem 35 millió forintot ki is fizetett belőle. Az eladó kft. nem folytatta a lakás befejezési munkálatait – az ügyvédi letét ellenére sem –, így ügyfelem nem utalt többet, most per tárgyát képezi az ügy. Közben az eladó cég ellen a hitelező bankja és a NAV is végrehajtást indított. Rendezetlenek lettek így a tulajdonviszonyok. Kérdésem az lenne, hogy a számla alapján kérhetem-e a számla áfatartalmának kiutalását annak ellenére, hogy a teljes számla nincs kifizetve? A szállító számla részleges kifizetésekor az áfarész és a nettó részlet kerül-e kifizetésre, vagy a nettó kerül teljesen kiegyenlítésre, és az áfa marad fenn követelésként? Hol találok erre jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm! Annamária
Kérdésem, hogy, ha valaki eladja a lakását 20 millió forintért, majd vásárol a kiskorú gyermekének egy lakást 40 millió forintért, milyen adó illetve illeték terheli ezt a tranzakciót? Várom segitő válaszukat tisztelettel.
Cég kap az alkalmon, jó áron lakást vásárol, felújítja, eladja. És akkor ki kell tölteni a számlát, de hogyan? Mi a helyzet az áfával, ha a társaság nem jelentkezett be az áfakörbe? Bartha László adójogi szakjogász válaszol.
Tisztelt Szakértők! Adott a következő helyzet: két, egymással rokoni kapcsolatban nem álló személy eladott egy-egy lakást. Az egyik lakást 11 millió forintért adták el, a másikat 13 millió forintért. Ezt követően közösen vettek egy többgenerációs családi házat 23 millió forintért. Az ügyvéd tájékoztatása szerint az illeték kiszabásakor nem fogják figyelembe venni azt, hogy a két lakás árából lett megvásárolva a családi ház, hanem csak a nagyobb értékű lakás árát lehet majd levonni, és a 23-13=10 millió forint után illetéket kell majd fizetni a tulajdonrészek arányában. A kérdésünk az, hogy tényleg így van? Nem számít, hogy több tulajdonosa lett a családi háznak, nem lehet úgy csinálni, hogy a tulajdonosok a saját tulajdoni arányukban beszámítják a saját maguk által eladott lakások értékét, és csak a különbözetek után kell illetéket fizetni? Válaszukat előre is köszönjük.
Házaspár tavaly adott el telket, idén vásárolt lakást, egyikük sem érte el a 35 évet. Itt most nem az a kérdés, hogy hány éves a kapitány, hanem, hogy mennyi szja-t és illetéket kell fizetni. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó minden részletre kiterjedően válaszolt.
Ügyfelemnek két fia van. Az egyik eladott egy telket az idén 12 millió forintért, és a másik fia most venne egy lakást 20 millióért. Mindkét fiú a vásárolt új lakásban lakna. Kérdésem, hogy mennyi illetéket kell fizetni akkor, ha az egyik, vagy ha a másik fiú nevére veszik az ingatlant? Továbbá az is kérdés, hogy az esetleges kedvezmények átvihetők-e jövőre, amennyiben csak 2016-ban vesznek lakást? Milyen adókedvezmény vehető még figyelembe? Nem első lakás. Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Három magánszemély (családtagok) közösen vásárolnak egy 35 millió forint értékű, új építésű lakást. A vagyonszerzés aránya 25-25-50 százalékos. Kérdésem: mennyi illetékfizetési kötelezettség terheli a vásárlókat, illetve igénybe lehet-e venni az ú lakásvásárlásra vonatkozó kedvezményt? Köszönöm a választ: INVEST
Nem vér szerinti rokon (keresztapa) nagyobb összeget ad lakásvásárlásra, bankszámlára utalja. Kell-e ezután illetéket fizetni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték