Az alábbi cikkben azt olvastam, hogy az alkalmi munkabér után kivát kell fizetni. Ezt úgy kell érteni, mint a társasági adónál: növeli a különbözet a kiva alapját? Az alkalmi munkavállalónak fizetett kötelező összeg egyébként nem alapja a kivának? https://adozona.hu/munkajog/Alkalmi_munkavallalo_augusztus_20an_berpotl_F37YF1
A magyar kkv-szektorban nem ritka, hogy egy vállalkozás (egyik, tipikusan többségi) tulajdonosa a tagság mellett ügyvezető is a cégben, sőt, a járulékterhek racionalizálása végett munkaviszonyban is áll a társasággal. Az ilyen vállalkozások sincsenek kizárva a kisvállalati adó választásának lehetőségéből, amennyiben a belépési és bent maradási feltételeket teljesítik. És az ilyen „céges mindenes” vállalkozók is elérhetik a nyugdíjkorhatárt.
Tisztelt Szakértő! Kivás kft. magánszemélytől személygépkocsit bérel. Kifizetőről van szó, tehát elméletileg nem a magánszemélyt terheli a szochofizetési kötelezettség, hanem a bérbe vevőt. Viszont a kft. kivás, tehát szocho-t bevallania, fizetnie nem kell. Ugyanakkor véleményem szerint a Kivatv. 20. § (2) pontja szerint ez a tétel nem lesz kivaalap. Ez esetben mégis a magánszemélynek kell a szocho-t megfizetnie? Köszönöm!
Könyvelésre átvettem egy céget még 2017-ben, a volt könyvelőtől nem sikerült vevő/szállító analitikát szeretni, nagy nehezen egy főkönyvi kivonatot kaptunk. A cég ügyvezetőjével összeszedtük az általa ismert tartozásokat és követéseket, azokat felvittem vevő/szállítóba, de még így is nagy az eltérés a főkönyv és analitika között. 2018 végén kivezetném a különbséget, mondván, hogy 2 éve nem kereste senki, illetve mi sem kerestük senkin, hogy végre egyezzünk az analitikával és csak elismert követelést/kötelezettséget mutassunk ki a könyvekben. A kérdésem az, hogy most a kiva alapját meg kell növelni? Ha igen, akkor a kivezetett vevői követelés összegével vagy ezt csökkenthetem a kivezetett szállítók összegével?
Társaságunk 2019. január 01-jétől a kiva hatálya alá tartozik. A 2019. április 17-étől, heti 40 órás, normál munkarendben foglalkoztatott munkavállalóra igazolást kaptunk a NAV-tól arra vonatkozóan, hogy a szocho tv. 11. § és 17. §-ában foglaltak figyelembevétele mellett adókedvezményt érvényesíthetünk. Ezt a kedvezményt a kiva alapjának csökkentéseként vehetjük figyelembe. Kérem szíves válaszukat arra, ha a foglalkoztatás időtartama nem éri el az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó 3 évet, akkor foglalkoztatóként terhel-e bennünket olyan kötelezettség, hogy az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnünk? Másik kérdésünk: heti 20 órás, a Szocho tv. 11. § és 17. §-ában foglalt kedvezményes foglalkoztatás esetében a kivaalapot a bruttó munkabérrel (havonta legfeljebb a minimálbérrel) csökkenthetjük, vagy csak havonta a minimálbér 50 százalékával? Köszönettel várom szíves válaszukat: Dúróné Sulyák Sára
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném a segítségét: a kivatörvény az adóalap-növelő tételekkel kapcsolatban hivatkozik a Tao. törvényre (pl. adóalap-növelő tétel a Tao. tv. 3. sz. melléklete szerinti, nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás). Illetve kivaalap-növelő tétel a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése is. A konkrét kérdés az, hogy kivaalany behajthatatlan követelésnek tekintheti-e a Tao. tv. 4. § 4/a. pontban megfogalmazott követelést: „azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki”; vagy ez kizárólag a társasági adóalanyokra vonatkozik, és a kivaalanyoknak egy ilyen követelés leírása adóalap-növelő tétellé válna mint nem elismert ráfordítás? Köszönöm válaszát!
Ügyfelem (kivaalany) támogatta az egyik nagykövetség nemzeti ünnepi eseményét. Az igazolás, amit a nagykövettől kapott, nem használja azokat a terminológiákat, amiket a Tao törvény előír, csak megköszöni, igazolja és a támogatott célt feltűnteti. Adóalap-növelő ez a tétel a kiva számításakor? Köszönöm, CsK
2016-ban ügyfelem egy külföldi számlát kétszer fizetett ki. Nem tudja bizonyítani, hogy mindent megtett azért, hogy a pénzt visszaszerezze. A cég azóta megszűnt. Szeretnénk 2018 végével a könyvekből kivezetni. Lehetséges az, hogy a kivezetett összeg kivaalapot növel? Köszönöm, üdvözlettel: CsK
Van egy cég, amely a kivát választotta már évekkel ezelőtt. Most viszont a cég tag tulajdonosa nyugdíjba vonul. Ha ezek után a cégvezetést munkaviszonyban látja el, akkor mi lesz a kiva alapja?
Tisztelt Szerkesztőség! Egy válaszukban azt írták, hogy a magáncélú telefon alapját is 1,18 százalék szorzóval kell megszorozni és úgy megfizetni a 13 százalék kivát. Azóta viszont több válaszukban azt írják erre a kérdésre, hogy csak a sima alap után kell fizetni, nem kell az 1,18 szorzót alkalmazni. Kérdésem az lenne, hogy melyik a helyes eljárás? Köszönettel.
Ügyvédi Iroda (Tulajdonképpen a kérdés vonatkozhatna kft.-re, bt.-re is) 2018. évi eredménye terhére döntése alapján 2019. április hóban fizethet-e munkadíjat tulajdonosának? Az ügyvédi iroda kiva szerint adózik. Ha dönthet így, akkor ez bruttó összeg 2018. évi költség, 2018. évi kivaalap. És 2019. április havi kifizetés alapján a 2019. április havi 08-as bevallásban kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összegből levont szja-t nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot? Köszönettel: Bernáth Istvánné
Üdvözlöm! Egy konkrét ügyben kérem a válaszát. Egy önkormányzati tulajdonban lévő útra az önkormányzat pályázaton nyert egy nagyobb összeget, melyhez az önerőt (mivel sokat használjuk az utat) a cégünk biztosítja, azáltal, hogy ezt az összeget támogatásként adja át az önkormányzat részére. Az egyik kérdésem az, hogy milyen dokumentumokra van szükség az önkormányzat, valamint a cég részéről a pénzeszköz átadásáról. A másik kérdésem, hogy a cégünknek van-e áfafizetési kötelezettsége ezen összeg után, illetőleg milyen módon érinti az adóalapunkat. Kell-e ezáltal megnövelni a kivaalapot? (Kiva hatálya alá tartozunk.) Válaszát megköszönve, tisztelettel: Horváth Gáborné
Tisztelt Császár úr! Hivatkozással fenti témájú más kérdező számára írt alábbi válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_27_KIVA_ecs_rkt) kérdésem a következő. Ha egy kft. kivaidőszak alatt ingatlant vásárol iroda céljára és pár év múlva visszalép társasági adó hatálya alá, a fenti ingatlan nyilvántartási értéke 0 lesz? Ez hogyan lehetséges? A kivaidőszak alatti beruházással kapcsolatban még azt szeretném megkérdezni, hogy a kivaalap a beruházás értékével legfeljebb a személyi kifizetés erejéig csökkenthető-e, amennyiben nem volt előző évek elhatárolt vesztesége és nincsenek egyéb kivaalap csökkentő tételek sem. (Tehát csak a személyi kifizetések és a jóváhagyott, kivaidőszak alatt keletkezett osztalék alkotnák a kivaalapot.) Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. 10 millió forint értékű beruházást valósít meg. Elhatárolt vesztesége nem volt. Személyi jellegű kifizetés 10 millió forint, jóváhagyott, fizetendő osztalék 10 millió forint. A kivaalap meghatározásnál figyelembe vehető-e az új beruházás csökkentő tételként? Mennyi lesz a kivaalap? A NAV 2019. évi információs füzetének f) pontjában szereplő második példa ezt sejteti. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! A NAV tájékoztatója szerint a kivaalapba belekerült 2019-től a béren kívüli juttatás, illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás. Ezt a változást ezek szerint kizárólag 2019-től (és nem visszamenőlegesen) kell alkalmazni, jól értem? A telefon és reprezentáció után eddig fizetett szja-t továbbra is fizetni kell? A kivaalapot a kiszámolt összeg 1,18-szorosával kell növelni, vagy szimplán az adózandó összeggel, szorzó nélkül? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték