Tisztelt Szakértő! 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a kkv törvény 3. § (4) bekezdése szerint nem minősül kkv-nak. Az innovációs törvény 15. § (2) bekezdése azonban a mentességek felsorolásakor csak a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti mikro- és kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságot sorolja fel. Ennek alapján szerintünk nem kell innovációs járulékot bevallanunk és megfizetnünk. Jól értelmezzük a jogszabályt?
Számarányuknál lényegesen kisebb a kis- és középvállalkozások gazdasági súlya: miközben a vállalkozási szférában foglalkoztatottak csaknem kétharmadának (65,2 százalék) biztosítottak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 44, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 31 százalékával járultak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez 2017-ben – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a szektor jellemzőiről a tavalyi előzetes adatok alapján összeállított legfrissebb elemzésében.
2018 harmadik negyedévében a teljes vállalati és a kkv-szegmens hitelállománya is 14 százalékkal emelkedett. A vállalati hitelkibocsátásban továbbra is alacsony a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek aránya, ezért az MNB 2019 elejétől elindítja a Növekedési Hitelprogram új konstrukcióját, az NHP fixet. A bankok tovább enyhítettek az ár jellegű hitelfeltételeken, amit a hitelkereslet élénkülése kísér. A háztartási hitelállomány éves növekedése 5 százalékot ért el, valamint tovább bővült a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök új kihelyezése. A fix kamatozású lakáshitelek negyedéves aránya 87 százalékra emelkedett, a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek térnyerése mellett. A fix kamatozású lakáshitelek kamatfelára a forrásköltségek emelkedése mellett jelentősen csökkent, közölte az MNB.
Magyar startup cégeket és innovatív kisvállalkozásokat segítő központ nyílik Washingtonban a magyar nagykövetségen.
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi linken kapott – szakképzési hj oktatói kiegészítő csökkentő tétel – válasszal kapcsolatosan további kérdésem merült fel. https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_29_szakkepzesi_hj_oktatoi_kiegcsokk_fth#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Amint azt a kérdésben írtam, a Szeged MJ Város önkormányzat 2018. 09. 12-étől nem tagja a kft.-nek, de a korábbi években 50 százalékon felüli részesedése volt. Ha a tulajdonosi szerkezet változásától kezdve beállna a kkv minősítés, és amint a válaszában írja a 2016-2017 évek vonatkozásában kell a kétéves szabályt alkalmazni, akkor az önkormányzat létszámával és a pénzügyi adatokkal kellene számolni? Ez az e-beszámolón nincs közzétéve. Vélhetően az összes foglalkoztatott 250 főnél nagyobb és a mérlegfőösszeg is meghaladja a kkv kategória felső összeghatárát, még a partner és kapcsolódó vállalkozásai nélkül is. Válaszukban kitérnek arra, ha eddig is kkv-nek minősült volna a kft..... stb., csak akkor teljesülhetett volna, ha 5000 lakosnál kisebb a település, de akkor már nem is blokkolta volna a kkv kategóriát. Egyébként, ha két egymást követő évben kell elérni vagy meghaladni a határértékeket, akkor 2018. 09.12-től még 2016-2017 évek vonatkozásában kell alkalmazni a kétéves szabályt, s majd csak 2020. januárjában lesz két egymást követő év, a 2018-2019 évek, amikor már az önkormányzat adatait nem kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
A cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását a minimálbér és garantált bérminimum emelése miatt – állapítja meg a Privatbankar.hu-n a bértárgyalások kapcsán közölt véleménycikkében Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2018-ban nagy értékű beruházást hajt végre a tulajdonában lévő ingatlanon (napelemek telepítése). Ehhez a beruházáshoz felhasználjuk a korábbi években képzett fejlesztési tartalék nagy részét. Ebben az esetben van lehetőségünk ezen beruházáshoz kapcsolódóan adókedvezményt is érvényesíteni a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján? Vállalkozásunk kkv-nak minősül. Válaszukat előre is Köszönöm
Október utolsó napjával változott számos népszerű GINOP pályázat keretösszege. A nagy érdeklődés miatt jelentősen nőtt a kkv-k által igényelhető hitelek keretösszege, miközben egyéb, kevesebbeket megmozgató pályázatnál csökkent az elérhető támogatási összeg – hívja fel a figyelmet a Via Credit pályázati tanácsadó.
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk egy kft. „oktatói kiegészítő csökkentő tétel”-lel kívánja csökkenteni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségét (havonként 72 főre 8400 Ft/fő/hó). Ezen a jogcímen kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságok csökkenthetik kötelezettségüket. A kft-ben három más, kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonoson kívül a szegedi önkormányzat rendelkezett 50 százalékon felüli tulajdonrésszel. Emiatt nem minősülhetett kkv-nak. 2018.09.12-én az önkormányzat és a másik két tulajdonos eladta a részesedését a kft. negyedik tulajdonosának, így az most már 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik abban a kft.-ben. 1. Mikortól esik ki ügyfelünk a nagyvállalati kategóriából, tehát mikortól minősül kkv-nak? 2. Csak akkor esik ki a nagyvállalati kategóriából, ha két egymást követő évben fennáll a kkv feltétel? Egy szaklapból idézve "A két éves szabály vizsgálata csak a gazdasági határértékeire vonatkozik. A mutatóktól függetlenül attól a naptól nem minősül kkv-nak, amely naptól az önkormányzatnak részedése van”. Ez jogszerű lenne fordítva is, hogy attól a naptól kezdve kkv-nak minősülne, mikortól az önkormányzat részesedésére vonatkozó kizáró feltétel megszűnik? Tehát 2018.09.12-étől. Ez esetben a létszám és gazdasági határértékeket melyik két évre vonatkozóan kell számolni? 2016-2017 évekre, amikor még az önkormányzatnak 50 százalékon felüli részesedése volt a cégben? Várom szíves tájékoztatásukat, s együttműködésüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jével módosította az innovációsjárulék-kötelezettségre vonatkozó előírások közül a vállalkozás méretét meghatározó előírást. Ismertetjük az új szabályokat.
A jegybank fix kamatozású növekedési hitelprogramot (nhp fix) indít 2019-ben a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségének további javítására, főként az alacsony kamatozású, hosszabb lejáratú hitelek elterjedése érdekében – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Tisztelt Szakértő! Egy nyomda vásárolt egy gépet a hatékonyságának növeléséhez, amelyet idén a műszaki gépek között üzembe is helyeztek. A gépet előtte gyártásra nem használták, az eladó kereskedő a bemutatótermében tárolta. A gépet kizárólag a potenciális vevők kérésére kapcsolták be, így mutatták be, hogy milyen funkciói vannak, hogyan működik. Kérdésem, hogy megfelel-e így a gép az "új gép" fogalmának, és alkalmazhatjuk-e rá a kkv-k beruházási kedvezményét a társasági adóban, vagy mivel már be volt kapcsolva, ezért nem minősül használatba nem vett gépnek? Másik kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy az adóhivatal milyen igazolást fogad el arra vonatkozóan, hogy új a gép?
Mától igényelhetik a kis és közepes vállalkozások (kkv) a nulla százalékos kamatú európai uniós forrású hitelt technológiai korszerűsítésre az MFB Pontokon – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A hitelprogram keretösszege 60 milliárd forint.
Majdnem 60 milliárd forintos keretösszeggel megjelent a "Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelprogram" a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
2018 második negyedévében mind a teljes vállalati, mind a kkv-szegmens hitelállománya jelentősen bővült. A vállalati hitelezésben a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek kibocsátása azonban továbbra sem emelkedik érdemben. A bankok elsősorban az ár jellegű hitelfeltételeken enyhítettek a negyedévben, miközben a hitelkereslet – főleg a hosszú lejáratú források iránt – erősödött. A háztartási hitelállomány 4 százalékkal nőtt éves szinten, amelyet továbbra is a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök jelentős új hitelkihelyezése támogat. A fix kamatozású lakáshitelek aránya 82 százalékra emelkedett, a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek térnyerése mellett. A fix kamatozású lakáshitelek kamatfelára ezzel párhuzamosan megközelítette a változó kamatozású hitelekét, olvasható az MNB honlapján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték