140 találat a(z) lakásvásárlás cimkére

Kérdés

Egy kft. két ingatlannal rendelkezik, melyeket értékesíteni fog. A kft.-re vonatkozó információk: kizárólag áfás bevétellel rendelkezik; 2010. 08. hóban bejelentette, hogy a lakóingatlannak és nem lakóingatlannak minősülő bérbeadása és értékesítése áfás (adómentesség helyett). Ingatlanokra vonatkozó információk: 1. ingatlan: lakásnak minősülő ingatlan + hozzá tartozó parkoló. A beszerzés időpontja: 2010. október 15.; a beszerzés értéke: 21 840 000 forint (lakás) + 1 760 000 forint (parkoló); a beszerzés áfa adóalany kft.-től történt (fordított áfa); a vásárló kft. a fordított áfa értelmében felszámolta az áfát, viszont levonásba is helyezte (mind a lakásra, mind a parkolóra vonatkozóan); ezt az ingatlant végül nem adta bérbe a cég (a kft. irodaként használja jelenleg is) 2. ingatlan: üzlethelyiség. A beszerzés időpontja: 1999. 04. 30.; a beszerzés értéke: 10 941 760 forint; ez az ingatlan a beszerzés óta bérbe van adva (áfásan). Kérdések: B verzió: következő évben történő értékesítés – 2017. 01. 01-től alkalmazva a kft. az idei év végével bejelentené mind a bérbeadásra, mind az értékesítésre vonatkozóan, hogy szeretné az általános szabályokat alkalmazni, tehát adómentesen számlázná a bérbeadást és az értékesítést is – Ebben az esetben mi történik áfa szempontjából, ha 2017. évben történik az értékesítés? Az üzlethelyiség értékesítése a 86. § j pontja alapján adómentes? Az üzlethelyiség ingatlannak minősül az áfatörvény szempontjából? A lakás értékesítése a 86. § j pontja alapján adómentes? Beszerzési áfakorrekció felmerül?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég új építésű lakásingatlant vásárolna, melyet irodaként használna. Jogosult-e az 5 % áfa, illetve a hozzátartozó garázs 27 % áfájának visszaigénylésére? Vagy mivel vevőként áfaalany, belép a fordított adózás? Mi történik áfailag, ha egy idő után másképp hasznosítja, például bérbe adja, vagy értékesíti a lakást magánszemélynek, illetve jogi személynek? Köszönöm szépen válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem vásárolt egy lakást, 35 millió forint plusz áfa összegért, szerkezetkészen. A számlát megkapta róla 2015. december 30-ai teljesítéssel és kiállítással, a fizetési határidő 2016. 01. 30-a volt. Továbbá az adásvételhez kapcsolódott egy építési szerződés, melynek keretében az eladó kft. befejezte volna kulcsrakészre a megvásárolt lakást, és erre 8 millió forintot ügyvédi letétbe is kellett helyezni. A decemberi áfabevallásba behelyeztem a szállító számlát, és ügyfelem 35 millió forintot ki is fizetett belőle. Az eladó kft. nem folytatta a lakás befejezési munkálatait – az ügyvédi letét ellenére sem –, így ügyfelem nem utalt többet, most per tárgyát képezi az ügy. Közben az eladó cég ellen a hitelező bankja és a NAV is végrehajtást indított. Rendezetlenek lettek így a tulajdonviszonyok. Kérdésem az lenne, hogy a számla alapján kérhetem-e a számla áfatartalmának kiutalását annak ellenére, hogy a teljes számla nincs kifizetve? A szállító számla részleges kifizetésekor az áfarész és a nettó részlet kerül-e kifizetésre, vagy a nettó kerül teljesen kiegyenlítésre, és az áfa marad fenn követelésként? Hol találok erre jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm! Annamária

Kérdés

Kérdésem, hogy, ha valaki eladja a lakását 20 millió forintért, majd vásárol a kiskorú gyermekének egy lakást 40 millió forintért, milyen adó illetve illeték terheli ezt a tranzakciót? Várom segitő válaszukat tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Adott a következő helyzet: két, egymással rokoni kapcsolatban nem álló személy eladott egy-egy lakást. Az egyik lakást 11 millió forintért adták el, a másikat 13 millió forintért. Ezt követően közösen vettek egy többgenerációs családi házat 23 millió forintért. Az ügyvéd tájékoztatása szerint az illeték kiszabásakor nem fogják figyelembe venni azt, hogy a két lakás árából lett megvásárolva a családi ház, hanem csak a nagyobb értékű lakás árát lehet majd levonni, és a 23-13=10 millió forint után illetéket kell majd fizetni a tulajdonrészek arányában. A kérdésünk az, hogy tényleg így van? Nem számít, hogy több tulajdonosa lett a családi háznak, nem lehet úgy csinálni, hogy a tulajdonosok a saját tulajdoni arányukban beszámítják a saját maguk által eladott lakások értékét, és csak a különbözetek után kell illetéket fizetni? Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Ügyfelemnek két fia van. Az egyik eladott egy telket az idén 12 millió forintért, és a másik fia most venne egy lakást 20 millióért. Mindkét fiú a vásárolt új lakásban lakna. Kérdésem, hogy mennyi illetéket kell fizetni akkor, ha az egyik, vagy ha a másik fiú nevére veszik az ingatlant? Továbbá az is kérdés, hogy az esetleges kedvezmények átvihetők-e jövőre, amennyiben csak 2016-ban vesznek lakást? Milyen adókedvezmény vehető még figyelembe? Nem első lakás. Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Három magánszemély (családtagok) közösen vásárolnak egy 35 millió forint értékű, új építésű lakást. A vagyonszerzés aránya 25-25-50 százalékos. Kérdésem: mennyi illetékfizetési kötelezettség terheli a vásárlókat, illetve igénybe lehet-e venni az ú lakásvásárlásra vonatkozó kedvezményt? Köszönöm a választ: INVEST

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy tanácsadást végző kft. székhelye az egyik tulajdonos lakása. 2013-ban ez a tulajdonos egy lakást vásárolt, hogy a kft. telephelye legyen. Új építésű társasházról van szó, amelynek építése, átadása 2 évig elhúzódott. Az építés során a kft. igényeinek megfelelően került kialakításra a lakásban a burkolat, villanyszerelés, riasztószerelés...stb., melyeket a kft. fizetett külön az alvállalkozóknak. Ezek a költségek idegen ingatlanon végzett beruházásként szerepelnek a kft. nyilvántartásában a 161-esen. 2014-ben adták át a lakást, viszont a kft.a telephelyet sehova sem jelentette be. A társasági szerződését csak 2015-ben módosította, ahol már szerepel telephelyként a lakás. A rezsiköltségek 2014-ben már a kft. nevére szólnak. Elszámolhatja-e költségként 2014-ben a rezsiköltséget, hogy még nincs telephelyként bejegyezve a lakás? Az idegen ingatlanon végzett beruházást mikor aktiváljuk? A lakás átadásakor, vagy a telephely bejegyzésekor? Értékcsökkenés mikortól számolható el? Társasági adóalapot érinti-e így a költségek elszámolása? Segítő válaszát köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jogi személy jövőre szeretne a székhelyéül lakást vásárolni. Van-e lehetőség erre az esetre fejlesztési tartalékot képezni? Ha igen, akkor melyik a jobb választás a konkrét esetben: a fejlesztési tartalék képzése vagy az évi értékcsökkenési leírás alkalmazása? A fejlesztési tartalékot fel lehet-e a jövőben használni uniós pályázaton elnyert támogatás önerejeként (például székhelyvásárlás esetén)? Kimerítő válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Meglepődve tapasztalta olvasónk, hogy be kellett volna jelentkeznie az önkormányzatnál az iparűzési adó alá egy olyan társaságnak, amely megvásárolt egy lakást irodának, de semmilyen bevételszerző tevékenységet nem folytatott. Kérdésére Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság vásárolt 2013-ban egy lakást iroda céljából, az iroda vásárlásához támogatást vett igénybe, mely köti az iroda fenntartását. Nettó árbevétele a vásárlás óta még nem volt. Kérdés az, hogy iparűzési adó alá be kellett-e volna jelentkeznie, mert az önkormányzat szerint igen, viszont nem folytatott bevétel- és nyereségszerző tevékenységet. Köszönettel: Kiss Anita

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózás – kiskereskedelem

Lepsényi Mária

adószakértő

Termőföld bérleti díjának adómentessége

Lepsényi Mária

adószakértő

Végleges vagyonmérleg közzététele

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink